Aki nem tudná, progresszív=haladó=baloldali, legalábbis papíron. A magyar "progresszívek" azonban nem a társadalmi haladást képviselik, ezzel érdemelték ki tőlem az idézőjelet. A magyar "progresszívek" azt szeretnék, ha a társadalom belátná, mekkora baj, hogy össze akar tartani, hogy közös célokat akar kitűzni, és azokat el akarja érni. A "progresszívek" szemét csípi a társadalom jobbá, igazságosabbá tételére irányuló minden törekvés. Szerintük a gyermekvállalás magánügy, a nemzeti tulajdonú gazdaság fejlesztése baromság, ezek helyett individualizmusra és külföldi befektetőkre van szükség a fejlődéshez. A "progresszívek" bevett tétele, hogy a szocialista gyereket ki kell önteni a fürdővízzel, majd megsegít bennünket a globális piac, ha kellően buzgó hittel fohászkodunk hozzá...
Ezzel szemben az ép ész azt diktálja, hogy valós problémákra valós megoldást keressünk, és ne egy-egy -izmust nyomassunk kritikátlanul. A szocializmus nevű rendszernek volt néhány szociális vívmánya, amit kár volt kiönteni a fürdővízzel, jogos nosztalgiázni utána, célszerű újra megteremteni. 1. Társadalmi mobilitás (akárkiből lehetett orvos, mérnök, tudós); 2. közrend volt (kmk, igazoltatások, éjszaka mindenki gyanús az utcán - ha becsületes vagy, semmi bajod nem lesz ettől); 3. sokkal többen dolgoztak, kapun belüli munkanélküliség ide vagy oda; 4. volt szociális kohézió, nem csak a Rózsadombról szerették a szegényeket, a cigányokat, és nem tették őket segélyfüggővé a baloldali szavazatok érdekében.
Magyarország nem túllépett a fenti 1-4. szociális vívmányon, hanem visszaesett hozzájuk képest. Az a valódi progresszív, az akar haladást, aki visszahozza őket. A szocializmus összeomlásához nem e vívmányok, hanem alapvetően egy Ronald Reagan nevű republikánus (jobboldali) amerikai elnök, az eladósodás és a piacképtelen termékek vezettek. A keleti blokk bedöntése ráadásul nem is konkrétan a mi átkosunk, hanem az oroszoké ellen irányult, szegény átpolarizált "progresszívjeink" meg beleragadtak a maguk rózsafüzérébe: "Üdvöz légy, Szabad Piac, malaszttal teljes, a Befektetők vannak teveled, áldott vagy te a rendszerek között, és áldott a te méhednek gyümölcse, a Jólét". Üdvözítő vallás ez vagy -izmusimádó kóklerség? Eljött a kapitalizmus, nekünk viszont 20 év után sincsenek jólétet hozó versenyképes áruink. Ezek szerint nem a kapun belüli munkanélküliség volt az igazi gondunk. Eljött a demokrácia, megszűnt a közbiztonság. A bűnöző adatai védettek, az áldozat adataiba bárki beleleshet. Ki kérte tőlünk, hogy a rendszerváltás végrehajtási rendeleteit Murphy törvénykönyve alapján dolgozzuk ki és vezessük be?
Ha magával a szociális szemlélettel lenne baj, akkor a svédek nem építenék elszántan a szociális piacgazdaságot, az EU nem hirdette volna meg a "Szociális Európát" mozgalmat. Ne féljünk körülnézni a nagyvilágban, Európa és a világ haladó elméi közösségi érdekek mentén gondolkodnak. A szocializmus mint politikai rendszer és a szociális vívmányok igenlése között épp csak akkora különbség van, mint Gizike vs. a gőzeke óhajtása között.
A Fidesz-kormány az ép ész, az európaiság jegyében demonstrál erőt, hirdet összetartást, és a túlbuzgó piacimádat veszteseként vevő mindezekre a társadalom kb. kétharmada. A "progresszívek" a közösség ellen dolgoznak, ennek megfelelő népszerűséggel. Sztenderd válaszuk a társadalom jogos közbiztonsági és jóléti igényeire, hogy "hüje faschiszta bugaci banda vagytok Orbánostul -- aki különben szocialista, csak mer hüjék vagytok, ezt se veszitek észre". A híres hollywoodi mondást parafrazálva: nem elég, hogy "progresszív" vagy, valamihez értened is kell. Jobbá, igazságosabbá tenni a társadalmat -- ez a haladás, vagyis a progresszió. Hogy merre van előre, azt az tudja, aki odafigyel a közösségére, meghallgatja, merre vágynak a közösség tagja, és arra vezeti őket. A Fideszt sokszor kritizáltam már e tekintetben, de ha a nagyobbik kormánypárt döcögve futja a maga távját, akkor a "progresszívek" lendületesen hátrafelé futnak, és ez vérciki.
