A pszichológiában a tudatalatti asszociációk vizsgálatára használják, véletlen foltok értelmezésére kérve a vizsgálati alanyt azzal, hogy mondja ki gondolkodás nélkül, ami egy-egy ábráról eszébe jut. Megdöbbentő eltérések tárulnak fel ember és ember között. Teljesen különböző dolgokat "olvasunk ki" az alaktalan foltokból. Úgy tűnik, a foltértelmezés nem választható magatartásforma, hanem embervoltunkból következik.
Evolúciós értelme a túlélés elősegítése lehet. A szemünk akkor is folyamatosan vizsgálja és értelmezi a környezetünket, ha ezt nem tudatosítjuk. Az "értelmetlen", azaz rendezetlen objektumok a túlélőösztön szintjén veszélyt jeleznek, ezért jobb híján rendszert látunk beléjük. Ez nem a tudat felső rétegeiben, hanem tudat alatt történik. Ha rossz napunk van, hajlamosak vagyunk negatív dolgokat látni az alaktalan ábrákba. Ha meg éppen jó hangulatban vagyunk, akkor ... tessék kitalálni.
Érdemes lenne idegpályaszinten megvizsgálni, mit csinál egy Rorschach-vizsgálat során a szemünk, a látóidegünk, mit az illúziókompenzáló és hibajavító mechanizmusunk, és mikor, hogyan avatkozik be az önreflexió, a spekuláció. Kár, hogy ma még nem elég fejlettek a műszereink.
Számítógépes nyelven: a hardverünk periféria eszközeit (pl. a szemünket) könnyen meg tudjuk vizsgálni; az alaplapunkról, azaz idegrendszerünkről egyre többet tudunk; a processzorunkról szintén, bár nem áramköri szinten; a szoftverünk outputja nem más, mint a filozófusok összes művei; middleware-ünkről viszont csak annyit tudunk, hogy részben evolúciós mechanizmusok, részben jutalomra kondicionált inger-reakció mechanizmusok különböző rétegeiből áll.
A middleware vizsgálata segíthet olyan kérdések tisztábban látásában, mint a gének/nevelés szerepe a személyiség és magatartás alakulásában vagy hogy az istenhit az agyunkba eleve beépített tartozék-e.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése