Bűneinkért büntetés, erényeinkért jutalom vár minket a másvilágon? Én így hiszem, de a földi életünk szempontjából sokkal érdekesebb, miből mi következik ezen a világon. A magunk és az emberiség helyzetének javítása (röviden: a jó tett) definíció szerint jó földi hatással jár, a rossz tett pedig rosszal. Logikus, hiszen így határoztuk meg ezeket a fogalmakat. Az is könnyen belátható, miért hasznos embertársainkat úgy szeretni, mint magunkat: az önzés csökkenti a jólétet, rontja a közérzetet, a szeretetgesztusok pedig körbejárnak, és jólétben élő, jó közérzetű közösséget eredményeznek.
Azzal kezdtem, hogy az erkölcs, a jó és a rossz relatív, de nem abban a formában, hogy a fekete a hangulatomtól függően akár fehér is lehet, és fordítva. Egy adott helyzetben egy konkrét cselekedet lehet jó, ha azért fizetnek, és lehet rossz, ha azt éri meg bebizonyítanom? A leghatározottabban nem. Jó az, ami abban a helyzetben növeli az egyén és az emberiség hosszú távú, széles értelemben vett boldogságát, és rossz, ami ezt csökkenti. A széles értelem és a hosszú táv körültekintő elemzést igényel, valójában csak utólag, némi idő elteltével mondhatjuk ki, minek mi a tényleges erkölcsi értéke. Jó sakkautomataként hárommillió lépésvariációra ki kellene számolnunk, mitől milyen eredmény várható, és csak azután lépni. Ezt diktálná a következetesség, de mivel lassú a processzorunk, és kevés a memóriánk, ha így tennénk, rég kihaltunk volna. A logikánk mellett a DNS-be kódolt ösztöneinknek, a családtól kapott érzelmi nevelésünknek és Isten szabályainak köszönhetjük, hogy élünk és virulunk. Ha kiegyensúlyozottan használjuk ezeket az eszközöket, a sikertörténetünk folytatódik. Ha megbontjuk az egyensúlyt, akkor az evolúció legyen hozzánk irgalmas.
Azzal kezdtem, hogy az erkölcs, a jó és a rossz relatív, de nem abban a formában, hogy a fekete a hangulatomtól függően akár fehér is lehet, és fordítva. Egy adott helyzetben egy konkrét cselekedet lehet jó, ha azért fizetnek, és lehet rossz, ha azt éri meg bebizonyítanom? A leghatározottabban nem. Jó az, ami abban a helyzetben növeli az egyén és az emberiség hosszú távú, széles értelemben vett boldogságát, és rossz, ami ezt csökkenti. A széles értelem és a hosszú táv körültekintő elemzést igényel, valójában csak utólag, némi idő elteltével mondhatjuk ki, minek mi a tényleges erkölcsi értéke. Jó sakkautomataként hárommillió lépésvariációra ki kellene számolnunk, mitől milyen eredmény várható, és csak azután lépni. Ezt diktálná a következetesség, de mivel lassú a processzorunk, és kevés a memóriánk, ha így tennénk, rég kihaltunk volna. A logikánk mellett a DNS-be kódolt ösztöneinknek, a családtól kapott érzelmi nevelésünknek és Isten szabályainak köszönhetjük, hogy élünk és virulunk. Ha kiegyensúlyozottan használjuk ezeket az eszközöket, a sikertörténetünk folytatódik. Ha megbontjuk az egyensúlyt, akkor az evolúció legyen hozzánk irgalmas.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése