A Görög Katolikus Egyház felzárkóztató általános iskolát nyitott egy nyíregyházi szegénytelepen. Célja az ott élő gyerekek színvonalas oktatáshoz juttatása, többek között a cigány kultúra értékeinek megismertetésével. Szegregációt kiáltott az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, és bírósághoz fordult, az iskola bezárását kérve. A bíróság egyelőre nem hozott döntést, szeptembertől kezdődhet az oktatás, de az ügy októberben folytatódik.
Háttér: a szegénytelepi iskolát 2007-ben zárta be az önkormányzat, mert valóban szegregált oktatást folytatott. A gyerekeket elosztották a város többi iskolája között, iskolabusszal járhattak tanulni. 2010-ben az új önkormányzat megszüntette az iskolabuszt, majd az iskolát 2011-ben átvette a Görög Katolikus Egyház, és most indítja a második évfolyamot. A cigány önkormányzat helyesli az iskola újranyitását.
A társadalmi igazságkeresés két trendje csap itt össze. Az alapítvány szerint az a jó a cigány gyerekeknek, ha a többségi társadalom iskoláiba járnak, így integrálódnak a társadalomba. A felzárkóztatók szerint jobb nekik, ha előbb kiteljesednek a saját kultúrájukban, és azután illeszkednek be a többségi társadalomba. Szerintem elvben mindkét út egyformán járható, a gyakorlatban viszont jobbnak tartom, ha egy cigány gyerek magabiztos anyanyelvi-kulturális kompetenciát szerez, jól érzi magát a saját bőrében, ahelyett, hogy a többségi társadalom lötyögős bőrét öltené magára. Ez a vita még hosszú ideig fog tartani, és végül alighanem olyan döntés születik, hogy nincs jó és rossz recept, ez egyéni preferencia kérdése.
Az EU brüsszeli dolgozóinak gyermekei esetében is felmerül, hogy a magyar gyerekek magyar osztályba vagy vallon/flamand osztályba járjanak-e, avagy angol osztályba. Nehéz a döntés, a szülők általában a vallon osztályt részesítik előnyben, mert ott franciául tanítanak. Aki évekig Belgiumban él, az jól teszi, ha megtanul franciául, tudása később nemzetközi értelemben is hasznos lesz. Az angol szintén hasznos, de azt bárhol máshol is meg lehet jól tanulni. A flamand osztályban hollandul tanítanak, ez ugyancsak hasznos a Belgiumban maradóknak, de kevesebb nemzetközi előnnyel jár. Ugyanakkor számos magyar szülő azt tartja logikusnak, hogy a gyerek az anyanyelvén tanuljon meg rendesen, és azután majd magabiztosabban sajátítja el a franciát, a hollandot és az angolt is. Ezek egyike sem királyi út, ellenben mindegyik működőképes alternatíva.
Visszatérve a bíróság határozatlan döntésére, úgy gondolom, világos különbség van a szegregálás és a felzárkóztatás között. A szegregálás a hátrányos helyzetűek elkülönítése, olyan formában, hogy a többségnél rosszabb oktatást és életesélyt kapnak. A felzárkóztatás a hátrányos helyzetűek testre szabott kompetenciafejlesztése, értelemszerűen elkülönítve a kedvezményezetteket. A szegregálás megkülönböztető jellemzője nem a "külön" oktatás, hanem az oktatás elcsalása. A bíróság azt megállapítva dönthet az ügyben, hogy vajon kamu-e, ürügy-e a felzárkóztatás, vagy tényleg kiemelt fejlesztést nyújt az iskola. Ezt iskolalátogatás, óralátogatás és a tanterv érdemi vizsgálata nélkül aligha lehet megállapítani. Független szakértőt is célszerű bevonni (lehetőleg kettőt-hármat is, a különböző "független" oldalakról), aki szakvéleményt mondhat az iskolában folyó pedagógiai munka színvonaláról, a gyerekek tényleges kompetenciájának alakulásáról. Egy biztos: pusztán az elkülönítés tényéből kiindulva lehetetlen megalapozott döntést hozni.
Nem mellékes, hogy az egyházi felzárkóztató iskola működésének engedélyezésével a hit némi teret nyer, ez pedig vörös posztó a jogvédők szemében. Másrészt egy jó egyházi iskola több esélyt adhat a világi látszatintegrációnál, és mi lehet fontosabb a telepi gyerekek egyéni boldogulásánál? Az októberi döntés remélhetőleg nem ideológiai alapon, hanem a pedagógiai munkát és az életesélyeket mérlegelve születik majd meg.
Baloldali beszámoló: http://nol.hu/belfold/20120622-a_gorog_katolikusok_mukodtethetnek_szegregalt_iskolat
Jobboldali beszámoló: http://www.magyarkurir.hu/hirek/nem-zarjak-be-nyiregyhazi-gorogkatolikus-iskolat
Háttér: a szegénytelepi iskolát 2007-ben zárta be az önkormányzat, mert valóban szegregált oktatást folytatott. A gyerekeket elosztották a város többi iskolája között, iskolabusszal járhattak tanulni. 2010-ben az új önkormányzat megszüntette az iskolabuszt, majd az iskolát 2011-ben átvette a Görög Katolikus Egyház, és most indítja a második évfolyamot. A cigány önkormányzat helyesli az iskola újranyitását.
A társadalmi igazságkeresés két trendje csap itt össze. Az alapítvány szerint az a jó a cigány gyerekeknek, ha a többségi társadalom iskoláiba járnak, így integrálódnak a társadalomba. A felzárkóztatók szerint jobb nekik, ha előbb kiteljesednek a saját kultúrájukban, és azután illeszkednek be a többségi társadalomba. Szerintem elvben mindkét út egyformán járható, a gyakorlatban viszont jobbnak tartom, ha egy cigány gyerek magabiztos anyanyelvi-kulturális kompetenciát szerez, jól érzi magát a saját bőrében, ahelyett, hogy a többségi társadalom lötyögős bőrét öltené magára. Ez a vita még hosszú ideig fog tartani, és végül alighanem olyan döntés születik, hogy nincs jó és rossz recept, ez egyéni preferencia kérdése.
Az EU brüsszeli dolgozóinak gyermekei esetében is felmerül, hogy a magyar gyerekek magyar osztályba vagy vallon/flamand osztályba járjanak-e, avagy angol osztályba. Nehéz a döntés, a szülők általában a vallon osztályt részesítik előnyben, mert ott franciául tanítanak. Aki évekig Belgiumban él, az jól teszi, ha megtanul franciául, tudása később nemzetközi értelemben is hasznos lesz. Az angol szintén hasznos, de azt bárhol máshol is meg lehet jól tanulni. A flamand osztályban hollandul tanítanak, ez ugyancsak hasznos a Belgiumban maradóknak, de kevesebb nemzetközi előnnyel jár. Ugyanakkor számos magyar szülő azt tartja logikusnak, hogy a gyerek az anyanyelvén tanuljon meg rendesen, és azután majd magabiztosabban sajátítja el a franciát, a hollandot és az angolt is. Ezek egyike sem királyi út, ellenben mindegyik működőképes alternatíva.
Visszatérve a bíróság határozatlan döntésére, úgy gondolom, világos különbség van a szegregálás és a felzárkóztatás között. A szegregálás a hátrányos helyzetűek elkülönítése, olyan formában, hogy a többségnél rosszabb oktatást és életesélyt kapnak. A felzárkóztatás a hátrányos helyzetűek testre szabott kompetenciafejlesztése, értelemszerűen elkülönítve a kedvezményezetteket. A szegregálás megkülönböztető jellemzője nem a "külön" oktatás, hanem az oktatás elcsalása. A bíróság azt megállapítva dönthet az ügyben, hogy vajon kamu-e, ürügy-e a felzárkóztatás, vagy tényleg kiemelt fejlesztést nyújt az iskola. Ezt iskolalátogatás, óralátogatás és a tanterv érdemi vizsgálata nélkül aligha lehet megállapítani. Független szakértőt is célszerű bevonni (lehetőleg kettőt-hármat is, a különböző "független" oldalakról), aki szakvéleményt mondhat az iskolában folyó pedagógiai munka színvonaláról, a gyerekek tényleges kompetenciájának alakulásáról. Egy biztos: pusztán az elkülönítés tényéből kiindulva lehetetlen megalapozott döntést hozni.
Nem mellékes, hogy az egyházi felzárkóztató iskola működésének engedélyezésével a hit némi teret nyer, ez pedig vörös posztó a jogvédők szemében. Másrészt egy jó egyházi iskola több esélyt adhat a világi látszatintegrációnál, és mi lehet fontosabb a telepi gyerekek egyéni boldogulásánál? Az októberi döntés remélhetőleg nem ideológiai alapon, hanem a pedagógiai munkát és az életesélyeket mérlegelve születik majd meg.
Baloldali beszámoló: http://nol.hu/belfold/20120622-a_gorog_katolikusok_mukodtethetnek_szegregalt_iskolat
Jobboldali beszámoló: http://www.magyarkurir.hu/hirek/nem-zarjak-be-nyiregyhazi-gorogkatolikus-iskolat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése