2019. február 4., hétfő

O.K. az optimizmusra 4. rész

4. Csaknem mindenki jár iskolába, és megtanulhat írni-olvasni
1970-ben az általános iskolás korú lányok 65%-a volt ténylegesen beíratva, 2015-ben pedig 90%-uk. A fiúk aránya 1-2%-kal magasabb.
Szinte mindenki megkapja az esélyt, hogy írni-olvasni tanuljon.
A statisztika annyiban trükkös, hogy nem derül ki belőle, hányan végzik el ténylegesen az általánost, és hány tanulót nem engednek iskolába családi munkák miatt, illetve hány lányt tartanak otthon értékrendbeli problémák miatt.
1970: 65% --> 2015: 90%
Mint azt a népesedésről szóló részben említettem, az iszlám külön problémasziget; így van ez a lányok iskoláztatása terén is: a világ összes kultúrájában csupán a szegénységgel összefüggő véletlennek számít, hogy egy lány esetleg nem jut el az iskolába, mert például aratáskor a családi birtokon kell dolgoznia. Ha meg tudják nélküle oldani a munkát, akkor természetesen járhat, tanulhat, és ezzel mindenki elégedett. Az iszlám értékrend elterjedt változata viszont elvi alapon tiltja a lányok iskolába járását, muszlim harcosok terrorizálják az iskolákat, hogy elriasszák onnan a lányokat.
Afganisztánban és Pakisztánban rendszeresek az iskolába járó muszlim lányok elleni merényletek, Afrikában pedig gyakran elrabolják és korai házasságba kényszerítik az iskolás korú muszlim lányokat. Nem a szegénység az ok, hanem a muszlim férfiak jelentős részének értékrendje, világlátása, miszerint - bármekkora az életszínvonal, és bármit mond a központi kormány - muszlim lány ne járjon iskolába, punktum, különben kard-ki-kard.
Következésképp, a világ egy kivétellel összes kultúrájában csupán életszínvonal és állami oktatáspolitika kérdése, hogy minden gyerek eljusson az általános iskolába. Az életszínvonal folyamatosan növekszik, így a probléma gyakorlatilag már ma meg van oldva. A muszlim harcosok esetében pedig nem életszínvonal-emelkedést vagy állami oktatáspolitikai fejlődést, hanem egyéni és közösségi értékrendváltozást kell elérni, ami a konkrét problémával való szembenézést és célzott kommunikációt igényel. Őszintén és eredményesen meg kell beszélni a muszlim harcosokkal, hogy mondjanak le az értékrendjük lányok iskoláztatását tiltó vadhajtásáról.

2019. február 1., péntek

O.K. az optimizmusra 3. rész

3. Általánossá válnak a védőoltások
A világ legszegényebb országaiban is magas a védőoltásban részesülő gyermekek aránya. A világméretű arány 1980-ban 22% volt, 2016-ban már 88%. Téves elképzelés, hogy óriási tömegek nyomorognak beoltatlanul. Nem nyomorognak, és nagyrészt már be vannak, vagy a következő években be lesznek oltva. Ennek megfelelő mértékben csökken a gyermekhalandóság, és a járványok áldozatainak száma.
1980: 22% --> 2016: 88%
A lakosság beoltatása népegészségügyi feladat, minden állam vezetésétől elvárható, hogy gondoskodjon erről. A védőoltások olcsók, az alacsony jövedelem sem lehet kifogás. A cél, hogy a gyermekek 100%-a megkapja az alapvető védőoltásokat, és láthatóan jól haladunk e cél felé.
Előfordul, hogy a szülők tiltakoznak a védőoltás ellen, az ilyen okból elmaradó oltás nyilván nem kormányzati probléma. Államilag csak a lehetőséget és a rá vonatkozó felvilágosítást kell biztosítani.