Ezzel szemben az ép ész azt diktálja, hogy valós problémákra valós megoldást keressünk, és ne egy-egy -izmust nyomassunk kritikátlanul. A szocializmus nevű rendszernek volt néhány szociális vívmánya, amit kár volt kiönteni a fürdővízzel, jogos nosztalgiázni utána, célszerű újra megteremteni. 1. Társadalmi mobilitás (akárkiből lehetett orvos, mérnök, tudós); 2. közrend volt (kmk, igazoltatások, éjszaka mindenki gyanús az utcán - ha becsületes vagy, semmi bajod nem lesz ettől); 3. sokkal többen dolgoztak, kapun belüli munkanélküliség ide vagy oda; 4. volt szociális kohézió, nem csak a Rózsadombról szerették a szegényeket, a cigányokat, és nem tették őket segélyfüggővé a baloldali szavazatok érdekében.
Magyarország nem túllépett a fenti 1-4. szociális vívmányon, hanem visszaesett hozzájuk képest. Az a valódi progresszív, az akar haladást, aki visszahozza őket. A szocializmus összeomlásához nem e vívmányok, hanem alapvetően egy Ronald Reagan nevű republikánus (jobboldali) amerikai elnök, az eladósodás és a piacképtelen termékek vezettek. A keleti blokk bedöntése ráadásul nem is konkrétan a mi átkosunk, hanem az oroszoké ellen irányult, szegény átpolarizált "progresszívjeink" meg beleragadtak a maguk rózsafüzérébe: "Üdvöz légy, Szabad Piac, malaszttal teljes, a Befektetők vannak teveled, áldott vagy te a rendszerek között, és áldott a te méhednek gyümölcse, a Jólét". Üdvözítő vallás ez vagy -izmusimádó kóklerség? Eljött a kapitalizmus, nekünk viszont 20 év után sincsenek jólétet hozó versenyképes áruink. Ezek szerint nem a kapun belüli munkanélküliség volt az igazi gondunk. Eljött a demokrácia, megszűnt a közbiztonság. A bűnöző adatai védettek, az áldozat adataiba bárki beleleshet. Ki kérte tőlünk, hogy a rendszerváltás végrehajtási rendeleteit Murphy törvénykönyve alapján dolgozzuk ki és vezessük be?
Ha magával a szociális szemlélettel lenne baj, akkor a svédek nem építenék elszántan a szociális piacgazdaságot, az EU nem hirdette volna meg a "Szociális Európát" mozgalmat. Ne féljünk körülnézni a nagyvilágban, Európa és a világ haladó elméi közösségi érdekek mentén gondolkodnak. A szocializmus mint politikai rendszer és a szociális vívmányok igenlése között épp csak akkora különbség van, mint Gizike vs. a gőzeke óhajtása között.
A Fidesz-kormány az ép ész, az európaiság jegyében demonstrál erőt, hirdet összetartást, és a túlbuzgó piacimádat veszteseként vevő mindezekre a társadalom kb. kétharmada. A "progresszívek" a közösség ellen dolgoznak, ennek megfelelő népszerűséggel. Sztenderd válaszuk a társadalom jogos közbiztonsági és jóléti igényeire, hogy "hüje faschiszta bugaci banda vagytok Orbánostul -- aki különben szocialista, csak mer hüjék vagytok, ezt se veszitek észre". A híres hollywoodi mondást parafrazálva: nem elég, hogy "progresszív" vagy, valamihez értened is kell. Jobbá, igazságosabbá tenni a társadalmat -- ez a haladás, vagyis a progresszió. Hogy merre van előre, azt az tudja, aki odafigyel a közösségére, meghallgatja, merre vágynak a közösség tagja, és arra vezeti őket. A Fideszt sokszor kritizáltam már e tekintetben, de ha a nagyobbik kormánypárt döcögve futja a maga távját, akkor a "progresszívek" lendületesen hátrafelé futnak, és ez vérciki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése