Nem a fegyver öl?

Karácsony előtt tíz nappal újabb iskolai lövöldözés történt az Egyesült Államokban, ennek nyomán kiújult a fegyverviselés szabályairól folyó vita. (Részletek: http://index.hu/kulfold/2012/12/15/megvan_az_iskolai_lovoldozes_inditeka/ ) A helyzet iróniája, hogy az utóbbi időben a fegyverviselés amerikai szabályai nem hogy szigorodtak volna, egyenesen lazultak! A fegyverpárti lobbi hagyományosan erős. Kedvenc jelmondata: Guns don't kill people, people kill people. (Nem a fegyver öl, hanem az ember.) E leleményes megfogalmazás tévútra visz.

Tény, hogy a fegyver általában akkor okoz halált, ha valaki használja. A halál közvetlen okozója azonban a golyó, amelyet a fegyver lő ki, amelynek ravaszát egy ember húzza meg. Tényszerűtlen állítás, hogy nem a fegyver öl. A helyes állítás így hangzik: a fegyver főszabályként önmagában nem képes ölni, hanem csak akkor, ha egy ember meghúzza a ravaszát. E blikkfangtalan meglátás persze nulla lobbiértékkel bír: fogadok, hogy egyetlen olvasónak sem jutna eszébe szlogenként használni.

A tényszerűtlen, s talán éppen ezért lobbiértékű változatot kiterjesztve egyre feltűnőbben logikátlan eredményeket kapunk, pl.: "Nem a rakéta öl, hanem az ember."; "Nem a vegyi fegyver öl, hanem az ember."; "Nem az atombomba öl, hanem az ember." Ha ebből valamiféle következtetésre akarnánk jutni, akkor vélelmezhetnénk, hogy az észak-koreai rakétakísérletek körül semmi probléma, hiszen nem a rakéta öl... Az iráni atomprogram a szlogen szerint szintén nem adhat okot aggodalomra, hiszen nem az atombomba öl... Vajon miért van az, hogy senki nem vélekedik így (még az észak-koreaiak és az irániak sem, az amerikai közvélemény/kormány/diplomácia/hadsereg pedig pláne nem)? Azért, mert a tömegpusztító fegyverek szintjén nyilvánvalóvá válik a szlogen abszurditása. Márpedig ami nagyban marhaság, az kicsiben sem stimmelhet. A liberalizált fegyverviselés évente ötvenezer amerikai életébe kerül,  az egyre rendszeresebb iskolai vérengzés csak a jéghegy csúcsa. A friss eset elkövetője az iskola egyik tanárnőjének fia. A tanárnő fegyvergyűjtő volt, lőgyakorlatokra járt a gyerekeivel együtt. Halála arra int, hogy még képzett, gyakorlott, körültekintő körben is kerülhet illetéktelen kézbe a fegyver, valamint hogy az illetékesnek vélt kéz egyszer csak illetéktelenné válhat.

Kétféle úton juthatunk ugyanarra az érvényes következtetésre. 1. A fegyver jelentősen megkönnyíti az ölést, ezért ésszerű mértékben korlátozni kell a birtoklását és viselését. A tömegpusztító fegyverekhez hasonlóan minden fegyvert folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani. 2. A hangsúly a fegyverhez hozzáférő ember(ek) jellemén van, élet kioltására könnyedén alkalmas eszköz kizárólag ép eszű és erkölcsi érzékű ember kezébe kerülhet. Tehát a tömegpusztító fegyverekhez hasonlóan minden fegyvert folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani.

Remélem, hamarosan az amerikaiak is belátják, hogy amíg a fegyver a ritkán lakott farmvidéken esetleg életet menthet, városi környezetben gyakorlatilag bizonyos, hogy ártatlan életeket fog kioltani, és ennek fényében célszerű szabályozni a tartását.