Nincs kizsákmányolás
Igazából nem is volt: a Marx nyomán elterjedt "kizsákmányolás" (németül: Ausbeutung) már a kitalálás pillanatában sem tükrözte a valóságot, nem volt mögötte valós, megszüntetendő probléma.
Marx abból indult ki, hogy egy munkás, mondjuk, 12 óra alatt (egy tipikus munkanap hossza a korai kapitalizmusban) legyárt egy terméket , a tőkés fizet neki 8 órányi bért, és 4 órányi hasznot zsebre vág. Ezzel - Marx szerint - "kizsákmányolta" a munkást, aki éhbérért gürcöl, nyomorog, máról holnapra tengődik, rettenetes proletár állapotban. (Lásd: világ proletárjai, egyesüljetek!)
Marx idejében a termék nem volt high-tech, nem kellett neki piacot találni, nem volt szükség kreatív marketingre, kutatás-fejlesztésre, know-how-ra, stb., stb. Ezért nem volt feltűnő, hogy mi maradt ki a rövidlátó modellből: a vállalkozás, a szellemi munka, a kreativitás értéke. Marx ezeket figyelmen kívül hagyta, és a "proletárok" nem reklamáltak, hanem lelkesen rárepültek a fapados elméletre - meg is buktak vele a gyakorlatban.
A mai termékeknél evidens, hogy nem tudja őket legyártani a munkás, vagy ha - nagy ritkán - mégis, nem fog nekik piacot találni, és csődbe megy velük. Ha a Porsche gyárat ma átvennék a munkások, csakhamar Trabant színvonalra süllyesztenék a terméket, azaz megbuknának ugyanúgy, ahogy a szocialista gazdaság egésze.
Ha megnézzük a világ nagy sikercégeit (Google, Facebook, Apple, stb.) azok mögött mindig ott áll egy zseniális vállalkozó, aki nélkül az egész nem működik, nincs, nulla. Igaz, hogy sok pénzt vesz ki a cégből, de azt nem "ellopja" a munkásaitól, hanem - akár tetszik, akár nem - bizony ennyit ér a zsenialitása a piacon. Azon siránkozni, hogy mennyit keresnek a vállalkozó zsenik, szemben a nem vállalkozó nem zsenikkel, orbitális ökörség, a gazdasági realitás tagadása.
A vállalkozói komponens ma sokkal nagyobb és feltűnőbb tényező az értékteremtésben, mint Marx idején. Mégis itt maradt velünk, a múlt elavult relikviájaként, az állítólagos "kizsákmányolás", ami ellen "harcolni" kell a "proletárok" érdekében. Ideje törölni a szótárunkból ezt az egész marhaságot.
Ha lemondunk a "kizsákmányolás" nevű működésképtelen, sőt kontraproduktív fogalomról, feltűnhet, hogy mindenki lehet vállalkozó, mindenki kifejlesztheti magában a zsenit, mindenki kereshet nagyságrendekkel többet a nem vállalkozó nem zseniknél - esélyegyenlőség van. A tanulás, a szorgalom, a kreativitás pénzt ér. Nagyon sok pénzt, ami az enyém, a tiéd, a miénk, a tiétek is lehet. Siránkozás, irigykedés helyett fejlesszük lelkesen, optimistán a képességeinket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése