A jobboldal szerint adateltitkolás történt: az MSZP-kormány szándékosan nem hozta nyilvánosságra a magyar gazdaság állapotát mutató adatokat, hogy ne veszítse el a választásokat. Draskovics Tibor pénzügyminiszter cinikusan úgy nyilatkozott, hogy "nem akarják ezzel befolyásolni a választások menetét". Ez a nyilatkozat az antidemokratikus magatartás csúcsa (avagy mélypontja), ugyanis a gazdaság állapota minden fejlett demokráciában befolyásolja, sőt egyenesen meghatározza a választások menetét. Így van kitalálva a demokratikus közélet, és aki ennek útját állja, az kemény antidemokrata.
Baloldali vitapartnereim ugyanakkor több fórumon emlékeztetnek rá, hogy 200 magánszemély pert indított Gyurcsány Ferenc ellen az adateltitkolásra hivatkozva, ám Gyurcsány úr első és másodfokon is megnyerte a pert. Az indokolás szerint az MSZP-kormány minden adatot az előírt időben időben és pontosan közzétett. Utánanéztem, és a felszínen valóban minden rendben lévőnek látszik, a bíróság látszólag maradéktalanul a baloldalnak ad igazat: www.nepszava.hu/articles/article.php?id=272538#null
Ugyanakkor komoly ellentmondás, hogy 2006 tavaszán az MSZP a Pannon Puma száguld, dübörög a magyar gazdaság jelszóval kampányolt, a Fidesz pedig azzal, hogy nagyon rossz helyzetbe került a magyar gazdaság, rosszabbul élünk, mint 4 éve. A választók két körben, áprilisban és májusban is a dübörgő gazdaság gondolatára szavaztak, mert az szimpatikusabbnak tűnt a többségnek. Egy hónappal később Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben elismeri, hogy az MSZP hazudott, s ezzel közvetve azt, hogy a Fidesz mondott igazat. Dübörgés helyett megszorításokra van szükség.
Ha a bíróságnak hiszünk, és minden adat időben, helyes tartalommal jelent meg, hogy lehettek a választók olyan buták, hogy nem a számoknak hittek? Ha hittek a számoknak, akkor hogy válhattak hazájuk jólétének ellenségeivé, ezáltal önmaguk tönkre tevőivé?
Ám ha minden adat időben és helyes tartalommal jelent meg, miért kellett egy hónappal később elmondani az őszödi beszédet? Mire utalt Gyurcsány úr a trükkök százainak említésével, ha a bíróság szerint nem is voltak trükkök?
Baloldali vitapartnereim ugyanakkor több fórumon emlékeztetnek rá, hogy 200 magánszemély pert indított Gyurcsány Ferenc ellen az adateltitkolásra hivatkozva, ám Gyurcsány úr első és másodfokon is megnyerte a pert. Az indokolás szerint az MSZP-kormány minden adatot az előírt időben időben és pontosan közzétett. Utánanéztem, és a felszínen valóban minden rendben lévőnek látszik, a bíróság látszólag maradéktalanul a baloldalnak ad igazat: www.nepszava.hu/articles/article.php?id=272538#null
Ugyanakkor komoly ellentmondás, hogy 2006 tavaszán az MSZP a Pannon Puma száguld, dübörög a magyar gazdaság jelszóval kampányolt, a Fidesz pedig azzal, hogy nagyon rossz helyzetbe került a magyar gazdaság, rosszabbul élünk, mint 4 éve. A választók két körben, áprilisban és májusban is a dübörgő gazdaság gondolatára szavaztak, mert az szimpatikusabbnak tűnt a többségnek. Egy hónappal később Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben elismeri, hogy az MSZP hazudott, s ezzel közvetve azt, hogy a Fidesz mondott igazat. Dübörgés helyett megszorításokra van szükség.
Ha a bíróságnak hiszünk, és minden adat időben, helyes tartalommal jelent meg, hogy lehettek a választók olyan buták, hogy nem a számoknak hittek? Ha hittek a számoknak, akkor hogy válhattak hazájuk jólétének ellenségeivé, ezáltal önmaguk tönkre tevőivé?
Ám ha minden adat időben és helyes tartalommal jelent meg, miért kellett egy hónappal később elmondani az őszödi beszédet? Mire utalt Gyurcsány úr a trükkök százainak említésével, ha a bíróság szerint nem is voltak trükkök?
Végül, ha a választók tisztában voltak vele, hogy rossz a gazdasági helyzet, és rejtélyes okból, de alapos megfontolással mégis Gyurcsány Ferenc maradása mellett döntöttek, akkor miért háborgott bárki is az őszödi beszéden? Hiszen ebben az esetben az semmi újat nem tartalmazhatott (volna) a választók számára.
Ezekből az ellentmondásokból elég világos, hogy valami hiba van a kréta körül. Valami nem stimmel a bíróság ítéletével kapcsolatban, a fenti logikai paradoxonok ugyanis nem oldhatók fel az ítélet életszerűségének megkérdőjelezése nélkül. Két szempont is eszembe jut: 1. a felperesek személyiségi joguk sérelmének tekintették az adateltitkolást, a bíróság pedig ezt, és nem a valós adatok közzétételének elmaradását vitatta; 2. a bíróság nem vizsgálta az adatok valóságtartalmát és ennek az őszödi beszéddel való lehetséges összefüggését, hanem olyan alapon döntött, hogy hivatalos nemzetközi panasz nem érkezett az adatok ellen, tehát akkor helyesnek kellett lenniük...
A jelek szerint bonyolult nemzeti érdekek mérlegelését nem bízhatjuk a jogtechnikai szempontok közé szorított bíróságra, mert ez jó, ha tíz jogos ügyből egyben eredményt hoz. Ügyvéd ismerőstől hallottam pár éve, hogy a bíróság nem igazságot szolgáltat, hanem a hatályos jogszabályokat értelmezi az általa így-úgy átlátott helyzetre. Alighanem itt is ez történt, és sietek hozzátenni, hogy nincs panaszom, álláspontom szerint a bíróságnak tényleg ez a dolga, így működik a demokratikus bírói rendszer. Annál inkább kifogásolom, hogy ezt az ítéletet a baloldal úgy idézi, mint ami tisztázza, mi történt 2006 tavaszán, és felmentést ad az MSZP-kormány viselkedésére. Közel sem tisztázza, nem is feladata tisztázni, így felmentést sem adhat. A magyar hideg polgárháború nézeteltéréseit, befagyott konfliktusait csak együtt, racionális, konstruktív együttműködés keretében rendezhetjük. Az ügy tartalmi ellentmondásait az egész társadalom érdekében végiggondolni az értelmesen viselkedő választók közös házi feladata marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése