2014. június 20., péntek

Négy év múlva balra át

A Fidesz az adottságokhoz képest nem kormányoz rosszul, a bal-lib előzményhez képest akár kanálhajlító fenoménnek is nevezhetjük, de – fiatal demokrácia ide vagy oda – abszolút értékben ez a teljesítmény három ciklusra nem lesz elég. A demokratikus váltógazdálkodás evidenciája szerint 2018-ban vagy baloldali kormány jön, vagy a jobboldaliak többsége is sajnálni kezdi majd, hogy nem így alakult. Alapértelmezetten a baloldalnak kellene nyernie, ha el nem bénázza. Számomra össztársadalmi érdeknek tűnik, hogy a halmozott politikai kihívásokkal élő oldal hóna alá nyúljunk, és segítsünk neki nem elbénázni.

Összeírtam néhány (őszinte) jó tanácsot. Ellentétben a jobboldalnak címzett bal-lib okosságokkal, amelyek megfogadás esetén tuti terített betlihez vezetnének, az én tanácsaim győzelmet jelenthetnek a megsegíteni kívántaknak.

1. Tartalmi politizálást! Felejtsük el a személyek elleni kampányolást, OVI-t szereti a választói többség, legalábbis a szavazófülkében. A politikában egyre megy, hogy máshol mennyire szereti, vagy hogy meghívná-e magához egy finom kávéra. A baloldal összes öngólja úgy indul, hogy megkontrázza OVI minden szavát és intézkedését. Ha tartalmi politizálást folytatna, alighanem feltűnt volna, hogy a választói többség nagyjából egyetért OVI intézkedéseivel, legalábbis sokkal jobbnak tartja őket a baloldali alternatíváknál. Az orbanofóbiától elvakulva nem vettétek észre, hogy a magyar társadalom létező problémáira egyetlen működőképes megoldásotok sincs – eddig.

2. Hagyjuk az ideológiát. Az ideológiák a hidegháborús időkről szóltak, a berlini fal leomlásával elavultak. Ma egyetlen érvényes szempont van: a közösség jól megfontolt érdeke. A Fidesz ezt már 1996-ban felismerte, és azóta a közjó mellett egyszerűen a szavazatok 51%-ára hajt, látható sikerrel. Mellesleg, ezt az 51%-os dolgot nem magától találta ki, a demokrácia szabályfüzetét olvasgatva bárkinek feltűnhet, hogy a legegyszerűbben ekkora szavazataránnyal lehet választást nyerni.

3. Célszerűséget! A választást tehát a közjóra hivatkozással, továbbá 51%-kal lehet megnyerni, ez legyen a baloldal célja 2018-ban.

4. Csak az ökör maradjon következetes. A következetesség piedesztálra emelése bal-lib perverzió. GyuFi még mindig ott tart, hogy ha 2004-ben nem akarta a kettős állampolgárságot, akkor valamiféle erény 2018-ban sem akarnia. Egyesek szemében tényleg az lehet, de nem lesz az 51% szemében, és ez a lényeg. Ismerős a mondás, miszerint az az igazán buta ember, aki ugyanazt a hibát követi el újra és újra, ám mindig más eredményre számít? Az eddigi bal-lib meder kiszáradt, abba a folyóba nem lehet még egyszer belelépni.

5. Ne adjunk több ziccert a nemzeti oldalnak. Brüsszeli sallert kérni akár jó ötlet is lehetett volna, ha beválik, de nem vált be. Nemzetközi felháborodást szítani szintén jó ötlet lehetett volna, ha bejön, de nem jött be. A demokráciára, szólás-, sajtó-, nyári és egyéb -szabadságra hivatkozni szintén trendi lehetett volna, de nem lett az. A szélsőjobbtól megmenteni a haladó népet akár nyerő ötlet is lehetett volna, ha működik, de nem működött. Ezekből mind magas labda lett, amelyeket a Fidesz játszi könnyedséggel csapkodott le, míg a bal-lib háló bele nem szakadt. Ideje kifarolni a zsákutcából, és újabb ziccerek feladása helyett végre célba venni a Fidesz térfelét, de úgy ám, hogy az plusz szavazatokat hozzon.

6. Nyúljuk le a Fidesz összes sikerötletét. Egy a tábor, egy a zászló. Legyen illetékmentes a pálinkafőzés, az EU-val majd később vitatjuk meg a dolgot. Minden ötlet legyen szokatlan, de népszerű a választói többség szemében. Minden intézkedés kiszámítottan provokáljon, húzza csőbe a mechanikusan reagáló másik tábort. Szabadságharcosan futtassuk fel az EU-pénzek elköltését. A látványpolitizálás mögött ugyanakkor legyen nagydobra nem vert, implicit, ám nehezen kikezdhető célszerűség. Produkáljunk konkrét, közemberi zsebben érezhető eredményeket. A kényes bal-lib gyomor nem veszi be az ilyesmit? Miért, talán az újabb bukta gyomorbarátabb lesz?

7. A hetedik te magad légy. A fentieket mind úgy kell színpadra állítani, hogy illeszkedjenek egy újonnan felépített, hiteles, érzelmileg is működő bal-lib imázsba. Ezt csak együtt lehet előadni, ami nem gond, hiszen nyerni és kormányozni szintén csak együtt lehet. Ma az LMP az egyetlen hiteles bal(ra hajló) komponens a kormánnyal szembeni térfélen, érdemes alázatosan meaculpázva kikérni, és megfogadni a tanácsait. "LMP bácsiról sok rosszat mondtunk, de nem jött be. Igazából nem is gondoltuk komolyan. LMP bácsi, kérünk, könyörgünk, segíts."

Így kell nyerni 2018-ban, kedves bal-libek. Én szóltam. Ha megint elbénázzátok, közösségcentrikus jobboldaliként némileg sajnálni fogom, de ne várjátok, hogy mind a kétmillió kezemmel én húzzam be mellétek az ikszet. Gesztenyét akartok? Szíveskedjetek kaparni.

5 megjegyzés:

  1. Nincs olyan, hogy "a demokratikus váltógazdálkodás evidenciája". Akinek sikerül (bármilyen módon) több embert rávennie, hogy rá szavazzon, az kormányoz. Ez van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez nagy keretként igaz, de ritka, hogy egy demokráciában három ciklust végigcsináljon egy kormány.

      Nem egészséges, ha nagyságrendi különbség van az ellenzék és a kormány képességei között, mert elkényelmesíti a kormányt. Ezért is drukkolok most a verseny erősödéséért.

      Törlés
    2. Ez igaz lenne, ha egy normális, az alapvető játékszabályokat betartó, felelősen gondolkodó ellenzékről lenne szó. A jelenlegi társaságot tekintve inkább maradjon az elkényelmesedett FIDESZ még egy pár ciklusra.

      Törlés
    3. Én nem azt javaslom, hogy előzékenységből jöjjön most a baloldal. Távolról sem. Azt javaslom, hogy a közérdek iránti szeretetből hozzuk fel egy kicsit a baloldalt, hogy jobban dolgozzon a jobboldal (is).

      Törlés
  2. Szerintem a közérdek iránti szeretetből inkább hozzá kellene segíteni a jelenlegi baloldalt a mielőbbi eltűnéshez a történelem süllyesztőjében!
    Ezzel esetleg tér nyílna valami hitelesebb baloldali erő számára.

    VálaszTörlés