Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Magyarország jövőre nem kapja meg a fejlesztési támogatások 30%-át (kb. félmilliárd eurót, közel 150 milliárd forintot), ha az idei deficit meghaladja a 3%-ot, és a jövő évi költségvetés is túl deficitesnek tűnik. Más szóval, nem fagyasztják be a támogatás egyharmadát, ha az idei hiány nem haladja meg a 3%-ot, illetve ha a jövő évi költségvetés nem tűnik túl deficitesnek. Az EU ezzel a döntéssel álláspontom szerint ügyesen fűrészeli maga alatt a fát, amiért az Orbán-kormány több okból is hálás lehet.
1. Brüsszelt hibáztathatja az esetleges kellemetlen intézkedésekért. Jó néhány tagállam előadta már a trükköt, hogy hazai döntésekért az EU "fővárosára" tolja a felelősséget. Ezúttal nem kell trükközni, Brüsszel előre felvállalta a mumus szerepét.
2. A deficit szinten tartása és a jövő évi fegyelem betartása esetén a kormány komoly PR-előnyhöz, ingyen reklámfelülethez jut, hiszen ezúttal a be nem fagyasztás is hírértékkel bír.
3. Ha bármilyen okból mégis befagyasztják a pénzt, egyszerű kifejteni, hogy a támogatás 30%-át sok ország nem szankció okán, hanem bénázás miatt veszti el: nincs elég alkalmas és előkészített beruházás, nem tudja megfinanszírozni az önerőt, félreértelmezte a költségtérítési szabályokat, stb. Válság idején nincs mindenre önerő (a költségek 5-30%-át ugyanis a tagállamnak kell állnia). Stratégiai értelemben tehát a meglebegtetett befagyasztás nagy füst, kis lánggal.
4. Az EU Bizottság döntéshozatalakor távol maradó MSZP-közeli Andor László finoman szólva nem lopta be magát a közvélemény szívébe, biztosváltáskor népszerű intézkedés lesz őt lecserélni egy hazánk képviseletére alkalmas és hajlandó biztosra.
5. Az EU hiteltelenné teszi magát a kettős mérce látványos alkalmazásával. Amennyiben megtörténik a befagyasztás, ez lesz az első ilyen eset, és bevallottan nem csak a deficitről szól, hanem a magyar kormány rossz arcáról: Brüsszel nem szereti az új magyar jogszabályokat, éspedig nem a konkrét rendelkezések, hanem azok általános "szellemisége" miatt. Egyszerű hasonlattal: a bíróság nem talál konkrét hibát a vádlott magatartásában, mégis igyekszik lesittelni, mert olyan unszimpatikus... A világ boldogtalan tájain gyakori az efféle törekvés, ám kontinensünkön nem szerencsés ötlet e forgatókönyv címében a szabadság, az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság védelmét szerepeltetni. Az Európai Unió kijátszotta az utolsó kártyáját, ettől kezdve súlytalan, illetve a magyar közvélemény többsége szemében hiteltelen lesz a bírálata.
6. A hitelezők egyre inkább bíznak a magyar gazdaságpolitikában, látva, hogy minden ösztönző az államháztartási egyensúly felé mutat. Ennek kézzelfogható jeleként lassan és kitartóan erősödik a forint.
7. Teher alatt nő a pálma: miközben az ellenzék francia sakkra emlékeztető érvekkel gyengíti a pozícióját, a kormány kellő mozgásteret kapott, és jó eséllyel könnyedén veszi ezt az akadályt is, a magyar társadalom javára.
1. Brüsszelt hibáztathatja az esetleges kellemetlen intézkedésekért. Jó néhány tagállam előadta már a trükköt, hogy hazai döntésekért az EU "fővárosára" tolja a felelősséget. Ezúttal nem kell trükközni, Brüsszel előre felvállalta a mumus szerepét.
2. A deficit szinten tartása és a jövő évi fegyelem betartása esetén a kormány komoly PR-előnyhöz, ingyen reklámfelülethez jut, hiszen ezúttal a be nem fagyasztás is hírértékkel bír.
3. Ha bármilyen okból mégis befagyasztják a pénzt, egyszerű kifejteni, hogy a támogatás 30%-át sok ország nem szankció okán, hanem bénázás miatt veszti el: nincs elég alkalmas és előkészített beruházás, nem tudja megfinanszírozni az önerőt, félreértelmezte a költségtérítési szabályokat, stb. Válság idején nincs mindenre önerő (a költségek 5-30%-át ugyanis a tagállamnak kell állnia). Stratégiai értelemben tehát a meglebegtetett befagyasztás nagy füst, kis lánggal.
4. Az EU Bizottság döntéshozatalakor távol maradó MSZP-közeli Andor László finoman szólva nem lopta be magát a közvélemény szívébe, biztosváltáskor népszerű intézkedés lesz őt lecserélni egy hazánk képviseletére alkalmas és hajlandó biztosra.
5. Az EU hiteltelenné teszi magát a kettős mérce látványos alkalmazásával. Amennyiben megtörténik a befagyasztás, ez lesz az első ilyen eset, és bevallottan nem csak a deficitről szól, hanem a magyar kormány rossz arcáról: Brüsszel nem szereti az új magyar jogszabályokat, éspedig nem a konkrét rendelkezések, hanem azok általános "szellemisége" miatt. Egyszerű hasonlattal: a bíróság nem talál konkrét hibát a vádlott magatartásában, mégis igyekszik lesittelni, mert olyan unszimpatikus... A világ boldogtalan tájain gyakori az efféle törekvés, ám kontinensünkön nem szerencsés ötlet e forgatókönyv címében a szabadság, az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság védelmét szerepeltetni. Az Európai Unió kijátszotta az utolsó kártyáját, ettől kezdve súlytalan, illetve a magyar közvélemény többsége szemében hiteltelen lesz a bírálata.
6. A hitelezők egyre inkább bíznak a magyar gazdaságpolitikában, látva, hogy minden ösztönző az államháztartási egyensúly felé mutat. Ennek kézzelfogható jeleként lassan és kitartóan erősödik a forint.
7. Teher alatt nő a pálma: miközben az ellenzék francia sakkra emlékeztető érvekkel gyengíti a pozícióját, a kormány kellő mozgásteret kapott, és jó eséllyel könnyedén veszi ezt az akadályt is, a magyar társadalom javára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése