2013. május 15., szerda

Bal-jobb lib

Mi a különbség a bal-lib és a jobb-lib között, létezik-e egyáltalán jobboldali liberális?

A jobboldali liberalizmus inkább a politikatörténet része, de mutatóba maradt még néhány példány ebből a veszélyeztetett fajtából.

A liberalizmus a felvilágosodásból nőtt ki, a keresztény világra akkor jellemző problémákra keresett, illetve kínált megoldást. Mivel a király/császár mindenhol korlátozta a kereskedelmet, a klasszikus liberalizmus szabad kereskedelmet követelt. Mivel az egyház mindenhol jelentős befolyással bírt az államra (ne feledjük: az uralkodó Istentől kapta a hatalmát, amelynek az egyház volt a féke, az esetleges alkotmány pedig az ellensúlya), a klasszikus liberalizmus az egyházi befolyás leépítését követelte. Mivel  a keresztény társadalmak idővel mindenhol a hindu kasztokhoz hasonlóan megmerevedett osztályokba rendeződtek, a klasszikus liberalizmus a rendi helyett polgári társadalmat követelt. Mivel a polgár a gazdaságban volt érdekelt, a klasszikus liberalizmus gazdasági szabadságot követelt, hogy az állam a lehető legkevesebb adót vegye el a polgár-üzletembertől. Európában ez a liberalizmus egyedül a francia forradalomban érvényesülhetett akadálytalanul, ahol is véres diktatúrához, majd Napoleon császárságához vezetett. Ez a minta egyetlen európai állam számára sem vált vonzóvá, így a klasszikus liberalizmus kontinensünkön kisebbségben maradt. Az Egyesült Államokban viszont többségi irányzattá vált, és a Republikánus Párt máig meghatározó ideológiai hátteréül szolgál. A klasszikus liberális egyszerre egyház-, szegény- és közösségellenes, mondván, az állam hagyja őt békén, mindenki boldoguljon ahogy tud! Ideálja a mikroállam és az egykulcsos miniadó. A klasszikus liberálist Amerikában libertáriusnak (libertarian) hívják, miközben ő magát változatlanul liberálisnak nevezi.

A baloldali (más néven progresszív) liberalizmus egyház- és közösségellenes, de szegénybarát, az elesettek, jogfosztottak felkarolója. A világpolgár egyént és a józan észt dicsőíti a vallással, a hazafisággal és a hagyományokkal szemben. A baloldali liberalizmus az európai szociáldemokrata mozgalmakból alakult ki, az egyén kiteljesítésén keresztül kínált megoldást a totális kollektivista diktatúrákkal (fasizmussal, kommunizmussal) szemben. Mivel utóbbiak megbuktak, ma a baloldali liberalizmus irányítja az egész keresztény világot, akkor is, amikor éppen nem expressis verbis liberális párt van hatalmon. A progresszív liberálisok meghatározóvá váltak a médiában és a közvélemény alakításában, tudományosan fejlett érzelmi kommunikációjuk nem csak híveik, hanem az ellentábor gondolkodását is meghatározza. A baloldali liberálisok ideálja a szolgáltatásokat magánosító, kicsiny, de aktív jogvédő állam és a progresszív adó, természetesen kiskapukkal a liberális üzletemberek számára.

A kétféle liberalizmus az USA-ban élesen ütközik egymással, a klasszikusok a Republikánus Pártban, a progresszívek pedig a Demokrata Pártban vannak. Magyarországon alkalmi szövetségre léptek a hit, hazafiasság és hagyomány leépítése érdekében. A nagytőke és a progresszív nézetek között néha repedések mutatkoznak, majd összeforrnak a közös ellenségnek tartott jobboldal elleni harcban. A nyugati sajtót olvasva viszont korántsem egyértelmű, hogy egy magát "liberális"-nak mondó nyilatkozó a polgár-üzletemberek vagy a szegények érdekeit képviseli-e. Ahogy felzárkózunk a nyugati keresztény világhoz, célszerű tudatosabban kezelnünk a liberalizmuson belül különbségeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése