2011. július 24., vasárnap

Anekdotákból is lehet tanulni

Kedvező ajánlatot kapott ismerősöm: házat cserélt három hónapra egy amerikai barátjával. Remekül érezte magát az amerikai kertvárosban, olyannyira, hogy az eufórikus első három hétben nem nyírt füvet. Az utcabeliek egyre barátságtalanabbul méregették, furcsán viselkedtek vele, de nem mondták volna, hogy a gyep miatt... Egyszer csak leesett neki a tantusz. Amint ráállt a heti fűnyírásra, a szomszédok azonnal barátságosak lettek, barbecue-ra hívták, befogadták a helybeli közösségbe, amelyből nemtörődömségével addig kirekesztette magát.

Tanulság: a szabadság honában rendet is kell tartani.

Unokaöcsém 11 éves, egy 500 fős zalai faluban él két tesójával. A nyugati határ relatív közelsége miatt egy-két házat németek vettek meg, példás rendben tartják a portát. Hébe-hóba átruccannak kikapcsolódni. Unokaöcsém a múltkor focizott a német gyerekekkel. Feltűnt neki, hogy a németek másképp fociznak, mint a falubeli magyar gyerekek: ha magyar gyerekhez kerül a labda, azonnal kapura megy, nem törődik a többiekkel, legfeljebb mellérúgja; a német gyerekek egymásnak adogatják a labdát, így kerülnek közelebb a kapuhoz, hogy aztán aki a legjobb helyzetben van, az kapura rúghasson.

Tanulság: az összjáték feltűnően hiányzik a magyar kultúrából.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése