Zavarognak a görögök. Mi adtuk Európának a demokraszíát, a danonkefírt, és most még a hiteleinket is törlesszük?! - méltatlankodik Odüsszeusz görbén fölfele nézve. Az akhájok Athén belvárosában törnek-zúznak felháborodásukban, hogy a GDP 150%-ára rúgó adósságukat Walaky-nek vissza kellene fizetnie. Evidens, hogy e pillanatban Shenky-nek érzik magukat. Ki szúrta ki a szemedet? - kérdezték a megvakított Küklopsztól az ellenőrök. Shenky! - kiáltotta az, bediktálva az Odüsszeusztól kapott hamis nevet. Leleményes Odüsszeusz sosem kapta meg a bírságot. Most viszont gond van, a banki papírok szerint Walaky felvette azt a pénzt, amit ő és rokonai eltapsoltak, és Shenky nem akar fizetni.
Egy éleslátó kollégám szerint némi hőbörgés után belátják majd, hogy tolni kell a lét, a kérdés csak az, ki vigye el a balhét. A jobboldal a baloldalra mutat: ők vették fel a hitelt. A baloldal meg visszamutat: hüp-hüp-hüpp, Barba trükk. Mindkét politikai oldal jedi módszerekkel próbálkozik, de Jabba ezekre nem fogékony. A pénzt akarja, vagy jön a jégtömbbe fagyasztás, ugrik a szigetvilág, Leia hercegnő száz évre rabszolgasorba kerül.
Erős a párhuzam a magyar helyzettel: 2003 és 2009 között csekély 11 ezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság. Ezekben az években Walaky volt kormányon. 2010-től Máshwalaky jött, aki elvette a 3 ezer milliárdos malacperselyt, hogy legyen miből törleszteni. Kitört a felháborodás: hogy jön ehhez?! Az a mi pénzünk volt, a jövőre félretéve! Hogy lehet, hogy akkor nem háborogtatok, amikor Walaky a malacpersely négyszeresével terhelte meg eljövendő évtizedeiteket? A családon belüli erőszak és az előítéletek elleni harcban fel sem tűnt, hogy előre lenyúlták a jövőtöket? (Bosszantó módon a miénket is.)
Máshwalaky igyekszik elhárítani a csődveszélyt, a malacpersely mellett további kelengyék is zaciba és árverésre kerülnek. Lehet álságosan tüntetni: jöjjön vissza Walaky, és kártyázza el még néhány évtizedünket. Jabba megbízható kártyapartner, a tüntetők bizonyára örömmel lesznek rabszolgái, míg visszanyögik az utolsó kanyit. Engem mindez nem zavar, ha megoldható, hogy velük együtt ne legyek én is társadós. A megoldás -- szokás szerint -- igen egyszerű: e felháborodott pannon akhájok hozzanak magukkal fejenként 10 milla kápét, és tüntetés előtt tejeljenek le. Ennyivel tartoznak ugyanis a közösségüknek, nagyjából ennyibe kerültek nekünk hübriszes politikai döntéseik, ennyibe fáj közéleti idiotizmusuk. Tessék? Momentán nincs 10 millerük, és ránk tolnák a cehhet? Akkor, honfitársak, bazi forró magyar ősz lesz.
U.i.: Amíg gondolkodtok az ellenvetéseken, három szempontot is felvetek: 1. hogy jött ki a 10m/fő? 2. honnan tudjuk, mi lett volna a nem baloldali forgatókönyv erre az időszakra, és az mennyibe került volna? 3. mi a különbség az anyagi, a büntetőjogi, a politikai, a választói, az állampolgári, a közéleti és az értelmiségi felelősség között?
Egy éleslátó kollégám szerint némi hőbörgés után belátják majd, hogy tolni kell a lét, a kérdés csak az, ki vigye el a balhét. A jobboldal a baloldalra mutat: ők vették fel a hitelt. A baloldal meg visszamutat: hüp-hüp-hüpp, Barba trükk. Mindkét politikai oldal jedi módszerekkel próbálkozik, de Jabba ezekre nem fogékony. A pénzt akarja, vagy jön a jégtömbbe fagyasztás, ugrik a szigetvilág, Leia hercegnő száz évre rabszolgasorba kerül.
Erős a párhuzam a magyar helyzettel: 2003 és 2009 között csekély 11 ezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság. Ezekben az években Walaky volt kormányon. 2010-től Máshwalaky jött, aki elvette a 3 ezer milliárdos malacperselyt, hogy legyen miből törleszteni. Kitört a felháborodás: hogy jön ehhez?! Az a mi pénzünk volt, a jövőre félretéve! Hogy lehet, hogy akkor nem háborogtatok, amikor Walaky a malacpersely négyszeresével terhelte meg eljövendő évtizedeiteket? A családon belüli erőszak és az előítéletek elleni harcban fel sem tűnt, hogy előre lenyúlták a jövőtöket? (Bosszantó módon a miénket is.)
Máshwalaky igyekszik elhárítani a csődveszélyt, a malacpersely mellett további kelengyék is zaciba és árverésre kerülnek. Lehet álságosan tüntetni: jöjjön vissza Walaky, és kártyázza el még néhány évtizedünket. Jabba megbízható kártyapartner, a tüntetők bizonyára örömmel lesznek rabszolgái, míg visszanyögik az utolsó kanyit. Engem mindez nem zavar, ha megoldható, hogy velük együtt ne legyek én is társadós. A megoldás -- szokás szerint -- igen egyszerű: e felháborodott pannon akhájok hozzanak magukkal fejenként 10 milla kápét, és tüntetés előtt tejeljenek le. Ennyivel tartoznak ugyanis a közösségüknek, nagyjából ennyibe kerültek nekünk hübriszes politikai döntéseik, ennyibe fáj közéleti idiotizmusuk. Tessék? Momentán nincs 10 millerük, és ránk tolnák a cehhet? Akkor, honfitársak, bazi forró magyar ősz lesz.
U.i.: Amíg gondolkodtok az ellenvetéseken, három szempontot is felvetek: 1. hogy jött ki a 10m/fő? 2. honnan tudjuk, mi lett volna a nem baloldali forgatókönyv erre az időszakra, és az mennyibe került volna? 3. mi a különbség az anyagi, a büntetőjogi, a politikai, a választói, az állampolgári, a közéleti és az értelmiségi felelősség között?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése