A nemzet mindenkit befogad, aki nemzeti érdekben gondolkodik
Ellenzéki kritikák szerint a nemzet értelmetlen, sőt kirekesztő fogalom, hiszen egy szűk csoport mondhatja meg, hogy ki tartozik bele. A magyar nemzet emlegetése mindössze álságos manőver a másként gondolkodók Dunába lövetése előtt. Jogos ez a kritika?
A magyar nemzethez tartozás, sőt általában a közösségi szempontok szerint gondolkodás traumatizált. A holokauszt után érthető, ha kétszer is meggondolja a túlélő családja, hogy akar-e még egyszer jelszavak szintjén is ahhoz a nemzethez tartozni, amelyik a szabadságára és életére tört. A szocializmus után szintén érthető, ha kétségeket vált ki annak a közösségnek az emlegetése, amelyik sokak életére és szabadságára tört. Ugyanakkor 70 évvel a holokauszt után és 20 évvel a szocializmus után ideje újragondolni az alábbi egyszerű logika mentén a közösség és a közösségi gondolkodás, a nemzet és a hozzá tartozó nemzeti érdekképviselet fogalmát.
Az államot a gyengék hozzák létre, hogy megvédje őket az erősektől. Az államszervezet legitimitását a gyengék fejében élő íratlan társadalmi szerződés határozza meg. Ha a gyengék többsége szerint az állam nem tölti be védelmi funkcióját, akkor a rendszerváltás csak idő kérdése. A gyengék közösségét a modern Európában nemzetnek nevezik. Nemzetben és nemzeti érdekben gondolkodni tehát korszerű és európai megközelítés. Az országgyűlési választásokon dől el, hogy az államnak legitimitást adó gyengék pártján álló nemzetben gondolkodók vagy az állam funkciójában ellenérdekelt erőseket képviselő individualisták kerülnek-e többségbe az állam irányításában.
Olyan ez, mintha a BKV vezetéséről a budapesti lakosok dönthetnének. A közösségben gondolkodók arra szavaznak, hogy minél többen használják a közösségi közlekedést, vegyenek jegyet vagy bérletet, és a bliccelőket büntessék meg. Fő érvük, hogy ez szolgálja a közösség érdekét. Az individualisták arra szavaznak, hogy ne legyen kötelező a jegy/bérlet, mindenki könnyen bliccelhessen, és ne lehessen érte megbüntetni. Fő érvük az egyén szabadsága, és hogy szerintük kirekesztő a BKV-közösségben gondolkodás. Miközben a demokráciába belefér, hogy bárki individualista legyen és ennek megfelelően szavazzon, az individualisták többségbe kerülése rövid időn belül csődbe viszi a BKV-t. Tehát aki hatékony, jól működő BKV-t akar, az abban érdekelt, hogy a vállalatot a közösség érdekei mentén gondolkodók irányítsák.
Mielőtt közéleti vitába bocsátkozunk, kérdezzük meg a vitapartnertől, hogy a magyar nemzethez tartozónak vallja-e magát, és érvelése a magyar nemzet javát szolgálja-e. Ha igen, van értelme a vitának. Ha nem, akkor a véleménynyilvánítás szabadsága jegyében két markánsan különböző álláspont ismertetésére számíthatunk, egymás meggyőzésének reménye nélkül. A közösségi gondolkodás és az individualizmus két külön világ, nincs közöttük logikailag kötelezően nyitva tartandó átjáró.
Legyünk büszkék arra, hogy a magyar államot jelenleg irányító Fidesz-kormány a magyar nemzet érdekeit vallja magáénak. Ha egyes konkrét kérdésekben másként látod a nemzeti érdeket, ne habozz kifejteni álláspontodat, hiszen a haza nem lehet ellenzékben.
Bővebben: http://verteslaszlo.blogspot.com/2012/01/hogyan-vitatkozzunk-egy.html
http://verteslaszlo.blogspot.com/2012/01/az-allam-szerepe-es-feladatkore.html
Ellenzéki kritikák szerint a nemzet értelmetlen, sőt kirekesztő fogalom, hiszen egy szűk csoport mondhatja meg, hogy ki tartozik bele. A magyar nemzet emlegetése mindössze álságos manőver a másként gondolkodók Dunába lövetése előtt. Jogos ez a kritika?
A magyar nemzethez tartozás, sőt általában a közösségi szempontok szerint gondolkodás traumatizált. A holokauszt után érthető, ha kétszer is meggondolja a túlélő családja, hogy akar-e még egyszer jelszavak szintjén is ahhoz a nemzethez tartozni, amelyik a szabadságára és életére tört. A szocializmus után szintén érthető, ha kétségeket vált ki annak a közösségnek az emlegetése, amelyik sokak életére és szabadságára tört. Ugyanakkor 70 évvel a holokauszt után és 20 évvel a szocializmus után ideje újragondolni az alábbi egyszerű logika mentén a közösség és a közösségi gondolkodás, a nemzet és a hozzá tartozó nemzeti érdekképviselet fogalmát.
Az államot a gyengék hozzák létre, hogy megvédje őket az erősektől. Az államszervezet legitimitását a gyengék fejében élő íratlan társadalmi szerződés határozza meg. Ha a gyengék többsége szerint az állam nem tölti be védelmi funkcióját, akkor a rendszerváltás csak idő kérdése. A gyengék közösségét a modern Európában nemzetnek nevezik. Nemzetben és nemzeti érdekben gondolkodni tehát korszerű és európai megközelítés. Az országgyűlési választásokon dől el, hogy az államnak legitimitást adó gyengék pártján álló nemzetben gondolkodók vagy az állam funkciójában ellenérdekelt erőseket képviselő individualisták kerülnek-e többségbe az állam irányításában.
Olyan ez, mintha a BKV vezetéséről a budapesti lakosok dönthetnének. A közösségben gondolkodók arra szavaznak, hogy minél többen használják a közösségi közlekedést, vegyenek jegyet vagy bérletet, és a bliccelőket büntessék meg. Fő érvük, hogy ez szolgálja a közösség érdekét. Az individualisták arra szavaznak, hogy ne legyen kötelező a jegy/bérlet, mindenki könnyen bliccelhessen, és ne lehessen érte megbüntetni. Fő érvük az egyén szabadsága, és hogy szerintük kirekesztő a BKV-közösségben gondolkodás. Miközben a demokráciába belefér, hogy bárki individualista legyen és ennek megfelelően szavazzon, az individualisták többségbe kerülése rövid időn belül csődbe viszi a BKV-t. Tehát aki hatékony, jól működő BKV-t akar, az abban érdekelt, hogy a vállalatot a közösség érdekei mentén gondolkodók irányítsák.
Mielőtt közéleti vitába bocsátkozunk, kérdezzük meg a vitapartnertől, hogy a magyar nemzethez tartozónak vallja-e magát, és érvelése a magyar nemzet javát szolgálja-e. Ha igen, van értelme a vitának. Ha nem, akkor a véleménynyilvánítás szabadsága jegyében két markánsan különböző álláspont ismertetésére számíthatunk, egymás meggyőzésének reménye nélkül. A közösségi gondolkodás és az individualizmus két külön világ, nincs közöttük logikailag kötelezően nyitva tartandó átjáró.
Legyünk büszkék arra, hogy a magyar államot jelenleg irányító Fidesz-kormány a magyar nemzet érdekeit vallja magáénak. Ha egyes konkrét kérdésekben másként látod a nemzeti érdeket, ne habozz kifejteni álláspontodat, hiszen a haza nem lehet ellenzékben.
Bővebben: http://verteslaszlo.blogspot.com/2012/01/hogyan-vitatkozzunk-egy.html
http://verteslaszlo.blogspot.com/2012/01/az-allam-szerepe-es-feladatkore.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése