2010. február 16., kedd

Lidérces und nonszensz agri cool túra

Igricin roma termelőszövetkezetet hoztunk létre - dicsekszik az LMP szórólapja, a közismerten mélyszegény Pasarét jelöltje pedig leszögezi, hogy a roma kultúrához való gyakorlati hozzáértését egy sikerrel megvalósított uborkaprogram szavatolja. Persze, az én világgazdasági guruságomat meg egy "az alkotmányos szentkoronatan kandidátusa" feliratú oklevél garantálja, melyet a makaó nevű kártyajáték keretében szereztem bizonyos Dr. Popovics nyugalmazott ellentengernagytól egy Rangoon felé tartó gőzkenu fedélzetén - tessék?! na, de komolyan. Kifejtem.

Kr.e. 46: Caesar megreformálja a mezőgazdasági munkák alapján empirikusan kialakult római naptárat; a magyarok Etelközben (egyes történészek szerint valójában párszáz kilométerrel arrébb, Manci és Teca közben) legeltetik állataikat. Stirlitz még nem sejt semmit.

Kr.u. IX. sz.: Megszilárdult és virágzik a földbirtokon alapuló feudális társadalom. A magyarok letelepednek a korábban Pannon Strandfürdőként ismert, időközben leengedett vizű Kárpát-medencében, ahonnan hébe-hóba kilovagolnak, szórakozni Európa költségén. Stirlitz gyanítja, hogy Árpád nem Attila unokája, de még nem tud biztosat.

Kr.u.XI. sz.: I. István 'korlátozott földrajzi térségben történő hasznosításra' szabadalmaztatja Földművelés márkanevű félig zárt technológiás rendszerét, ám egy mérsékelt sikerű marketingkampány ráébreszti, hogy a magyarok tartósan ódzkodnak az újdonsült vircsafttól. Koppány lázad, nagyot koppan, azután elhallgat. Stirlitz megkezdi a mezőgazdaság mint hungaricum témakörbe vágó szláv jövevényszavak szótárának szerkesztését.

Kr. u. XX. sz.: Karinthy a magyar hajszálgyökeres rögvalóság bemutatására megírja "Márgakubikus kend vagy csorvasz himpellér?" című főművét. Stirlitzet letartóztatja a GESTAPO, és deportálják, mielőtt befejezhetné a mezőgazdasággal kapcsolatos szláv jövevényszavak magyar megfelelőinek szótárát - hagyatéka torzóban marad, a szótárat azóta sem tudta befejezni senki.

Kr.u. XXI. sz.: Az Európai Unió bővítési biztosa megkérdezi magyar tárgyalópartnerétől, hogy a KAP betűszó melyik összetevőjét nem érti: azt, hogy Közös, Agrár vagy Politika?

E rövid "történeti" áttekintéssel szerettem volna érzékeltetni, hogy aligha magyarok találták ki a földművelést, aligha magyarok fejlesztették tökélyre, aligha magyarok vannak az élvonalában, és alig(ha) élnek meg belőle - bárhol a világon, de különösen Magyarországon. Minden tiszteletem a betegségeknek és vaddisznónak egyaránt ellenálló duplacsövű vasmagos dinnyekukorica, valamint a génkezelt üszögmentes pálinkacseresznye zseniálisan high-tech nemesítőié, de megjegyezném, hogy ellenpontozásként Szabolcsban minden évben sikerül fán rohasztani - állítólag kereslet híján - párszáz hűtőháznyi low-tech almát.

Akinek nem tűnt fel, a világ fejlett államai az iparukkal, és nem a mezőgazdaságukkal teremtettek jólétet. Manapság divatos tudásalapú gazdaságról beszélni, de kevesen tudják, mit jelent. Elárulom a fejlett országokban már publikus titkot. A tudásalapú gazdaság lényege, hogy tudjuk, hol és kivel kell olcsón gyártatni, miközben a termék hasznának java része nálunk marad. Magyarország ebben az összefüggésben tudatlanságalapú, ami nem szégyen, de nem is nagy dicsőség (Reb Tevje után szabadon). Csakis akkor nem szégyen, ha nem vagyunk büszkék rá, és igyekszünk változtatni rajta. Mármost, aki azt mondja, hogy a romák felzárkóztatásához pont a mezőgazdaság hiányzik, az kimeríti a "tudatlan és büszke rá" tünetegyüttes ismérveit.

A magyarok en bloc nem szeretik a mezőgazdálkodást, bizonyság erre az alkalmazott szókészlet. Öcsém falun él, spanyolul agricultor-nak, németül bauer-nek, angolul farmer-nek nevezhetnénk. Magyarul hogy mondjuk ezt? Az öcsém falun él, földműves? Gazda - van kutyája is? Kisgazda? Földtúró? Paraszt? Cserben hagynak a szavaink, és ez nem véletlen. Kerülő megoldással azt mondhatjuk: az öcsém falun él, gazdálkodik. Mivel, a tűzifával vagy a szénával? A magyarok és a mezőgazdaság kapcsolata ilyen nonszenszek gyűjteménye. Nézzünk szembe a ténnyel, hogy Magyarországon a földművelés lenézett mesterség, pedig 1000 év alatt igazán összegyűjthetett volna némi presztízst magának. Sebaj, itt az új lehetőség: időközben feudális, ipari, fogyasztói társadalmakból környezettudatos fogyasztói társadalom felé haladunk, amelyben a mezőgazdaságnak ismét főszerepe lehet.

Ha izgat, hogy a kenyai földimogyoró aflatoxin szintje harmincszor magasabb a rákkeltő határértéknél, hogy az ipari hatékonysággal termelt húst emberre káros hormonokkal pumpálják tele, ha nem szeretnénk trópusi gyümölcsökből felfrissíteni a DDT lassan halványodó emlékét a szervezetünkben, ha az étel ára mellett marginális megfontolásként a minősége is számításba jön, akkor érdemes ellenőrzött forrásból, szükségképpen drágábban vásárolni a mezőgazdasági termékeket. A drágábban eladott termékből nagyobb bevételt szerezhet a paraszt (figyeljük meg, milyen negatív hangzású a szó; mondanivalómat kidomborítandó, szándékosan kínzom vele magamat és az olvasót), jobban megélhet a föld műveléséből, nagyobb az esély rá, hogy a gyermekei is ezt a mesterséget választják, és jól érzik majd magukat falun - szembemenvén a városba menekülés máig tartó tendenciájával. Ugye egyetértünk, hogy ez szép terv? Talán abban is, hogy megvalósítható, ha bioélelmiszer termelésben és helyi feldolgozásban, közvetlen értékesítésben gondolkodunk. De ki meri azt állítani, hogy már megvalósult a fényes jövővel kecsegtető álom!? Márpedig egy jóindulattal vegetálónak mondható hagyományos mezőgazdaságba minek rángatnánk bele népes kisebbségünket, mely történelme során soha nem művelt nagy számban földet, és kifejezetten lenézi az egész mesterséget? (Mi, nem romák is lenézzük, alaptalan a helytelenítés. A nem roma embert gádzsónak mondják, ami parasztot jelent. Tessék ebből kvantumfizikai műveletek nélkül összerakni az elemi kultúrlogikát.) Teremtsünk előbb virágzó nem roma mezőgazdaságot Magyarországon, aztán propagáljuk roma nemzettársainknak.

A tudományra éhezőknek kultúrantropológiai párhuzammal is szolgálhatok: az indonéz kormány nagy erőkkel igyekszik letelepíteni a yamanomo indiánok őserdőben vándorló kis közösségét (a hatóságok erősen motiváltak: ki akarják vágatni a föld tüdejeként működő erdőt, s útban vannak az erdőlakók). A yamanomo indiánokat ez kihalással fenyegeti, ugyanis hagyományosan vadásznak, fő növényi táplálékuk a kizárólag egyetlen pálmaféleség törzséből készülő lisztpép, melyet csak vándorolva találnak megfelelő mennyiségben. A letelepedett létről, a földművelésről mindössze három elkeseredett szóval tudnak nyilatkozni: "fúj", "piha" és "phü". Minden idegszáluk tiltakozik az életmódváltás ellen. Sajnos várható, hogy az erősebb végül lenyomja a gyengét, és már a vérre menő tétmérkőzés korai szakaszában is világos, hogy e szégyenletes folyamat éppen annyira erősíti majd az indonéz-yamanomo partnerséget, mint amennyire a magyarországi romákat gádzsó-roma zászló alá integrálja az uborkatermesztés nevű ötletpótló termék.

Ez nem elkeseredett kritika: tudtok ti jobbat is, LMP-sek. Közel természetazonos aroma helyett elő az igazival!

2 megjegyzés:

  1. Nyilván a mezőgazdásághoz nem kell űrtechnológia, a roma uborkatsz-szel kapcsolatban inkább az az érdekes, hogy hogy lehet képzetlen embereket a termelésbe bevonni úgy, hogy az még gazdaságos is legyen?

    Egyébként nyitott kapukat döngetsz, ha jól veszem ki a mondanivalódat (kicsit lila az írás), mert az LMP a munkaigényes és bio termelést favorizálja.

    VálaszTörlés
  2. Kissé valóban lila gondolatmenetem lényege:
    Képzetlen embereket nem lehet hagyományos mezőgazdasági termelésbe bevonni úgy, hogy az még gazdaságos is legyen.
    A munkaigényes és biotermelésbe előbb a nem romákat kell bevonni, bizonyítani a jövedelmezőségét, és aztán propagálni a romák körében.
    Ezt szeretném az LMP tudomására hozni, sőt még egyéb elgondolásaimat is romaügyekben, viszont az eddigi kísérleteim lepattantak róluk. Ettől függetlenül aktívan gyűjtöm nekik a kc-ket, mert rengeteg jó ötletet látok náluk, igazat adok neked, részben nyitottak az ajtók - másrészt csak olyan párt hozhat változást, amelyik hagyja kibontakozni a közösségben gondolkodó agyakat, képes összegyűjteni és becsatornázni a társadalomban meglévő ötleteket. E téren még nem látom ütőképesnek az LMP-t, de rajtunk múlik, hogy az legyen.

    VálaszTörlés