2014. június 13., péntek

Jézus és a jóléti demokrácia

Jóléti demokrácia nincs Jézus tanítása nélkül, és fordítva: Jézus tanítása hosszú távon csakis jóléti demokráciához vezethet. A 21. századi nyugati világ Jézusnak köszönhetően ilyen fejlett, a világ többi része Jézus nem követése miatt fejletlen, és kizárólag Jézust követve válhat jóléti demokráciává.

Ebben a rövid írásban három kérdést szeretnék kifejteni.
1. Miért nem lett Jézus földi tanítása után azonnal jóléti demokrácia?
2. Miért nem mondhatjuk keresztényként, hogy csak vissza kell térni egy korábbi – esetleg keresztényebbnek tűnő – állapothoz, és minden szép lesz?
3. Hogyan fog együttélni a kereszténység a más világnézetűekkel?

Miért nem lett Jézus földi tanítása után azonnal jóléti demokrácia?
A lehetőség már akkor is megvolt, a jóléti demokrácia összes irányadó értékét Jézus vezette be, amikor a férfiakkal egyenlővé tette a nőket, és szimmetrikus etikát parancsolt (szeresd embertársadat, mint önmagadat). A kereszténység eleinte folyamatos veszélyt jelentett, föld alatti mozgalomként, folyamatos védekezés közepette terjedt, ez nem tette lehetővé, hogy világi demokráciaként bontakozzon ki. Azután a Kelet-Római Birodalom államvallásává válva hatalmi fertőzést kapott el, ebben az állapotban sem mutathatta meg a teljes demokratikus fölényét. A megtért barbárok alapította középkori királyságok meritokráciaként indultak, ki-ki a katonai-államigazgatási érdemei szerint kapott rangot és birtokot. Azonban minden generáció szeretné átörökíteni a kiváltságait, és minél nagyobb a külső fenyegetés, ezt annál könnyebben teheti meg, annál könnyebb védelmi képességekre hivatkozva eltorzítani a meritokráciát. Az iszlám hódítások a VIII-tól egészen a XVII. századig rendkívül megkönnyítették a keresztény hatalommal való visszaélést: akinek nem tetszett, bármikor szabadon átállhatott volna a muszlimokhoz... Az iszlám fenyegetés csökkentével a reformáció hozott új belső ellentéteket, majd a szekularizmus és annak tömeggyilkos kiteljesedései, a kommunizmus és a fasizmus biztosították azt a mumust, amelyre hivatkozva a keresztény világ még mindig nem volt mai értelemben vett jóléti demokrácia. A totalitárius rendszerek XX. századi bukása után végre megnyílt az út a meritokrata átalakulás előtt – amit jelenleg már csak a pénzügyi és multinacionális hatalmi konstrukciók torzítanak. A világ egypólusúvá vált, az értékrendek és a vállalkozás szabadsága adott, a kereszténység most valóban elérheti azt az érdemeken alapuló jóléti demokrata állapotot, amelyre vágyik a világ, amely minden eddiginél teljesebben megvalósítja Jézus tanítását (szeresd embertársadat, mint önmagadat), és amely állapot kizárólag Jézus tanítását követve érhető el.

Ugyanakkor a reális történelemszemlélet megköveteli, hogy a kereszténység korábbi állapotait ne a mai szemléletünkkel ítéljük meg (vagy inkább el), hanem az akkori alternatívákkal összehasonlítva értékeljük. Ebben a nézetben a kereszténység minden korban lényegesen többet, jobbat, szebbet nyújtott az alternatíváknál, mindig jelentősen fejlettebb volt, mit a kor embere rendelkezésére álló többi lehetőség. Ezt onnan is tudhatjuk, hogy az értékrendek evolúciójában másként nem maradhatott fősodratú irányzat, mint hogy folyamatosan egy vagy több fokozattal vonzóbb volt az aktuálisan elérhető alternatíváknál.

