A "kicsit sárga, kicsit savanyú, de mégis miénk" hetilap legfrissebb számában olvasom, hogy Magyarország gazdasága kivívta és megőrizte a nemzetközi befektetők bizalmát, ezért hagyták hazánkat gyakorlatilag érintetlenül az utóbbi hetek pénzpiaci rezgései, amelyek hatására 20%-ot vesztett az értékéből az indiai és a brazil valuta, átlagban 3%-kal gyengültek térségünk fizetőeszközei, míg a forint mindössze 2%-kal ér kevesebbet. Ez - írja sajnálkozva a lap ügyeletes közgazdásza - a kormány következetes és hiteles államháztartási intézkedéseinek tudható be.
Egy másik cikk arról értesít, hogy az EU furkósbotja csak azért nem pattog a hátunkon, mert Brüsszelnek nincs eszköze fellépni egy olyan alkotmány ellen, amelynek vitatott rendelkezései külön-külön mind megtalálhatók más tagállamok alkotmányában. Pedig jogos és indokolt lenne a furkó, teszi hozzá a liberális szerző, aki továbbra is úgy látja, hogy Magyarországgal komoly baj van. Ám az EU nem vetette be ellenünk a szavazatmegvonás "atombombáját", a politikai nézeteltérések miatt nem fagyasztotta be a fejlesztési támogatásainkat, sőt a nyáron megszavazott Tavares-jelentésben kilátásba helyezett alapvető európai értékeket (minden tagállamban) felülvizsgáló mechanizmus bevezetésére sincs esély a közeljövőben.
Nem érdemes köntörfalazni: sztálingrádi fordulat ez bal-liberális honfitársaink számára. A 2010 óta indított támadások egyike sem jött be, minden ötletük balul sült el, lábon lőtték maguk alatt a fát. Az őszinte vallomás úgy hangzana, hogy "hazudtunk éjjel és nappal, minden sorban és hullámhosszon, kivált a kérdéseinkkel", de hát ki venné meg ezek után a kicsit sárga, kicsit savanyú lapot? Érthető, hogy Sztálingrád után legalább Csernobilt szeretnék elkerülni. A taktikus beismerés ezért így szól: minden prognózisunknak az ellenkezője valósult meg, amiből világosan kiderül, hogy végig igazunk volt, csak sajnos a körülmények ellenünk dolgoztak. Vegyük észre, hogy három és fél év gátlásosan igazmondó tényszeretete után a bal-lib média éppen rugalmas visszacsatolódást hajt végre ahhoz, amit pongyolán valóságnak szoktunk nevezni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése