2014. augusztus 7., csütörtök

Keresztény jólét?

Régóta gondolkodom, milyen képszerű hasonlattal tudnám bemutatni, hogyan következik Jézus tanításából a földi jólét. A búzatáblában növő konkoly alkalmasnak tűnik.

A kereszténység és a jólét összefüggéséről szóló vita lényege, hogy Jézus vajon azt tanította-e, hogy a keresztények örökké társadalmon kívüli lúzerek lesznek (és majd bepótolják a másvilágon), avagy azt, hogy a keresztények  nyertesek, mert már az örök boldogság előtt, itt a földön, az adott kor alternatívái közül a legjólétibb, legigazságosabb társadalomban fognak élni.

Látszólag mindkét álláspont alátámasztható az Evangéliumokból vett részletekkel, sőt történelmi adatokkal is. Ez nem könnyíti meg a döntést.

Szerintem ugyanakkor erősebb érvrendszer szól a mellett, hogy a keresztények mindenkor nyertesek lesznek, az adott korban elérhető legjobb és legigazságosabb társadalomban élnek. Ez az Isten országáról szóló hasonlatokból következik.

Jézus a szegény Lázár és a gazdag ember történetében (Lukács 16, 19-31) bemutatja, hogy aki a földön igazságtalanságot szenved, az a másvilágon vigasztalást és boldogságot nyer. Aki a földi igazságtalanságokat elköveti, az viszont büntetést kap a másvilágon. Így elvben, transzcendens módon helyreáll az igazság, nincs szükség földi forradalomra. Csakhogy Jézus vajon azért jött-e, hogy megakadályozza a földi forradalmakat, vagy hogy a tanítása révén visszaszorítsa az őket kiváltó igazságtalanságokat? Azt tanította-e a Messiás, hogy forradalmat soha, semmilyen körülmények között nem szabad csinálni, vagy azt, hogy folyamatosan javítani kell a földi társadalom igazságosságát, evolúcióval (fokozatos fejlesztéssel) megelőzve a revolúciót - amelynek így nem lesz oka kitörni?

A gazdag embertől megtudjuk a választ: arra kéri Istent, hogy küldjön el valakit a testvéreihez, akinek elhiszik, hogy a földön irgalmasnak, igazságosnak kell lenni, nehogy ők is a gyötrelem helyére kerüljenek. Az igazságtalan ember tehát maga mondja ki, hogy ahogy élt, az nem volt jó, nem volt helyes, és senkinek nem kellene úgy élnie. Jézus azért jött, hogy ezt közölje velünk. Lázár nem kap felhatalmazást forradalomra, ám a gazdag ember kemény tanítást vehet tudomásul, miszerint meg kell változnia még itt, a földön, a saját boldogsága érdekében. Jézus azért mondja el ezt a példabeszédet, hogy minden nemzedékkel egyre kevesebb Lázár-gazdag ember típusú igazságtalanság történjen, ezáltal a földi élet egyre igazságosabbá váljon.

A búza és a konkoly példabeszéde (Máté 13, 24-30) szerint a jó és a rossz együtt él a földi világban, a rossz sosem szűnik meg teljesen. Jézus működésének célja azonban az, hogy a tan terjedésével a rossz fokozatosan csökkenjen, visszaszoruljon. Ha nem így lenne, akkor a Messiás fordítva tanítaná a példabeszédet: nem úgy, hogy a búza között nő a konkoly is, hanem úgy, hogy a konkoly között nő a búza is.

Melyik van többségben: a búza vagy a konkoly? Jézus szerint a kereszténység hosszú távon búzatábla némi konkollyal, vagy konkolytábla némi búzával?

Ha a búza van többségben, akkor jólétnek kell lennie a földön, hiszen semmi sem indokolja, hogy a konkoly határozza meg a búza életminőségét. Ellenkezőleg: a jólétben élő búza arra hívja fel a figyelmet, hogy bár létezik konkoly, és nem irtják ki a világból, azért semmilyen értelemben nem jó konkolynak lenni.

9 megjegyzés:

  1. A búza és konkoly példázata nem a jólétről szól, hanem a hitről. Nincs értelme azon filózgatni, hogy a búza vagy a konkoly van-e többségben, mert ez nem lényeges eleme a példázatnak.
    A jólét maximum úgy kapcsolható ide, hogy akinek szilárd a hite, az minden élethelyzetben képes megőrizni a lelki békéjét. Ha ezt nevezed jólétnek, akkor végül is igazad van, de akkor meg félrevezető a szóhasználat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet, hogy igazad van, de számomra nem világos, mi utal neked a hitre a búzában és a hitetlenségre a konkolyban. Kifejtenéd?

      Szerintem a búza a jókat/igazakat/keresztényeket jelöli, a konkoly a rosszakat/igaztalanokat/keresztényietleneket. A jólét közvetetten adódik ebből: ha a jók vannak többségben, akkor miért lennének a kisebbségben lévő rosszaknál az anyagi javak? A konkoly megtűrt, "sajnos ilyen is van" kategória, és nem az uralkodó osztály, nem a világi kormány, nem valamely hatalmi ág. Evidens, hogy a hatalom és az anyagi javak többsége a jóknál, a búzánál van.

      Ha a rosszak sikerrel uralkodnának a jókon, akkor az egy konkolytábla lenne kevéske búzával, és a példabeszéd így szólna: a világ lényege a konkoly, ti azonban búzák vagytok, a konkoly elfojt titeket. Ez a sorsotok, de a túlvilágon majd boldogok lesztek. Ez egyáltalán nem hasonlít Jézus tényleges példabeszédére, így aztán a búza kénytelen-kelletlen jólétben él.