Miért nem mondhatjuk keresztényként, hogy csak vissza kell térni egy korábbi – esetleg keresztényebb – állapothoz, és minden szép lesz?
Azért, mert hiába voltak a korábbi keresztény korszakok szebbek, jobbak és vonzóbbak az aktuálisan elérhető alternatíváknál, ha a mai keresztény állapotokkal összevetve már nem tűnnek annak. Lehet, hogy lovagolni jobb volt, mint tevegelni, de autózni és repülni még jobb. A keresztény világ folyamatosan fejlődik, halad, nincs olyan előző keresztény korszak, amelynél a mai keresztény kor ne lenne szebb, jobb, vonzóbb, igazságosabb, sőt Jézus tanításának is jobban megfelelő. A nosztalgia emberi hajlam, a zsidó Messiás azonban soha nem nosztalgiázott. Így lett a tanítása nem csak 21. századi, hanem 22., 23. századi, és így tovább.

Aki ma keresztény Európáról beszél, az nem egy előző korba szeretne visszatérni, hanem egyszerűen Jézusnak tulajdonítja azokat a mai vívmányokat (egyenlőség, tolerancia, emberi jogok, jólét), amelyek Jézus nélkül nem jöhettek volna létre, és amelyek Jézus többségi követése nélkül valóban meg is szűnnének.

Hogyan fog együttélni a kereszténység a más világnézetűekkel?
Remekül, és mindenképp sokkal jobban, mint a más világnézetű társadalmak a maguk keresztény kisebbségével. Egy keresztény társadalom 51% keresztény értékrendű választót igényel, azaz akár 49% más világnézetűvel is együtt tud élni jólétben, demokráciában. Ilyen arány egyetlen más többségű társadalomban sem érhető el. A kereszténység ellenlábasai úgy hatnak Jézus követőire, mint a gyöngykagylóra a homokszemek: akadályból érdemmé nemesülnek a keresztény környezetben, az önmagukban életképtelen, sőt destruktív ötleteik Jézus tanítására formálva hozzáadódnak a keresztény világ vívmányaihoz.

A kereszténység minden korszakára érvényes az az állítás, hogy ami igazságtalan volt benne, az ellentétben állt Jézus tanításával, és amikor ez az igazságtalanság megoldódott, akkor e téren összhang alakult ki Jézus tanításával. Nincs még egy ilyen nagyszerű értékrend a világon.

A kereszténység békésen is verseny- és piacképes, a terjesztéséhez nincs szükség sem erőszakra, sem eladástechnikai ügyeskedésre. Kérsz egy jóléti demokráciát? Fordulj a zsidó Messiáshoz, én is tőle kaptam.

22 megjegyzés:

  1. El kéne olvasnod Bakunyintól az Államiság és anarchia című könyvét. Részletesen kifejti, hogy miért nem érted ezt az egészet :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez figyelemre méltó előrelátás a szerzőtől, leírta, hogy 2014-ben mit nem fogok érteni?

      Törlés
  2. "Nincs még egy ilyen nagyszerű értékrend a világon."

    Olyan szépeket írsz róla, hogy akár hívővé is válhatnál - mondjuk hálából. Mi tart vissza?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mit kellene ahhoz tennem, hogy a hitemre ráüsd a pecsétedet?

      Törlés
  3. Keresztyén hívő okfejtésével kellene élned. Az okfejtéseid nem sugallnak keresztyén hitet, legfeljebb tévhitet. Valamiért szimpatizálsz ugyan a keresztyén vallással, de nem hiszel Jézus örömhírében. El akarsz adni valamit keresztyén tanítás címkével "21. századi" szemlélettel, de a tanítás a 21. században sem változik meg. Rossz hajóra szálltál. Senki nem figyelmeztetett még?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nézzük a példa kedvéért, mi lenne szerinted a keresztyén igazság a posztommal szemben?

