Vagy show-s kommunikáció? Leginkább S.O.S. kommunikáció. A keresztény blogok langyosak, bágyadtak, löttyedtek, lagymatagok. Kegyesek, ájtatosak, semmitmondók. Tüzesek, mint öreganyám, bölcsek, mint ifjú babám. Aki eddig is keresztény volt, örülhet a vallásos blogokat olvasva, hogy a várakozásai giccsesen teljesülnek. Aki nem volt keresztény, arra meg nem hat a vallási rap, lerázza magáról, mint kutya a vizet. Másképp kellene kommunikálni Jézus ügyét.
Jézus ugyanis nem volt kegyes, sem ájtatos. Ha az lett volna, úgy kezdte volna a beszédeit, hogy "Halld, Izráel, mondá az Úr, atyáink Istene...". Egyetlen beszédét sem kezdte így. Jézus nem volt giccses, senki elvárásai nem teljesültek Őt hallgatva, egytől egyig mindenkit kihozott a sodrából. Még a legszűkebb kör is megjegyezte néha: "Kemény beszéd ez, ki hallgatja?" Ami mai nyelven annyit tesz: Mester, nem bírnád ki legalább egy napig hergelés és provokálás nélkül? Legyél már egy kicsit-kicsit befogadhatóbb. A Mester nem változtatott a stílusán, ami annyit tesz: ha nem tetszik, elmehettek.
Jézus tudta, hogy változni csak a komfortzónán kívül lehet, ezért minden alkalommal kihozta a közönségét az andalító nyugalomból, hogy átadhassa az üzenetét. Minden tanításában váratlan és vitatott elemek szerepelnek, egyetlen közhelyes gondolatot sem jegyeztek fel róla. Ellentétben a kegyes bloggerekkel, akik egyetlen eredeti gondolatot sem jegyeznek le, sem róla, sem saját kútfőből. (Mai posztomból megtudhatod, hogy Jakab utolsó előtti levelét állítólag János írta, vagy fordítva, megoszlanak a vélemények. Kutatásaim szerint valójában az efezusi Prokariótész, Miloi Vénusz egyik tanítványa, a híres III. századi püspök, szent Monotóniusz másodunokatestvére lehet a szerző. Ne már, tényleg?)
Végül is, miért kéne bárkinek változnia? Azért, mert nemrég a britek 65%-a vallotta magát kereszténynek, a magyaroknak meg 37%-a, és ez a 28%-os különbség (hosszabb távon) 280%-os jóléti különbséget okoz. Ezt a szakadékot nem lehet kegyesen, ájtatosan, semmitmondóan áthidalni. A messiáskövetők a világ sója, legnagyobbrészt rajtuk múlik, sikerül-e a behozni a jóléti lemaradást. A sós kommunikáció definíció szerint nem lehet sótlan. Részletezem.
- Kerüld a kegyes kliséket: Isten mindentudó, mindenható, de a világi embert ez nem érdekli. Számára az lehet meglepő, hogy Isten az aktuális problémáira is mindenki másnál jobb megoldásokat tud, csak kérdezni és kérni kell. Kerülendő a "Jézus", a "kereszt", a "bűn", a "megváltás" szövegkombináció. Nem azért, mert nem igaz, hanem mert pavlovi reflexet indít be. A világi agy érzelmileg olyan erősen előhangolt, hogy e szavak hallatán azonnal lezár, süketté és vakká teszi magát. Mondj inkább valami szokatlant: a zsidó Messiás értékrendje boldogabbá tesz, mint egy piros Ferrari, vagy mint ha Hollywood sztárjai egymást váltják az ágyadban. A messiáskövetés a humanizmus legmagasabb foka, az emberi jogok legkiteljesültebb szintje, a demokrácia, a jogállamiság és az esélyegyenlőség záloga. Gondolj bele, ez nem szónoki ügyeskedés, nem játék a szavakkal, hanem tényleg így van.
- Ne beszélj templomiasan a kereszténységről. A világiak nem véletlenül nem járnak templomba, szándékosan maradnak távol. Nem akarják hallgatni a templomias szövegeket, sem misén belül, sem azon kívül. Ha rájuk öntöd a kegyes dumát, elmenekülnek. Hiába fejted ki nagy átéléssel az Istentől való eltávolodás és a boldogító visszatérés problémakörét, ezzel senkit sem viszel közelebb Hozzá. A világiak úgy tudják, bűn nem létezik, a megváltás fogalma számukra értelmetlen. Ki akar megszabadulni egy nem létező problémától? Te sem kérsz védelmet a kriptonit káros sugárzása ellen, mert úgy tudod, hogy a kriptonit a Superman-mese része, és nem az életed lényegi tényezője. A világiak úgy tudják, hogy a bűn egy régi mese része, a megváltás szintén, főként a gyepes agyú vallásosok foglalkoznak még vele. Közben a multilevel marketing hálózatok fejenként napi 25 ezerért, személyiségfejlesztő tréningen tanítják, hogy azt kapod vissza az emberektől, amit adsz nekik. Akkor éred el a céljaidat, ha segítesz másoknak elérni a céljaikat. Akkor leszel jómódú, ha fokozatosan jómódúvá teszel másokat. Kapaszkodj meg: Jézus ugyanezt tanítja, ingyen.
