A szudoku módszer

Nagy örömmel fejtegetem az egyre nehezebb szudokukat. Komoly sikerélmény, amikor rájövök, hogy melyik az a pont, ahol vízszintesen, függőlegesen és 3x3-as kockák szintjén is stimmelnek a számok. Ezeket a pontokat egymás után felderítve oldódik meg a rejtvény, melynek analógiájára alkottam meg a közéleti szudoku módszert.

Közéleti vitáim partnerei rendszeresen egy szűkebb értelmezésre hivatkoznak a maguk érvelésében: legyen mindenki szabad, és a többi majd megoldódik magától; vezessük be a szabadversenyt, és ne aggódjunk az esetleges mellékhatásoktól; legyünk maximálisan demokraták, jogállamiak, a választók többsége majd mellénk áll -- ha nem, akkor majd együtt küldjük el őket a fenébe. Vitáim másik részében látszólag szélesebb összefüggések is latba esnek: ne aggódjunk a népességcsökkenéstől, hiszen összességében nő a világ népessége; fizessünk kevesebb adót, de senkitől ne vegyünk el semmi juttatást, tehát legyen jólét, legyen virágzó gazdaság, de ne avatkozzunk bele központi szinten.

A viták eredménytelenek, csak a megmerevedett frontvonalak tárulnak fel újra és újra. A szudoku módszer új vitakultúra lehetőségét kínálja. A szudoku lényege, hogy néhány megadott stabil számból kiindulva 3x3-as kockákban kell elrendezni a számokat 1-9-ig, úgy, hogy ne ismétlődjenek. A teljes szudokuban kilenc 3x3-as kocka található, és attól nehéz az összkép, hogy sem egy sorban, sem egy oszlopban nem ismétlődhet szám. Tegyük fel, hogy egy kis kockán belül összeraktuk a számokat, nincs ismétlődés. Következik ebből, hogy a szomszédos kockákkal is rendben leszünk, hogy függőlegesen és vízszintesen is stimmel a számsor? Ezt előre nem tudhatjuk, menet közben kell megvizsgálni.

E megközelítést közéleti témákra vetítve, úgy kell előadni az általunk javasolt társadalmi-gazdasági-környezetvédelmi összképet, hogy egyéni, családi, közösségi, országos, kontinentális, globális szinten is működjenek az összefüggések, azaz a Maslow-szükségletpiramis szintjei alulról felfelé, a lehető legnagyobb mértékben teljesüljenek, rövid, közép- és hosszú távon. Ha csak egyéni és globális szinten hozzuk össze a gondolatokat, elhanyagolva az országos és kontinentális szintet, akkor az összkép vagy stimmel, vagy kevésbé. Ugyanez a probléma várható a rövid, közép- és hosszú távú időhorizont egyes szintjeinek figyelmen kívül hagyása esetén. Vitapartnereim ilyenkor szokták azt mondani, hogy köszönik szépen, nekik nem kötelességük országos ügyekkel foglalkozni, átfogóan gondolkodni, csinálja ezt az, akinek ez a dolga, akit ezért fizetnek. Az a gond, hogy a globális szudoku kitöltéséért senki sem felel, senkit nem fizetnek érte, nagyon kevesen is foglalkoznak ezzel önszorgalomból, pedig nagyon sokan pórul járhatnak, ha rosszul áll össze a rendszer.

A szudokuból levonható másik tanulság, hogy a kilenc darab 3x3-as kockát nem csak egyféleképpen lehet kitölteni. Sokféle működőképes szudoku összkép van, csakhogy ezek kockái nem keverhetők tetszőlegesen, mert felborul az összefüggés. Azaz két alternatív összkép közötti kompromisszumként nem mondhatjuk, hogy legyen a tiéd az egyik fele, ha cserébe lehet az enyém a másik. Tételesen végig kell néznünk, vajon a többféle szempont minden irányban helyes eredményt ad-e, és csak ilyen összképben lehet megegyezni.

A kitöltési hibákból is tanulhatunk: nem szabad ragaszkodni adott helyen adott számhoz, ha két-három lehetőség van. Menet közben majd kiderül, melyik hipotézis ad teljes összefüggést.

Eddig még minden vitapartnerem kitért biztatásom elől, hogy alkosson saját, globális összefüggéseket és belső kongruenciát mutató rendszert, majd annak birtokában vitassuk meg, mit mondhatunk a részletkérdésekről. A magam modellje készen áll, a Nagy Keret leírása itt olvasható. Továbbra is várom az alternatív összképeket, hogy kritikai gondolkodással megvizsgáljuk a belső kongruenciájukat. Szudokura fel, kedves embertársak!