      Törlés
  4. A keresztyén igazság az örömhír, az pedig egy, és csakis egy dolog. Ez az, amiről mélyen hallgatsz, és helyette beéred valamiféle örömhírpótlékkal. Ezért jelzek, bár tudom, hogy szívesebben olvasnád, ha egyetértenék. Nem vagy keresztyén hívő, ha nem vagy hajlandó és képes elfogadni az egyetlen örömhírt. Már mindent kifejtettem erről, erre a cikkedre is az vonatkozik, amit korábban másutt írtam. Nem leszek rest jelezni, ha megneszelem a hitedet. De amit eddig mutattál, az hitpótlék csupán, gagyi, vásári vacak, már bocs.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Előtted egy konkrét poszt. Úgy tűnik, van egy konkrét ellenvéleményed. Miért nem osztod meg az olvasókkal, konkrétan mi az?

      Törlés
  5. Lemaradtam egy körrel. Most tudatosult bennem, hogy a konkrét posztban foglalt véleményed szempontjából irreleváns, hogy nem keresztyén hívő tollából származik, hisz nem a hitedet fejtegeted.

    Igen, én is úgy gondolom, ahogy te sugallod a posztodban, nevezetesen, hogy a keresztyén tanítás az igazságtalan, haszonelvű mentalitás fékje, és ami ma jó a "jóléti demokráciákban", az csak azért van, mert minden ellenerővel szemben kétezer év alatt mégis sikerült valamilyen fokig fékként hatnia a könyörtelenséggel szemben, hiszen erre lett "kitalálva". Vagyis azért szimpatikus neked a keresztyén tanítás, mert te is a könyörület és az együttérzés "nagyszerű értékrendjét" látod benne, ugye? Ha, igen, akkor jó hírem van, mert ebben egyezik az álláspontunk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, az utóbbiakat tekintve egyezik az álláspontunk, köszi a jó hírt.

      Törlés
  6. Klassz. Ilyen (vagy ilyen értelmű) kijelentést eddig még nem olvastam az írásaidban. Lehet, sok vitát megspóroltunk volna, ha a krisztusi együttérzésről és könyörületről írtál volna, akár részletesen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Minden olyan írásomban benne van, amely akár érintőlegesen ezzel foglalkozik: Jézus együtt érez a világgal, a lehető legjobbat akarja az emberiségnek, és mindenkivel könyörületes, aki nem árt szándékosan az embertársainak.

      Törlés
  7. Kedves László!
    Vannak nagyon jó írásaid, egyes dolgokat teljesen jól látsz, de ezt a jóléti demokrácia és kereszténység dolgot nem értem nálad. A demokrácia alatt a ma működő képviseleti demokráciát érted egyáltalán? Ha igen, akkor elég nehezen jön össze a dolog...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudsz jobbat? Szívesen megfontolom.

      Törlés
    2. A kereszténység tulajdonképpen minden politikai rendszerrel összefér, már amelyikben nem üldözik. Az eddigi történelem során a feudális királysággal kapcsolódott össze legszervesebben, a demokrácia kifejlődése pedig pontosan a kereszténységtől való eltávolodás függvényében történt. Átemeltek ugyan bizonyos értékeket, de azok transzcendens alapja nélkül, ami pedig a hitelességet kérdőjelezi meg.
      Nem vagyok híve a jelenleg létező demokráciának, de működőképes alternatívát sajnos nem tudok.

      Törlés
    3. A jelenlegi demokráciákat a vallás jogainak alapos megtépázásával, lehetett létrehozni. Magyarán, a vallások útban voltak a demokráciának. És nem is nagyon van olyan vallás, amely demokratikus elvek alapján működne. Épp ezért a kereszténydemokrácia nekem egy furcsa dolog. Számomra olyan, mint demokrácia ellenes nézetekkel küzdeni a demokráciáért.

      Törlés
    4. Igen, alapvetően ez így van. Ezért említettem a királyságot. A vallás Istent helyezi a középpontba és a királyság ennek egyfajta földi leképezése. Egy vallásos társadalom számára én a királyságot érzem természetes államformának. Persze itt nem a ma létező kirakat-monarchiákra gondolok.
      A kereszténydemokráciának annyi létjogosultsága van, hogy jelenleg ugye a fennálló demokratikus játékszabályok szerint kell működni, és legalább ebben valaki képviseli a keresztény értékeket. Lehet egyébként a demokratikus játékszabályokat betartva képviselni demokrácia-ellene nézeteket. De mint fentebb említettem, a kereszténység végül is alapvetően nem ütközik a demokráciával, csak Lászlóval ellentétben úgy gondolom, hogy a kereszténység nem a jóléti demokráciában teljesedik ki legtökéletesebben, és jóléti demokrácia pedig nem feltételezi a kereszténységet.

      Törlés
    5. Szerintem egyszerűen eldöntheted, hogy a királyság vagy a demokrácia jobb-e: melyik biztosít nagyobb jólétet, igazságosabb társadalmat, nagyobb összhangot Jézus tanításával.

      Nota bene: Jézus Isten uralmáról beszélt, nem egy földi királyságról, azaz nincs megadva a tanítása szerinti államforma. Az a megfelelő államforma, amelyik jobban, igazságosabban biztosítja Isten uralmát a világban, az adott kor körülményei között.

      Ha a válaszod a királyság, akkor te lehetsz az utolsó (utáni) royalista. Ha a válaszod a demokrácia, akkor pedig az ellentétek helyett felfigyelhetsz az összhangra is. Pl. a demokrácia az elérhető legönkéntesebb politikai rendszer, és Isten uralma kizárólag önkéntes alapon érvényesülhet. A demokrácia nyújtja a legnagyobb esélyegyenlőséget, és Isten határozottan esélyegyenlőség párti. A demokrácia az eddig ismert legnagyobb jólétet biztosítja, Isten tanításának szintén a jólét áll a középpontjában (testi-lelki-túlvilági értelemben).

      Törlés
    6. Ha választanom kell, monarchistának tartom magam, ez tágabb fogalom, mint a royalista. És ezzel nem vagyok egyedül. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy a jelenlegi magyar viszonyok között nem tartanám reálisnak a királyság visszaállítását.
      Egyáltalán nem egyszerű eldönteni, hogy melyik rendszer biztosít nagyobb jólétet (különösen, ha nem a pusztán anyagi, számszerűsíthető jólétet veszed alapul) és igazságosabb társadalmat.
      Mit értesz azon, hogy a demokrácia a "legönkéntesebb" rendszer?
      Azt nagyon kétlem, hogy testi-lelki-túlvilági értelemben az eddigi legnagyobb jólétet a demokrácia biztosítaná. Anyagi értelemben lehet, de azt sem a demokrácia biztosítja, hanem a gazdaság. Annyi közük van egymáshoz, hogy a piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan fejlődött ki a mai demokrácia.
      Az sem teljesen világos nekem, hogy amikor demokráciáról beszélsz, akkor jelenleg működő rendszert érted alatta, vagy pedig valami ideális állapotot, amilyennek lennie kellene a demokráciának? Mert gondolom, te is úgy véled, hogy a jelenlegi állapot messze van ettől.

      Törlés
    7. Olyat már láttunk, hogy a királyság átalakult demokráciává, és ennek örülnek az emberek. Az ellenkezőjét nem látjuk - érdemes elgondolkodni, vajon miért.

      Törlés
    8. A királyság nem alakulhat át demokráciává, mivel a demokrácia nem államforma. Egy királyság demokratizálódhat, de attól még királyság marad (pl. Egyesült Királyság) vagy megdöntik és köztársaságot csinálnak helyette (pl. Franciaország). Olyan is volt már, hogy köztársaságból lett királyság (Spanyolország). Az európai királyságok jó része úgy szűnt meg, hogy háborús vereség után külső nyomásra kényszerítették rájuk a köztársasági államformát. Ez történt velünk is.
      Egyébként, ha már ennyire forszírozod ezt a jólét-dolgot:
      A világ 20 leggazdagabb országa közül 15 királyság, a 20 legszegényebb viszont mind köztársaság. Érdemes elgondolkozni, miért.

      Törlés
    9. Jó a felvetésed, a 15 királyság mindegyike keresztény királyság is, és a gyakorlatban demokráciaként működik.

      Törlés