Ami a norvég híradásokból kimaradt

Nem szívesen írok a borzalmas norvég robbantásról és lövöldözésről, melyeket kategorikusan elítélek. Csakis azért állítom rendszerbe a tényeket, mert a magyar sajtónak (az angolszász médiával ellentétben) ezúttal sem sikerült. Az angol nyelvű hírekből kiderül, miért épp a baloldali fiatalok között vérengzett Breivik: a 2005 óta hatalmon lévő szocialista-zöld koalíció bevándorlási politikáját okolta a muszlimok "importálásáért", Norvégia elárulásával vádolta őket. Célja az volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse a szocialisták ifjúsági utánpótlását. Összefoglalva: egy radikális jobboldali ellenzéki fegyvert fogott a kormánya és annak támogatói ellen, hogy megbüntesse őket az általa "hazaárulásnak" minősített politikai tevékenységükért, nézeteikért. Civilizált emberhez méltó demokratikus módszerek helyett megtervezetten őrült vérengzésbe kezdett, egyszemélyes dzsihádot indítva -- másként gondolkodó honfitársai és az iszlám ellen.

Ilyen tettre nincs semmiféle mentség, de arra sincs ok, hogy a magyar hírfogyasztó ne lásson tisztán az ügyben. A magyar médiának valami miatt nem volt ínyére a "szocialisták által elkövetett hazaárulás megbüntetése" indíték, ezért úgy mixelte a tényanyagot, hogy ez ne ugorjon ki belőle. Nem találgatom, miért szűrték a hírt, csak leszögezem újra, hogy az angolszász újságírás alapszabálya, hogy a hírben választ kell adni a WH kérdésekre (who, what, where, when, why + how). Ha szűretlenül kapnánk a híreket, lenne esélyünk megérteni, mi történik a világban, és ezzel mindannyian nyernénk.