2013. november 10., vasárnap

Filohittan 3. rész - Hány Isten van?

Isten létét átmeneti munkafeltevésként elfogadva megvizsgálhatjuk a vele kapcsolatos tudnivalókat. Mindenekelőtt azt, hogy hányan van.

A hit felől nézve annyi isten lehet, amennyi a hívőnek tetszik: kicsi és nagy, zöld és lila, ötlábú és nyolckarú, szárnyas és pikkelyes, gömbölyű és lyukas (à la Gombóc Artúr), és így tovább. Pusztán arra kell vigyázni, hogy ne keltsünk túlzott várakozásokat az ismerősökben, ezért nem célszerű láthatónak nevezni az isteneinket, vagy konkrétan megjelölni azt a bokrot/barlangot, ahol minden kedden 15-18 óráig lakossági fogadónapot tartanak. Ha betartjuk ezeket az elővigyázatossági szabályokat, tetszés szerint építhetjük, alakíthatjuk istenkertünket, nem lesz belőle baj. A távol-keleti vallások ki is használják ezt a lehetőséget, a shinto-ban például nem kevesebb, mint nyolcmillió ilyen-olyan istent (szellemet, kamit) tartanak számon. Ehhez képest a hinduizmus alig néhány ezer istent tartalmazó birtoka szerény hétvégi teleknek tűnik. A judaizmus és az iszlám egyetlen Istenben hisz, a kereszténység szintén, de "három az egyben" modellt alakított ki róla.

Logikailag Isten száma egy vagy nulla lehet. Amint két istent feltételezünk, a következő kérdés, hogy mi szükség kettőre, ha eggyel is működőképessé tudjuk tenni a koncepciót. Az Occam borotvája néven ismert logikai módszer szerint ha választhatunk egy egyszerűbb és egy bonyolultabb magyarázat közül, akkor az egyszerűbbet kell választanunk; ha van egy természeti és egy természetfeletti magyarázatunk, akkor a természetit kell választanunk. Nem azért, mert garantáltan így igaz, hanem azért, mert a mindennapokban ezzel megyünk többre. Occam borotvája általánosan elfogadott és alkalmazott tudományos módszer, és mivel Occam maga XIII. századi ír szerzetes volt, a megközelítése valószínűleg nem ingatta meg a hitben. Occam elve alapján egynél több Isten esetében mindig fel kell tennünk a kérdést, hogy például a patak istene, a tó istene, a folyó istene és a tenger istene nem lehet-e egy és ugyanaz az Isten. A válasz mindig "de lehet", így nyolcmillió istenből rövid úton egyetlen egy marad.

Természetesen adódik a következő kérdés, hogy miért kell egyetlen Isten, ha nulla istennel is működőképessé tehetjük a koncepciót. A válasz: nulla istennel nem tudjuk működőképessé tenni a koncepciót, azaz megválaszolni a filozófia három alapkérdését (honnan jöttünk, miért élünk, hová megyünk), sem az örökzöld pótkérdést (miért történik velünk jó és rossz éppen úgy, ahogyan tapasztaljuk, és hogyan függ ez össze a tetteinkkel). Erre az esetre Einstein szabálya érvényes: mindent a lehető legegyszerűbben, de annál nem egyszerűbben. Egyetlen korban sem létezett nulla istent tartalmazó következetes világnézeti modell, ma sem létezik. Elméletben nem zárható ki, hogy egyszer majd lesz, de egyelőre nincs (és ez az "egyelőre" elég régóta tart), célszerű alkalmazkodni a helyzethez. Az a logika, amelyik elvben működhetne, de a gyakorlatban nem működik, definíció szerint nem logika, így aztán Isten száma további értesítésig egy. Figyeljük meg, hogy máris részleges megerősítést nyert a munkafeltevésünk, miszerint (momentán) van Isten. Kell a világmodellünkbe. Nem rendelkezünk erre nézve bizonyossággal, nem tudjuk, meddig tart a "momentán". Arra nézve sincs fix támpontunk, hogy tényleg egy-e, hiszen Occam borotvája praktikus módszer, és nem garancia, de jelentős fegyvertény, hogy nem a hit, hanem a logika felől jutottunk erre az álláspontra.

Mihez kezdünk a "három az egyben" keresztény istenmodellel? Először is, tudatosítsuk, hogy nem egyedülálló a konstrukció, például a hinduizmusban Visnu több földi alakban jelenik meg, az egyik alakja Krisna - és ez még nem politeizmus. Azután gondoljunk bele: a mobiltelefonom egyben fényképezőgép, kamera, rádió és MP3 lejátszó is - tehát hány mobiltelefonom van?

A probléma Jézus történetéből indul ki: ha Jézus egyszerű ember volt, mint a többi zsidó próféta, akkor érthetetlenek a gyógyító képességei és a csodatételei. Ha Jézus teljes mértékben isten volt, akkor viszont nem igazi szenvedés a kereszthalála. Ez a probléma a korai keresztényeknek is feltűnt, egyesek (az ariánusok) szerint Jézusnak nem volt hús-vér teste, csak virtuálisan szenvedett és halt meg. Ha ember volt, az von le a kereszténység értékéből, ha isten volt, akkor meg az. Jézus maga oldja fel a paradoxont: Isten egyetlen Fiaként azért jött a világba, hogy emberi képességekkel járható utat mutasson az örök élet felé. Ehhez nem lett volna elég, ha csak ember, de az sem, ha Isten, egyszerre mindkettőnek kellett lennie, mégpedig egyenlő mértékben, másképp nem működik a megváltás. Ha Jézus csak ember, akkor az örök boldogságról adott tanítása nem ígéret, nem szövetség, hanem csupán filozófia; ha "csak" isten, akkor pedig senki nem követheti a példáját. (Melyik görög akarta volna Zeuszt követni, melyik római vette volna magára Jupiter keresztjét?) Az "egyszerre valóságos Isten és valóságos ember" paradoxon tovább nem egyszerűsíthető. A Szentlélekkel kapcsolatban könnyebb elfogadni, hogy Isten része. Az alámerítkezéskor galamb képében leszállt a Fiúra, majd kereszthalála és feltámadása után a Fiú küldte el az apostoloknak, hogy bátorságot öntsön beléjük, ezt ünnepeljük Pünkösd napján. Jézus mindvégig hangsúlyozta, hogy egy az Isten, Ő és az Atya egyek, az Atya benne van, ahogy Ő is az Atyában. Ezen információk összességét csak a "három az egyben" modell képes megjeleníteni. Irracionális? Mihez képest? Aki újít, az eleinte irracionálisnak tűnik, aztán lassan érteni kezdik. Amikor Einstein előállt azzal, hogy a tér és az idő egymáshoz görbül, és hogy minél gyorsabban utazunk, annál lassabban halad az idő, fénysebességgel utazva pedig megáll, hányan találták logikusnak? Hányan találják ma logikusnak? A "három az egyben" istenmodell meghaladja a földi képzelőerőt, ahogy a tér-idő görbület is, és ez természetes, hiszen egyik sem földi tapasztalattal ellenőrizhető dolgokról szól. A Szentháromság továbbra is egy Istent jelent.

Ha sikerülne a Szentháromságot formailag egyre szűkíteni, azt annyival könnyebb lenne elmagyarázni, amennyivel az "Allahu akbar" rövidebb a fenti bekezdésnél, de komoly tartalmi veszteséggel járna. Ez már a következő rész témája.

9 megjegyzés:

  1. "A "három az egyben" istenmodell meghaladja a földi képzelőerőt, ahogy a tér-idő görbület is, és ez természetes, hiszen egyik sem földi tapasztalattal ellenőrizhető dolgokról szól."

    „Hiszen KEGYELEMBŐL van üdvösségetek a HIT ÁLTAL, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;NEM CSELEKEDETEKÉRT, hogy senki se dicsekedjék” Efézusi levél 2:8-9.
    - A nem kiérdemelt, eleve adott kegyelem szintén a háromdimenziós modellen túli tartomány, és a keresztény hit alappillére, sarokköve. A kiérdemelt, megdolgozott "valamikori kegyelem", ahogy írod másutt, pedig a földi képzelőerőn belül van, nem kell hinni benne. Idáig már eljutottál ez nyilvánvaló (olyannyira, hogy hitnek képzeled, ami alapján megkerülöd a sarokkövet, és fel akarod szedni a valódi hitalapot). Ezzel a lehető legmesszebb toltad magadtól a keresztény hitet, annak dacára, hogy Istennel kapcsolatosan kétségtelenül pozitív a szemléleted, a gondolkodásod, a logikai okfejtéseid, a Bibliát is ismered. Elokvens és szórakoztató, amiket papírra vetsz, de nem hívő ember gondolatai. Ha azonban az előbbi felé igyekszel, akkor bíztatlak, hogy haladj tovább.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a biztatást, azt gondolom, hogy az általad jelzett irányba haladok, talán már a következő részből kiderül.

      Törlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Ez azt jelenti vajon, hogy kész vagy egy sor irracionális lépést megtenni az irracionális tartomány felé? Kész vagy elkezdeni érezni, hogy egy bűnös senki vagy, aki halált érdemel a bűnössége miatt, és semmiféle jó tett és okos okfejtés nem oldja fel ez alól, csakis Isten "irracionális" szeretete és előkészített kegyelme? Kész vagy mindezt átérezni, megsemmisülni, megölni magadban az ó embert, letenni az életedet, és elfogadni Istentől az eleve neked tartogatott kegyelmét és ezáltal üdvözülést és örök életet nyerni pusztán és kizárólag amiatt, mert emberi ésszel felfoghatatlan módon „irracionálisan” szeret, akármit követtél el vagy fogsz elkövetni? Kész vagy félredobni a "szigorú logikai kritériumaidat" és erre fenntartás nélkül ráhagyatkozni? Kész vagy HINNI? Mert ha a HIT felé tartasz, az nem a "kritikai gondolkodás" szakasza lesz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "mert emberi ésszel felfoghatatlan módon „irracionálisan” szeret, akármit követtél el vagy fogsz elkövetni?"
      - Még akkor is, ha gondolkodást követek el, folytatólagosan, megbánás nélkül?

      Törlés
  5. «Az "egyszerre valóságos Isten és valóságos ember" paradoxon tovább nem egyszerűsíthető.»
    Az "egyszerre hullám és anyag" paradoxon sem egyszerűsíthető tovább. Szinte senki sem érti, és talán nem sokan ismerik a fény e két, egymásnak ellentmondani látszó modelljét. Holott a fény életünk, az élet része, szükséges feltétele, senki sem vonja kétségbe a létét.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez egy értékes gondolat, köszönöm. Arra hívja fel a figyelmet, hogy következetes gondolkodással számtalan irányból rátalálhatunk a mindannyiunk számára közös valóságra. Más-más szemszögből, más-más szavakkal, de a dolgok lényegén alaposan elgondolkodva meglepően hasonló tartalomra bukkanunk.

      Törlés