2011. május 31., kedd

Alekoszlott gátlásaink

Hétvégi bevásárlásunk alatt bulvárlapok főcímeire tévedt a szemem. Ilyeneneket írtak: Alekosz nem szexel - pedig unokát szeretnének a szülők; Alekosz szexelt - Andrea megtörte a jeget; Exével utazik el Alekosz. Ellentmondásos érzéseim kifejezésére megfelelő hasonlatot kerestem mélázva. Alekosz csődörnél hágásra jelentkeznek a kancák. Végre bepárzott a hím csimpánz. Szukára talált a kan. Ezek az állathasonlatok nagyjából tükrözik a véleményemet a sztori szereplőiről -- és nyomon követőiről.

Az emberben mindig volt intim kíváncsiság, pletykahajlam, némi leselkedhetnék. Legtöbbünkben szeméremérzet is volt, ezért ilyetén hajlamunkra nem voltunk büszkék. Úgy tűnik, levetkőztük a gátlásainkat. A Való Villa ma Magyarország legnézettebb helye. Szerintem nem baj, ha őszinték vagyunk, ha felhagyunk a képmutatással, melyet az elavult iskolarendszer vert belénk. Azt sulykolta az avíttas porosz rendszer, hogy légy okos és büszke, vagy ha ez nem megy, légy buta és szerény, de -- légyszi, légyszi, légyszi -- ne légy buta ÉS büszke, mert az gáz. Dehogy! Vagyis csak akkor, ha embernek erőlködünk látszani. Az állat ott és úgy végzi életfunkcióit, ahogy jólesik neki. Az állat nem tanul, és nincs benne szégyenérzet. Hogy is írja József Attila? Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad! Nyugodtan satírozd ki az utóbbit, aztán kapcsold be be a villába látó készüléket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése