Sikerkalauz keresztényeknek 3/e. fejezet

Pascal fogadása

Blaise Pascal francia matematikus játékelméleti istenérvet alkotott. Tegyük fel, hogy nem tudjuk, létezik-e Isten. 50% eséllyel létezik, 50% eséllyel nem létezik. (Ismerős a felállás, ez az Isten-vita nullpontja.)

Ha életünkben betartjuk Isten szabályait, és Isten létezik, akkor örök boldogságban lesz részünk. Ha kiderül, hogy nincs Isten, akkor hiába tartottuk be a szabályait, de Isten szabályainak betartása elhanyagolható energiabefektetés - mondja Pascal. Ha nem tartjuk be Isten szabályait, és Ő nem létezik, akkor jól tippeltünk, megspóroltuk az elhanyagolható energiabefektetést, viszont ha mégis létezik, akkor örök szenvedésben lehet részünk. Isten létét feltételezve minimális befektetéssel maximális nyereséget érhetünk el. Isten nem létét feltételezve minimális spórolással maximális veszteséget kockáztatunk.

Képzeljük el, hogy egy metrójegy 1 forintba kerül. A bliccelőket 1 millió Ft-ra büntetik. Akinek viszont van jegye, amikor jön az ellenőr, az 1 millió Ft jutalmat kap. 50% esélyünk van, hogy jön az ellenőr. Ha veszünk jegyet, és nem jön, kidobtunk az ablakon 1 forintot. Ha jön, nyerünk egymilliót. Másrészt, ha nem veszünk jegyet, megspórolunk 1 Ft-ot, és 1 milliós büntetést kockáztatunk, 50% valószínűséggel. Egy ésszerűen gondolkodó ember vajon vesz jegyet 1Ft-ért? Ki az a bolond, aki nem akar ilyen olcsón nyertese lenni az Élet nevű játszmának? Mennyivel nagyobb itt a nyerés esélye, mint a lottóban, és mennyivel kevesebbe kerül a részvétel?

Pascal fogadásának gyenge pontja, hogy mennyibe is kerül valójában Isten szabályainak betartása. Ha nem elhanyagolhatóan kevésbe, hanem jóval többe, akkor borul a levezetés. Nos, sokba kerül betartani a tíz parancsolatot, nem lopni-csalni, nem törni házasságot? Tény, hogy némi önfegyelmet igényel. Viszont a legtöbb ember tisztában van vele, hogy a tíz parancsolat megszegésének ára van, nem betartani hosszú távon rosszabb eredménnyel jár, mint betartani. Ezt azt jelenti, hogy Isten szabályainak követése semmibe sem kerül, egyenesen haszonnal jár. Pascalnak nem egyszerűen igaza van, hanem még el is túlozza a befektetendő energiát.

Már említettük, hogy Isten szükségképpen a lehető legjobb, legigazságosabb, továbbá a lehető legjobbat akarja az egyénnek és az emberiségnek. Ebből szintén következik, hogy költsége csak annak van, ha nem tartjuk be a szabályait. A szabályok követése egyéni és közösségi haszonnal jár, már itt a földön.

Pascal módszerének alkalmazásához semmi más nem szükséges, mint munkafeltevésként elfogadni Isten létét, és betartani a szabályait.

Megnéztük a logikai érveket, a kozmikus filozófiától a társadalmon át az egyéni életstratégia felé haladva. Most nézzük meg érzelmi istenérveket.

A teremtett világ Istent dicséri
Nézd meg a fű zöldjét, az ég kékjét, a madarak röptét, a tenger hullámait, a hegyek ormait, a rózsa hamvas szirmait, a szivárványt: el tudod képzelni, hogy ezt a sok szépséget senki sem teremtette? Isten mindenütt jelen van a világban. (Tudományos ellenérv: a hópehely kristályai gyönyörűek, de nem Isten teremti, hanem az anyag fizikai törvényei hozzák őket létre. A többi jelenségnek is mind megvan a maga természeti magyarázata.)

Az ember ösztönösen keresi Istent
A lélek csendjében ott van Isten. Csendesedj el, tárd ki szíved-lelked a világra, és érezni fogod Isten jelenlétét. (Ellenérv: tarts egy kagylót a füledhez, és hallani fogod a tenger zúgását - valójában a szervezeted belső zaját. Istent és a tengert csak hallucinálod.)

Érzelmi ellenérv
Az emberek mind egyenlőek, bőrszíntől és vallástól függetlenül. A vallás az oka, hogy a hétköznapokban ezt képtelennek tűnünk megérteni. A vallás mögött az istenhit áll, amely ellentmond a tudománynak, az emberi egyenlőség és igazságosság érdekében ennek a tudománytalan helyzetnek meg kell szűnnie. Hát nem szánod a vallás sok millió áldozatát? Nem nyögsz te is a korlátolt, elavult hagyományok sötét terhe alatt? Világosodj fel, légy szabad. Ha már senkit sem vakít el a hit és a vallás, akkor végre megértjük, hogy minden ember egyenlő, és ennek megfelelően rendezzük be a világot.

Meggyőzően hangzik? Ha ezzel az érvvel szembesülsz, hirtelen nem találod a szavakat? Ez esetben olvasd újra a fejezetet, tudatosítsd a lehetséges érveket.

Összegzés: aki hisz Istenben, az ésszerűen erkölcsös, hasznos tagja a közösségének, ésszerű egyéni életstratégiát választott, és a tudomány minden eredményével is folyamatosan összhangban áll.

Aki nem hisz Istenben, az nem érti, miért erkölcsös, nem érti az egyén és a közösség közötti kapcsolatrendszert, ésszerűtlen egyéni életstratégiát választott, és istenpótlékra szorul: ám hasztalan reménykedik a tudomány megváltó erejében.