2014. február 26., szerda

Keresztényeket a gendermozgalom élére!

A France 24 hírcsatorna nemrég "genre" (a gender francia változata, ejtsd: zsanrö) összeállítással szórakoztatott: szociológusok és pszichológusok állították egybehangzóan, hogy a társadalmi nemi szerepeknek semmi közük a biológiához, ez maradi sztereotípia, a XIX. században például a fiúkat és a lányokat még egyformán öltöztették. Ezt egy kétes festménnyel támasztották alá, amely két szoknyás gyermeket ábrázolt. A kép forrását természetesen nem adták meg, bízva abban, hogy az átlagnéző mindent elhisz bemondásra. Valójában nem az a kérdés, hogy az előző századokban "lányos" ruhába öltöztek-e a fiúk, hanem hogy másképp öltöztek-e, mint az akkori lányok. Természetesen másképp, az előző korok hierarchikus társadalma sokkal több szintre tagolt, és külsőségekkel világosabban jelzett volt, mint a mai demokratikus társadalom. A társadalmi állást nem fényképes azonosító okmánnyal és lakcímkártyával, hanem öltözékkel igazolták. Gondoljunk csak arra, hogy az álruhás Mátyás királyt a történetekben nem arcról, hanem a királyi palástról vagy a pecsétgyűrűjéről "ismerik fel".

A történelmi adatok gátlástalan manipulálása jól illusztrálja a gendermozgalom két belső ellentmondását: 1. makacsul tagadja a biológiai tényeket; 2. megkísérli kiiktatni a "maradi" keresztény szemléletet a megoldásból. Az alábbiakban ezek következményeit elemzem.

Mi következik a biológiai adottságokból, vagyis abból, hogy csak a nők képesek szülni és szoptatni?

A társadalom fennmaradásához egy nőnek két gyereket célszerű szülnie (átlagban 2,2-t, de ennyit talán egyszerűsíthetünk). Ezt a két gyereket célszerű némi ideig szoptatnia, és személyesen gondoznia, mondjuk, egy-egy évig. Ezalatt nem tud dolgozni, így az apa legalább két év szakmai előnyre tesz szert vele szemben. Ennyi még nem tűnik veszélyesnek, de a gyerekek évekig sokat betegeskednek, rendszeresen otthon kell velük maradni. Maradhatna az apa is, ám ma nem nagyon teszi, ami legalább megduplázza a nő szakmai hátrányát. Egy kétgyermekes anya így már 4-6 évet veszít a férfiakkal szemben. A kisebbik gyerek 10-12 éves koráig fokozottan igényli az anya jelenlétét a családban, ez 14-15 évre lehetetlenné teszi, hogy a nő komoly vezető szerepet vállaljon a cégnél. Ha mégis megteszi, általában súlyos magánéleti árat fizet érte. Ez egyenesen levezethető a biológiai adottságokból.

Mi következik abból, hogy a keresztények vonakodnak gazdasági vezetőkké válni?

Miért nem marad otthon az apa a beteg gyerekekkel? Azért, mert a HR vezetőt (legyen férfi vagy nő) nem az ember, hanem a vállalat érdekli, ezért fizetik. A foglalkoztatáspolitikát nem az önkiteljesedés vagy a munka-család egyensúly szempontjai irányítják: a jó munkerő lelkes, odaadó, rugalmas, fiatal, terhelhető, alkalmazkodó, a magánélete nem szivárog be a szakmai tevékenységbe. A jó alkalmazott kiemelkedően teljesít, akár az önpusztításig hajszolható, aztán ha tönkrement, eldobható, menjen, és oldja meg egyedül a túlmunka okozta problémáit.

Más lenne a helyzet, ha a vállalatokat keresztények irányítanák, de ma törpe kisebbségben vannak, ritkán vállalkoznak vezető szerepre. Úgy vélik, ez világi huncutság, nem az ő feladatuk, aztán csodálkoznak és méltatlankodnak, hogy a világ nélkülük nem úgy alakul, ahogyan szeretnék.

Miért maradtak ki idáig a keresztények a gendermozgalomból?

A gendermozgalom finoman szólva nem nyitott a keresztények részvételére, hiszen éppen őket vádolja a hagyományos családmodell által szerinte okozott esélyegyenlőtlenségért. A keresztények pedig nem állnak be egy olyan mozgalomba, amely az ő szidásukból teremt magának tőkét. Érzelmileg érthető, hogy a lelki értékeket előtérbe helyező messiáskövetők miért nem lesznek tömegesen cégvezetők, és miért nem formálják saját képükre a gendermozgalmat, logikailag viszont érthetetlen, közéleti szempontból kifejezetten káros.

Egy keresztény többségű társadalomban kié legyen a vezetésbeli többség, ha nem a keresztényeké? Ki biztosíthat a társadalom fennmaradását szolgáló biológiai kereteken belül jobb és boldogítóbb helyzetet a nőknek, mint a keresztények? Szép épületeket sokan tudnak rajzolni, de hogy az ötletekből mi és hogyan építhető fel a jövendő generációk örömére, azt az építészmérnökök tudják. A keresztények kétezer év alatt bebizonyították, hogy értenek a fenntartható jóléti társasalmak építéséhez és működtetéséhez, úgy helyes, hogy gender témában is megfelelő súlyt adjanak a szakvéleményüknek.

Mit mondhatunk egy genderkonferencián vagy a genderírásokat kommentálva?

Az üzenetünk ez lehet: a hagyományos családmodell a fenntartható társadalom kulcsfontosságú összetevője, a családmodell aláásása hosszú távon leépíti a társadalmat és a nyugati civilizációt. A nők esélyegyenlősége fontos ügy, maximálisan, azaz a fenntarthatóság mértékéig biztosítandó, ehhez igazán a keresztények értenek. A többiek laikus ötletekkel próbálkozhatnak, szakszerű felügyelet mellett. Az esélyegyenlőség legnagyobb akadálya ma a keresztény szemlélet hiánya a foglalkoztatásban, így jól felfogott társadalmi érdek, hogy minél előbb minél több keresztény vezető kerüljön a vállalatok élére.

8 megjegyzés:

  1. A gender egy _tudományos elmélet_. Nem mozgalom, mint ahogy emlegeted. Ennél fogva nem nagyon vannak célkitűzései, maximum annyira mint a Milankovic-elméletnek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A gender annyira tudományos elmélet, amennyire a gazdasági lobbizás. A tudományos háttere elhanyagolható, és még azon belül is ellentmondásos. A célkitűzéseit viszont kemény lobbizással erőlteti.

      Törlés
    2. Néhány példa: a nemek adottságai és lehetőségei között vannak jelentős különbségek, ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a gendermodell nem írja le következetesen, hogyan, milyen értelemben lehet egyenlő esélye lényegi szempontokból különböző adottságú személyeknek (és hogy a mai helyzethez képest ez miben jelentene változást).

      Konkrétan: a férfiak nem szülnek, a nők meg ritkán keresik a konfliktust és a műszaki kihívásokat. Ezek meghatározó különbségek, és nincs - de nem is lehet - arról módszeres leírást készíteni, hogy a különbségek dacára mi lenne az egyenlőség, és hogyan érhető el.

      Ez olyan feladat, mint egyenlőséget biztosítani a teniszezőknek és a kosarasoknak - ugyanabban a bajnokságban. A gendermodell egy nagy blöff, megélhetési lobbizás.

      A magam nézete egyébként pozitív: a férfiak és a nők a saját szempontjaik szerint érjék el ugyanazt az elégedettséget a helyzetükkel, a nők a saját értékelésük szerint teljesedjenek ki egyformán a férfiakkal. Ez is nevezhető gendermodellnek, de ma nem ilyen értelemben használják a szót.

      Törlés
  2. A gender-elmélet nem foglalkozik a társadalmi egyenlőtlenséggel. Nem tagadja a nemek közötti alapvető különbségeket, ez is egy szokványos tévhit.

    Tudományos elméletként csupán megfigyeléseket összegez, amiből bizonyos jelenségek alapján azt feltételezi hogy a biológiai nemed szerint hozzád társitott (nincs hosszú i-m) nemi szerepekre nevelnek, aminek nagy része meglepő módon társadalmi konstrukció. Senkivel nem akar kezdeni semmit.

    Gondolom az emberi viselkedéshez mit sem értő történelemhamisitó pszichológusok a folyamatosan formálódó divaton keresztül próbálták megértetni, hogy amit ma nőies viselkedési mintázatnak és öltözködésnek vélünk, korábban nem számitott annak, sőt teljesen természetesnek számitott.

    Ezután hiába vallod, hogy a férfi biológia és lét determinálja azt hogy ne akard sminkelni magad mert az a nők kiváltsága - ehhez képest egy barokk korban élő férfi szégyenkezés nélkül púderezte magát anélkül hogy bármilyen identitásproblémája lett volna.

    Szóval a kérdés továbbra is: a múlt emberei "lányosan" öltözködtek-e jelenlegi izlésvilágunkhoz képest? Igen. Ha a válasz igen, akkor kijelenthetjük hogy az öltözködés nem biológiai determinációból fakad, mert a divathoz képest az mit sem változott az évszázadok alatt.

    Jelezted, egymásnak ilyen módon jelezték társadalmi rangjukat. Tagadhatatlan. A gond csak az hogy a téma szempontjából abszolút érdektelen.

    Lehetne még példákkal jönni a jelenből is, ott vannak a törzsi körülmények között élő nők akik nyilván azért raknak minden évben új gyűrűt a nyakukra - ezzel az ottani izmok elsorvadását biztos célként kitűzve - mert ott ezt vélik nőies viselkedésnek. Vagy az iszlám nők a burkát, ez ott számit nőiesnek. A keresztényeknek meg szoknyát szabadott viselniük csak, nadrágot nem, mert nem számitott nőiesnek.

    Mondhatod, vallási előirás a törzsnél és az iszlámnál is a nakygyűrű és burka, és teljesen igazad van. Egy olyan vallási előirás, mely biológiai nemek szerint feltételezi azt hogy valaki a nőiségéből fakadóan igényli a nyak körbegyűrűzését. Vagy hogy szoknya helyett nem szeretheti jobban a nadrágot.

    És mit ad Isten: elvileg minden nő biológiailag egyforma, mégis kultúránként más és más amit a nőiségük részeként feltételezünk. Valakinek a burka, valakinek a nyakgyűrű, másnak meg a szoknya.

    "és nincs arról módszeres leírást készíteni, hogy a különbségek dacára mi lenne az egyenlőség, és hogyan érhető el."

    Mivel tudományos elmélet, ezért a tévhitekkel ellentétben a Milankovic-elmélethez hasonlóan nincs társadalmi programja.

    Egyenlősitési programja pl. a feminizmusnak van, az kicsit más téma. Te is előadsz egy programot:

    "A magam nézete egyébként pozitív: a férfiak és a nők a saját szempontjaik szerint érjék el ugyanazt az elégedettséget a helyzetükkel, a nők a saját értékelésük szerint teljesedjenek ki egyformán a férfiakkal. Ez is nevezhető gendermodellnek, de ma nem ilyen értelemben használják a szót."

    Valóban, a biológiai nem és társadalmi nem illeszkedését hirdeted. Nincs ezzel semmi gond. Azonban mi lenne, ha mindenki maga dönthetné el és nem te mondanád meg, hogy kinek hogy kell kiteljesednie?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Azonban mi lenne, ha mindenki maga dönthetné el és nem te mondanád meg, hogy kinek hogy kell kiteljesednie?"

      Sértés, ha azt mondom, hogy ki-ki a maga elképzelése szerint legyen boldog, és teljesedjen ki? Fel fognak vonulni VL programja ellen olyan poszterekkel, hogy AZÉRT SEM AKAROK KITELJESEDNI A MAGAM MÓDJÁN? NEKEM NE MONDJA SENKI, HOGY ÚGY LEGYEK BOLDOG, AHOGY NEKEM JÓ? :)

      Törlés
  3. :D

    Igazad van, késő volt már és akkor már kötekedős hangulatban vagyok :)

    Spongyát utolsó soraimra.

    VálaszTörlés
  4. Semmi gond, szimpatikus a gesztusod.

    Azt hiszem, hogy ha a világot őszintén jobbá tenni akarók meglátják egymásban a világnézettől független értéket, akkor az együttműködésük sosem látott eredményekhez vezethet - hovatovább tényleg jobbá tudják tenni a világot.

    VálaszTörlés