      A "jólét" mindig az, ami szerinted, keresztény szemlélettel, jólét. Keresztény szemlélettel nemigen gondolhatjuk, hogy jólét=napi 3 bombanő, bazi nagy medence a rózsadombi villánk kertjében + magánhelikopter. Egy keresztény számára ez nem jólét. Nekem pl. jólét=lelki nyugalom, érdekes munka, elég jövedelem a család eltartására + mértéktartó célokra + a rászorulók segítésére. Ekkora jólétet se nézel ki a kereszténységből?

      Törlés
    2. Az a gond a megközelítéseddel, hogy csak a társadalmi vonatkozásokat veszed figyelembe, pedig a kereszténység az egyént célozza meg. A dolog lényege személyes és lelki természetű, a társadalmi kihatás csak "melléktermék".
      "ha a jók vannak többségben, akkor miért lennének a kisebbségben lévő rosszaknál az anyagi javak?" - azért ezt gondold át még egyszer!
      Az, hogy a jólétet hogy határozod meg, eléggé szubjektív, még a keresztény szemléleten belül is. Ahogy itt meghatároztad, az viszont nem csak keresztény szempontból, hanem nagyjából minden vallás szempontjából megfelel egy általános jólét fogalomnak, sőt még egy visszafogottabb hedonizmussal rendelkező ateista számára is.

      Törlés
    3. Szívesen átgondolom, hogy tényleg, miért vannak a kisebbségben lévő rosszaknál az anyagi javak?

      A válasz egyszerű: azért, mert a keresztények nem indultak az anyagi javak ellenőrzéséért folyó versenyben, mert ezt tartották Jézus akarata szerintinek. Márpedig ebből lett a baj.

      Ha megengedett az anyagi javak ellenőrzéséért folyó verseny (és nehéz lenne betiltani), akkor abban a keresztényeknek is indulniuk kell, sőt meg is kell szerezniük az anyagi javak túlnyomó részét, hogy azokból megvalósítsák Jézus tanítását, a rászorulók támogatását.

      Ez továbbra is azt eredményezi, hogy a keresztények kénytelenek jólétben élni - hogy a macska rúgja meg. :)

      Törlés
  2. "Ez továbbra is azt eredményezi, hogy a keresztények kénytelenek jólétben élni" - úgy is élnek, kényszer nélkül, a hívők egészen biztosan, és legalább olyan jólétben, mint te, akit a Sátán beszabadított közéjük, hogy megmérgezd a hitüket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az érzelmi mondanivalód világos, de van értelmi is?

      Törlés
  3. Most éppen hülyének szeretnél nézni és ködösítesz. Értelmi és értelmes reakció ez, jól tudod te is. Honnan veszed, hogy érzelmi? Melyik szó érzelmi benne?
    Hitet gyilkolni jöttél a hívők közé? Miből hiszed, hogy sikerül? Krisztus már legyőzte a Sátánt, de ebben nem hiszel, ezért nem véd meg, így a Sátán elkapta a töködet, és visz magával a süllyesztőbe. Ez nincs és nem lesz másképp, ez tény, Krisztus halála és feltámadása a bizonyíték. Csak a templom küszöbét lépted át, az Egyháztól dimenziók választanak el. Ott vagy, ahol a Sátán helye van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondold végig, mit írtál. A poszt arról szól, hogy a kereszt(y)én(y)ség földi jóléthez is vezet. Te ezzel egyetértesz, majd durván, sértőn szidalmazol, a hitet félted tőlem.

      Nekem ugyanúgy van hitem, mint neked, csak én gondolkodom is hozzá, és úgy találom, hogy a keresztyén hit remekül megfér a gondolkodással. Aki gondolkodik, az nem automatikusan hitetlen, nem azonnal Sátán szolgája. Ez egy tálib egyszerűsítés, nem illik hozzád, aki keresztyén vagy.

      Krisztust nem úgy hívták, hanem Jézusnak, aki a Krisztosz, azaz Messiás. Tehát Jézus, a zsidó Messiás legyőzte a világban uralkodó gonoszságot (Sátánt), ebben én is hiszek. Ettől azonban a világban uralkodó gonoszság a konkrét életünkben még simán erőt vehet rajtunk, te magad is ezt állítod, amikor szerinted vele cimborálok. Tévedsz, a jelek szerint éppen benned dúlnak szeretetnek nehezen nevezhető indulatok. Ha gonoszságot akarsz űzni bárhol, kezdj el Jézus tanításáról beszélni, és a gonoszság futva menekül. Ezúttal te is úgy véled, hogy Jézus tanításából tényleg jólét következik, ezek szerint egyetértünk, akkor meg miért szidsz?

      Gondolkodni azért szükséges, hogy választ találjunk olyan fogas kérdésekre, hogy ha a keresztyénség földi jóléthez vezet, akkor a magyar keresztények többsége miért él átlag alatti életszínvonalon, miért számít világi értelemben lúzernek, és hogyan jöhet ki ebből a helyzetből, hogyan teheti a keresztény világi életét mások számára vonzóvá? Van erre válaszod? Ez a poszt témája, szólj hozzá.

      Törlés
    2. A konkrét kérdés, amihez megköszönöm, ha hozzászólsz:
      A magyar gazdasági javak többsége nem a magyar kereszt(y)én(y)eknél van ma, és ez komoly probléma, mert a társadalom fenntartó-megtartó rétege kiszorult a saját javaiból. Mit tegyünk, hogy ezt békésen és konstruktívan megváltoztassuk? Tegyük kereszténnyé a vállalkozókat, vagy tegyük vállalkozóvá a keresztyéneket, esetleg csináljuk mindkettőt egyszerre?

      Törlés