2014. június 10., kedd

Mit adott nekünk Tisza István?

A Fidesz szerint mindent: nemzeti politizálást, a magyarság nagy korszakát, a szép jövő ígéretét.

Kutatásaim szerint viszont az I. világháború poklát, keservét, nyomorát, előkészítve a háború utáni dicstelen történéseket.

Tisza István eleinte ellenezte a háborúskodást, mondván, hogy gyenge a magyar haderő. Később viszont egyetértett a részvétellel, és végig támogatta azt a folyamatot, amely Trianonon és a tanácsköztársaságon + restauráción át a egyenesen a holokauszt szégyenével teljes II. világháborúhoz vezetett.

Szerintem ez a nemzetvesztés klasszikus esete. Tisza István megalapozta mindazt, amire keserű szájízzel emlékezünk a XX. századból. Hogy nem tudta, mit cselekszik? Lehet. Mi viszont tudhatjuk, mit cselekedett, és nincs okunk hálából szobrot állítani érte.

Mit kellene tisztelnünk egy „zsebkendőszavazáson"? Semmit, a formákkal ügyeskedő manipuláció nem érdemel tiszteletet. Örüljünk a párhuzamnak Orbán Viktor formai ügyeskedéseivel? Örüljön az, akinek nem kedves a nemzet jól megfontolt érdeke.

Mit kellene tisztelnünk a magyar szupremácia elvén? Egy csőlátó, gyepes elme Trianont okozó és igazoló agyrémeit?

Mit kellene tisztelnünk a történelem küllői közé elszántan pajszert dugó fanatikus ember életművében? Egy magyar kamikaze bátorságát?

Nem, Tisza István semmit sem adott, amire hálával emlékezhetnénk, ám annál többet, amiért szidalmat érdemel.

Ha a Fidesz a Horthy-szoborhoz vezető út első lépésének szánta Tisza István piedesztálra emelését, okosabb lett volna a végcéllal kezdeni. Horthy ugyanis a hintapolitikájával megmentett 200 ezer magyar zsidót és zsidó magyart Budapesten – akik Tisza István nélkül talán sosem kerültek volna megmentendő helyzetbe.

12 megjegyzés:

  1. Éppen Tisza István volt az, aki a háborút a végsőkig ellenezte, talán egész Európában egyedülálló módon. Az, hogy teljes erővel a háború mellé állt, amikor az már elkerülhetetlenné vált, a hazaszeretetét bizonyítja, semmi mást. Abban a helyzetben ez volt a legjobb, amit tehetett.
    Egy letűnőben lévő korszak utolsó nagy alakjaként kell tisztelnünk őt, amely korszak minden baja ellenére jobb volt mint bármi, ami utána következett. A régi rend utolsó képviselője, aki az újjá formálódó világban néha csak vergődve, de próbált talpon maradni és az országot is így tartani.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha 10-es skálán osztályozni kellene Tiszát, nálam 6-ost kapna. Ez nem túl alacsony pontszám, de meritokráciában ennyivel senki nem lehetne vezető.

      Törlés
    2. Az írásod alapján azt gondolnám, 1-esre értékeled!
      Ha akkor lett volna egy 10 pontos magyar politikus, akkor nem kerül sor Károlyiék és Kun Béláék ámokfutására, és talán Trianon is enyhébb feltételekkel jött volna létre. Ilyen szempontból nem is olyan rossz a 6 pont Tisza Istvánnak. :)
      Úgy látom, a történelemre is a következményetikát alkalmazod! Szerintem nézni kellene, az embert, az elveket, a szándékokat is...

      Törlés
    3. Ezért jó a számszerűsítés, kevésbé értjük félre egymást.

      A vezetőknél szerintem érvénytelen a szándéketika: aki szándéketikát szeretne magára érvényesíteni, maradjon magánszemély, ne szóljon bele a közügyekbe.

      A világ azért van a mai - finoman szólva továbboptimalizálható - állapotban, mert a közvélemény nem ismeri a következményetikát, és a vezetőknek sem állt eddig érdekükben, hogy mindenki megtanulja alkalmazni. Pedig ebben rejlik az áttörés lehetősége.

      Nem gumicsontokon kellene rágódnunk, hanem a világ jobbá tételével kellene foglalkoznunk, ahhoz pedig következményetikai gondolkodásra van szükség.

      Törlés
    4. Gumicsontokon tényleg nem kell rágódni, de a történelem szerintem nem gumicsont, azt érdemes jól megrágni. Az igaz, hogy Trianonon túl sokat rágódnak egyesek, de össztársadalmi szinten nem sikerült még feldolgozni, kell még rajta rágódni, ha ez néha már zavaró is.
      Elolvastam a "Következményetika - gyakori kérdések" című írást. Bár vannak pozitívnak tűnő aspektusai is, szerintem alapjaiban hibás a dolog. Ha hívő vagy, miért nem a vallási etikát veszed alapul?

      Törlés
    5. A történelmet is lehet a világ jobbá tételével összhangban tanulmányozni, ilyenkor nem gumicsont.

      Mi lenne a vallási etika, amit nálam hiányolsz? A következményetika teljes összhangban áll Jézus tanításával, valójában ez az egyetlen rendszer, amely megfelel Jézus tanításának. A szándéketika azoknak készült, akik nem rendelkeznek kellő IQ-val a következmények megfontolásához.

      Törlés
    6. A vallási etika egyszerű és egyértelmű: a vallási parancsokat kell követni (pl. a Tízparancsolatot) és itt a szándék az elsődleges. A következményetikával az a baj, hogy hiányzik belőle ez a biztos alap. A leggyengébb pontja, hogy valamiféle "közhaszonnal" vagy egyéni preferenciákkal kell számolnia, amit pontosan meghatározni lehetetlen. Lehet akármekkora IQ-d, a tetteid hosszútávú következményeit nem tudod meghatározni. Ami most jónak tűnik, mert a közhaszon növekedését eredményezi, lehet hogy egy olyan folyamatot indít el, aminek később sokkal negatívabb következményei lesznek, mint amennyi jót most hozott. Ezért még az "okos" embereknek sem ajánlanám a következményetikát (politikai vezetőknek főleg nem). Alacsonyabb értelmi szintűekre pedig egyenesen veszélyes a dolog!

      Törlés
    7. Ez az alapdilemma, jól látod. Ennek ellenére közügyekben nincs jobb alternatíva a következményetikánál. A közhaszon nem teljesen megfoghatatlan: olyasmi, mint a gyök kettő. Nincs olyan szám, amit önmagával beszorozva pont kettőt kapnál, de a koncepció érthető és használható. Erre hasonlít a közhaszon. Nehéz lenne számszerűsíteni, de a koncepció érthető és hasznos.

      Törlés
    8. Persze, érthető, használható, nagy általánosságban el lehet vele boldogulni. Valószínűleg vannak olyan területek, ahol hatékonyabban lehet vele dolgozni, mint a szándéketikával. De sarkalatos kérdésekben nem ad megfelelő alapot az erkölcsi döntésekhez, ezért nem alkalmas átfogó etikai rendszernek.

      Törlés
    9. Szerintem fordítva, de döntsön a gyakorlat. Amikor a konkrét kérdések felmerülnek, akkor kell rájuk konkrét választ adni.

      Tisza István esetében úgy merült fel a konkrét kérdés, hogy belépjünk-e az I. világháborúba. A nemzetközi helyzet gyakorlatilag kikényszerítette ezt a lépést, de nem kényszerített bennünket arra, hogy végigcsináljuk. Ezen a ponton dönthetett volna Tisza István pl. egy korai kapituláció mellett.

      Ha következményetikailag gondolkodott volna, és nem szándéketikailag, akkor erre rájöhetett volna. Az utókor számára már világos, hogy egy látszólag dicstelen, de eredményes megoldás jobb, mint egy elvhű, ám eredménytelen. Ez a következményetika lényege, vagyis hogy az eredmény legyen jó, ne a szándék.

      Törlés
    10. Ebben az esetben tényleg úgy tűnik, jó lett volna ez a következményetika alapján megtett lépés (bár nem lehetünk benne biztosak, pontosan mi lett volna a következménye).
      Viszont itt is a fentebb leírt aggályaimat tudom ismételni: Nem lehet előre pontosan kiszámolni a tetteink következményét. Még most sem tudhatjuk, hogy ha akkor megteszi ezt a lépést, annak milyen hosszútávú következményei lettek volna, nem vezetett volna hosszú távon egy a mostaninál is rosszabb állapothoz?

      Törlés
    11. Válaszul én is csak a dilemmát tudom ismételni. A szándéketika közügyekben teljesen bizonytalan. Lehetsz kedves, rendes ember, és csupa jó szándékból tönkreteheted a közösségedet. A szándéketika egyfajta szokásrend, logikátlan, és teljesen alkalmatlan a közügyi cselekedetek szabályozására.

      A következményetikával is lehet tévedni, de logikus rendszer, és főszabályként alkalmas a közügyi cselekedetek értékelésére. Nincs tökéletes megoldás, de nem is olyan kell nekünk, hanem az adott körülmények között, az aktuális tudásunkkal elérhető legjobb. Ha mások a körülmények (pl. minden szándék automatikusan megfelelő eredménnyel jár), vagy még többet tudunk (pl. játékelméleti modellekből), akkor majd frissítjük az elgondolást. Annyi már most is látható, hogy a szándéknál alkalmasabb szempont a következmény, a továbbfejlődés útja a következmény még részletesebb elemzése és előrejelzése.

      Törlés