- Ne arról írj, ki mennyire nem keresztény. Főleg azt ne ragozd, ki mennyire mondja, hogy az, pedig... Felejtsd el ezt a több száz éves marhaságot. Aki nem mondja, hogy keresztény lenne, az sokkal kevésbé az, mint aki legalább mondja. Aki ma kereszténynek állítja magát, az vagy tényleg az, vagy mazochista: szereti, ha lesajnálják, kiröhögik. A "keresztény" szó semmit sem ér, nem nyit ajtót, nem az érvényesülés eszköze, nem a hírnév első lépcsőfoka, nem is a vagyon előszobája. Egyébként sosem volt, ez a káros mítosz világi kitaláció, csak a keresztények lehettek annyira jó szándékú balekok, hogy elhiggyék ezt a városi legendát. Világi bloggerektől olvasol olyat, hogy "sok képmutató világinak állítja magát, pedig szégyellhetné magát, köszönő viszonyban sincs a világisággal", "te nem vagy igazi világi". Ugye nem olvasol tőlük ilyet? Akkor mi vesz rá, hogy a keresztényeket ebben a megközelítésben lásd?
- Jézus ügyét segítsd. Szerintem Jézus ügye a világ jobbá tételéről szól, akkor szolgálod jól, ha általad jobb lesz a világ. Ha nem értesz egyet, találj ki olyan saját meghatározást, ami nem ütközik látványosan az Evangéliumokban olvasható tanítással. Például téves a "szeressük egymást, gyerekek" felfogás, Jézus nem ezt akarta, hanem hogy Istent, magunkat és embertársainkat egyformán szeretve tegyünk minden népet a tanítványává. Ehhez valóban szükség van egymás szeretetére, de nem úgy, hogy szemet hunyunk a nyilvánvaló bűnök felett. A kényelmetlen igazságokat nem lehet megkerülni. Hiába mondod, hogy politikailag korrekt, liberális humanista vagy, ha a szeretteidet családon belüli erőszakban részesíted. Hiába mondod, hogy szeretetteljes és toleráns keresztény vagy, ha eltűröd magadban és magad körül az isteni szabályok megsértését. Jézus ügye akkor megy általad előre, ha nem formailag, hanem tartalmilag vagy kegyes és áhítatos: ha a földi életben áhítod Isten országát, ha az embereket segítve keresed Isten kegyét.
- Ne fogadd el a langyos reagálást. Jézus sosem fogadta el. A kereszténységből azonnali cselekvés következik. Ez ritkán kellemes. Mózes nem kifejezetten örült annak, hogy ő vezetheti ki a népet Egyiptomból, közben jól magára haragítva a fáraót, de nem volt más választása. Jónás sem akart prófétálni, ellenállt, amíg bírta. Nem véletlenül hangzik el vasárnaponta, hogy küldetésetek van, menjetek békével. A messiáskövetőknek is ezer kifogásuk és nyafogásuk van cselekvés ellen, de Jézus akkor is azonnali cselekvést tanít. E téren zéró tolerancia érvényes. Ne akkor teremjen a fügefa, amikor kedve van hozzá, hanem amikor Jézus kéri a gyümölcseit. Sokat blogoltál, de keveset hatottál? Ha nincs gyümölcsöd, vigyázz, bármikor jöhet az elszárítás.
- Ne tűrd el a kereszténységgel való visszaélést, Jézus sem tűrte. A farizeusokat azért bírálta folyamatosan és nagyon keményen, mert visszaéltek a szavakkal, a gondolatokkal, a nyelvvel, a logikával, a hittel, a teológiával, magával Istennel is. "Mester, tudjuk, hogy te igazságos vagy..." - így kezdődik az ájtatos tőrbe csalás. Mit nevezhetünk visszaélésnek? Mindazt, ami az ellentétébe fordítja át Jézus tanítását. Jézus szeretetet kért, de csak amíg ez jót tesz a világnak. Megbocsátást tanított, de csak amíg ez jót tesz a közösségnek. Szerénységre intett, de ebből nem lehet életképtelenség. Gyümölcsöt kért, és bármilyen szép magyarázatot eszelsz ki, ebből akkor sem lehet gyümölcstelenség.
A sós mondanivaló csíp. Akit orrba vagy farba talál, annak fáj, sajog és viszket a becsapódás helyén. A sós kommunikáció nem tesz osztatlanul közkedveltté, de nézd a dolog jó oldalát: mikor a világiak tehetetlen dühükben a fogukat csikorgatják ellened, elismerik, hogy a probléma a készülékükben van. Ha lenne jogos kifogásuk, előadnák. Jogtalan kifogásuk pedig lehet, amennyi tetszik, a fejükre hull vissza mind, ellenük tanúskodik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése