2010. november 11., csütörtök

Dead Government, Walking

2010. november 10-én a Fidesz áterőszakolta az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbáló törvényt a parlamentben, és ezzel megpecsételte a sorsát. A koporsó kész, csak az a kérdés, mikor fekszik bele a kormány, illetve önként belefekszik-e. Jöhetnének hosszas magyarázatok a jobboldalról, hogy szükséghelyzet van, meg hogy a cél szentesít. A cél nem szentesít minden eszközt. Magyarázatok sem jönnek (http://index.hu/belfold/2010/11/11/solyom_alkotmany_salamon/), a mérsékelt jobboldal annyival nagyobb híve a demokráciának és a jogállamiságnak, mint a balközép és liberális irányzatok, hogy egyáltalán nem igyekszik fehéríteni a feketét, mint tették utóbbiak az öszödi beszéd nyomán, első reflexből.

Járkálhat még a halálraítélt, de ebből a zsákutcából nincs visszatérés. Minél hosszabban dacol a kormány a demokratikus igazságérzettel, annál elemibb erővel söpri majd el a baloldal. Orbán maga választotta az öszödi utat, amely a történelem főutcájáról egyenesen a süllyesztőbe vezet. A választóknak mindez sokba kerül majd. A demokrácia nem a legolcsóbb, nem a leggyorsabb, többnyire nem a legrövidebb úton jár. A demokratikus fair play és az intézkedések fenntarthatósága mégis fontosabb, mint hogy minden közéleti óhajunkat egyezkedés nélkül tudjuk lenyomni a boldogítani tervezett választók torkán.

2 megjegyzés:

  1. Én attól tartok, hogy a Fidesz választói bázisának demokráciavédő biztosítékait az Alkotmánymódosítás önmagában még nem fogja kiverni, még akkor sem, ha a véleményformálók többnyire nem tartják okos ötletnek a rövid távú célokat szolgáló, kapkodó alaptörvény-farigcsálást. De majd meglátjuk.

    VálaszTörlés
  2. Öszöd óta a baloldal nem hivatkozhat demokratikus elvekre, nem várhat a jobboldaltól semmit. Még azt sem, hogy négyévente tisztességes választások legyenek, hiszen 2006-ban sem voltak. Tetszettek volna akkor tiltakozni.
    A választói többség viszont 4 év múlva nem áll egy voluntarista kormány mögé, mert addigra a percepció megfellebbezhetetlenül antidemokratikussá válik. Nem egy nemlétező demokratikus etalon hiányán háborgok, hanem elvárom az általam hatalomba szavazott kormánytól, hogy ne csak átcsússzon (vagy nem) a vizsgán, hanem korrekt teljesítménnyel készüljön rá. Alkotmánybarkácsolással gyakorlatilag biztos a bukás. Akkor viszont nem szabad törni-zúzni a porcelánboltban, mert az új kormány mindent azonnal visszacsinál, és ez sokba kerül az adófizetőknek. Mottó: a népet úgy kell boldogítani, hogy a többség tényleg boldog legyen. Ehhez beszélni is szükséges a boldogítottakkal.

    VálaszTörlés