2014. január 4., szombat

Mit tudunk Afrikáról?

Szinte semmit, azt is rosszul. A Közép-Afrikai Köztársaságról szóló politikailag korrekt hírek szerint keresztények és muszlimok csapnak ott össze egymással. A valóságban a muszlim szélsőségesek lerohanják az egész térséget, és eltörlik a társadalom sokszínűségét, többek között kiirtják a keresztényeket. Utóbbiak tétován ellenállnak - szeretnének még élni egy kicsit, ha lehet -, minden századik lövésre visszalőnek egyet. Ez úgy jön át hozzánk, Európába, hogy a "keresztények összecsaptak a muszlimokkal". Az információk ügyes csoportosításával is lehet hazudni, méghozzá nem kicsit, hanem nagyot, ordasat.

Afrika napjainkban az iszlám szélsőségeseinek Kánaánja: az Al-Shabab (kb.: Allah-jugend) rettegésben tartja Szomáliát és Etiópiát, az AQIM (Szahel-al-Kaida) vérbe és erőszakba borítja a Szaharától délre fekvő övezetet, a Boko Haram Nigériából akar iszlám kalifátust csinálni. Az Ansar Dine Maliban igyekszik bevezetni a saríát, a MUJAO (Dzsihád Egység Mozgalom) Nyugat-Afrikát vonja az ellenőrzése alá. A muszlim szélsőségesek útját emberrablások, gyilkosságok, vallási és etnikai tisztogatások, népirtások jelzik. Európa közben hallgat, nehogy a politikai inkorrektség bűnébe essen. A keresztények csak ne szóljanak semmit, ne feledjük, hova vezettek a keresztes háborúk - sulykolják a véleményformálók, elsumákolva a tényt, hogy a keresztes háborúkat a szeldzsuk törökök hódításai váltották ki, és ha Európa akkor nem szab határt az iszlám erőszakos terjedésének, akkor az Unió (és az élhető civilizáció) keleti határa ma nem Görögországnál, hanem talán Franciaországnál húzódna. Ha mi, magyarok, nem állítjuk meg Bécsnél a törököket, ma kelet-európai kalifátusról beszélnénk, és nem Kelet-Közép Európáról.

Franciaország 1300 katonát küld Közép-Afrikába rendet csinálni... Ez komoly, ne tessék nevetni! Ennyi ember arra sem elég, hogy segítsen eltemetni a muszlim harcosok áldozatait. Egy valamire való nemzetközi békekontingensnek minimum százezer főből kellene állnia. Az iszlám terror terjeszkedését nem politikai inkorrektségből, hanem humanitárius megfontolásból kell megállítani, hogy ne haljanak meg milliók egy piacképtelen, kizárólag erőszakkal működtethető ideológia földi poklában.

Hányan választanák önként az iszlámot? Ezt akkor tudnánk meg, ha létezne egyetlen olyan muszlim ország, ahol szabad nyíltan, önállóan gondolkodni, és ennek nyomán akár vallást változtatni. Ám ilyen muszlim ország nem létezik, a szabadságnak ez a foka kizárólag a keresztény világra jellemző.

A világ keresztényei szégyellhetik magukat, hogy meglapulnak a nyílt erőszakkal szemben, hogy a politikai korrektség póza fontosabb nekik, mint több millió megmenthető élet. Aki megalkuszik az iszlám terrorral, az el nem évülő bűnt követ el a jövő generációival szemben, évszázadokra teszi tönkre Afrika sorsát.

Feleletválasztós kérdés keresztényeknek: Mit mondasz az Úrnak, ha számon kéri rajtad a világban megölt keresztények vérét?
A. De hát, Te tanítottad, Uram, hogy ne foglalkozzak a világ dolgaival.
B. Tetszettél volna csodát tenni.
C. Nem tehetek róla, imádkoztam minden nap, úgy szorítottam a rózsafüzért, hogy belefehéredtek a bütykeim. Morzsoltam átszellemülten, mint a kukoricát. Nem hallottad, milyen szépen énekeltem? Az én bűnöm, hogy ennyi nem volt elég?
D. Én azt hittem, hogy nem cselekednem, hanem hinnem szükséges. Ha rosszul hittem, arról nem én tehetek, hiszen a hitemet Tőled kaptam, vagy nem?
E. A hegyi beszédben azt mondtad, boldogok, akiket üldöznek a nevedért. Ezek szerint jutalmat érdemlek, mert a magam szerény módján én is hozzájárultam a megboldogulásukhoz.
F. Úgy kell nekik, miért laktak pont ott, ahol ezek az áhítatos lelkemet kéretlenül megzavaró, csúnya dolgok történnek?!
G. Nem adtál észt, hogy legalább megpróbáljam megérteni a külpolitikát. Ott akarsz aratni, ahol nem vetettél? A legmélyebb tisztelettel jelzem, hogy ez nem fair.
H. Mit akarsz? Gyilkosoztam volna le a más hiten lévőket? Te tanítottad, hogy szeressem embertársaimat, mint önmagamat, most meg az a baj, hogy a tetteseket is szerettem?
I. Bocs, de annyira lekötött a Szentírás egyéni értelmezésének kialakítása, hogy ezekre a távoli ügyekre nem jutott energiám - én a "jobbik részt választottam", ez ugye nem gond?
J. Azt mondtad, aki kardot ránt, kard által vész, de nem mondtad, mi legyen, ha a békét csak karddal lehet megőrizni. Most akkor szó szerint, vagy értelem szerint gondolkodjak? Adtál volna észt...
K. Sehol nem szerepel konkrétan a Bibliában, hogy felelős lennék a többi keresztényért, sőt minden embertársamért, minden gondolatom, szavam, tettem és mulasztásom következményéért. Honnan tudhattam volna?
L. A te válaszod helye: ...................................................................

7 megjegyzés:

  1. J. A te válaszod helye: Szerintem nem rajtam fogja számonkérni.

    Ettől függetlenül tetszik a poszt. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. J. "tedd helyére a szabjádat, aki kardot fog kard által vész el" (Aki hagyja magát, hamarabb teheti fel a kérdéseit, az Úrnak és ülhet a barátaival a Mennyországban. Nem kell tovább tűrnie a földi poklot.)

      Törlés
    2. sefatias: Szerintem minden kereszténynek (sőt minden embernek) felelnie kell a világ állapotának romlásáért, amelyet tettlegesen idézett elő, vagy mulasztással hagyott megtörténni. Ennek értelmében nekünk is felelnünk kell majd egy sor olyan dologért, amelyről nem tudtuk, hogy körülöttünk történik, de tudnunk kellett volna, és tennünk ellene.

      Törlés
    3. Trane: Az eredményes afrikai békefenntartás szerintem nem a kardrántás tipikus esete, hanem általános emberi, ezen belül kiemelten keresztényi kötelesség.

      Törlés
    4. Trane: Az észrevételedet beépítettem a posztba, az interaktivitás jegyében, köszönöm.

      Törlés
  2. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hajsza_Afrik%C3%A1%C3%A9rt - kereszténység csúcsra járatva

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem az iszlám hajszolja Afrikát, a keresztények meg szeretnének életben maradni benne, és ez nagyon nehéz lesz, ha az erőszakos iszlamizációt nem állítjuk meg.

      Nem gondolom, hogy meg kellene határozni, milyen vallása legyen egy területnek. Legyen benne béke, nyugalom, jólét, tolerancia, demokrácia, és ebben a keretben válasszon ki-ki szabadon vallást, vagy akár annak hiányát. Ez a nyugati kereszténység koncepciója a világról, és ez meg is valósul a nyugati keresztény országokban, így lett terjeszthető minta.

      Törlés