Régóta fontolgatom ezt az írást, ugyanis közéleti vitákban keresztény álláspontomat kifejtve rendszeresen azt az ellenérvet kapom, hogy beszéljek a magam nevében, én csak egy ember vagyok, nem tömeg, nem többség, hogy merek a keresztények, a magyarok, a közösségben/nemzetben gondolkodók nevében szólni?! Egy hete, január 21-én közel félmillió magyar vonult fel a kormányt, a reformokat, a magyarságot, a nemzetet és a kereszténységet támogatva, felemelő egységben. Ez az egység azonban még nem elég hangos, nem elég nyilvánvaló, nem elég bátor, még nem felel meg a "szelíd, mint a galamb, okos, mint a kígyó" követelménynek. Szükségesnek tartom, hogy a nemzetben gondolkodó magyar keresztények/keresztyének közös álláspontot fogalmazzanak meg néhány közéleti kérdésben.
További ihletet adott, hogy ma reggel olvastam Dr. Faragó Tamás olimpiai bajnok, világbajnok, kilencszeres magyar bajnok vízilabdázó, edző és szövetségi kapitány friss interjúját. Az ifjú riporter nem más, mint öttusázó olimpiai bajnokunk fia.
"Balczó Bence: Keresztény iskolába járok. Üzen valamit az iskolám tanulóinak?
Faragó Tamás: Egy keresztény iskolának egy keresztény ember, ha üzenhet, akkor elsősorban azt üzeni, -- amit még a templomban a pap sem mer elmondani --, hogy bízzanak magukban, és ne féljenek semmitől! Sokan vagyunk!"
( http://hirmondo.budakeszi.hu/budakeszi-hirek/sport/867-a-vizilabda-kiralya )
Sokan vagyunk, de még nem bízunk magunkban. Olvassuk a rólunk szóló, külföldről jövő híreket, és megrettenünk az árnyékunktól. Várjuk, reméljük Magyarország fellendülését, de még keressük a hangunkat. Félszívvel megfogalmazott üzeneteinket ma még elnyomja a közös kottából harsogó harcias kisebbség, amely a többséggel szemben hirdet demokráciát -- ha kell, az egész világot hadba szólítva saját honfitársai ellen. Ez így nem mehet tovább. Alkossunk mi is közös kottát az alábbi ügyekben:
- a keresztyénség/kereszténység közéleti szerepe
(pl. mivel hitünk az élet minden területét befolyásolja, célunk, hogy a Jézus Krisztusban való hit és a történelmi egyházak valós társadalmi súlyuknak megfelelően szerepeljenek a közéletben, a politikai döntésekben, továbbá a keresztyének jól hallható, világos üzeneteket fogalmazzanak meg minden kérdésben)
- nemzeti kultúra
(pl. a nemzeti kultúra az európai kultúra alapegysége, nem ellentétben, hanem harmóniában áll vele)
- Európai Unió
(pl. az Unió a gazdasági jólét érdekében jött létre, minden tagállam nyelvét és kultúráját tiszteletben tartja; Magyarország joggal vár fokozódó jólétet az uniós tagságtól, az Unió csak ezzel párhuzamosan várhatja el a közösségi szabályoknak való megfelelést)
- nemzeti érdekképviselet
(pl. valamennyi magyar állampolgár és a határon túl, illetve a világban szétszórtan élő magyar a nemzet része, értelmi kíhívásokkal küzdők kedvéért: a zsidók és a cigányok is!, ennélfogva az a célunk, hogy kizárólag ennek a teljes nemzetnek az érdekeit képviselő emberek kerülhessenek a közhatalom közelébe)
- nemzeti tulajdonú gazdaság
(pl. gazdasági jólétünk alapja egy jövőben kialakítandó, dominánsan hazai tulajdonú gazdaság, amely kizárólag kölcsönösen előnyös együttműködésre hajlandó a külföldi gazdasági szereplőkkel)
- melegházasság
(pl. a házasság történelmileg hasznos formája a heteroszexuális szentségi házasság, az állami heteroszexuális házasság ennek lebutított formája, amely tovább már nem hígítható)
- abortusz
(pl. az élet a fogantatással kezdődik, ezt nem szokás vitatni; a vita arról folyik, hogy ezen igazság nevében célszerű-e tiltani a magzat megölését olyan anyák számára, aki kétségbeesésükben nem látnak más alternatívát; abortusz helyett az örökbeadást szorgalmazzuk, de csakis önkéntes belátás alapján -- azaz nem javasoljuk az abortusz törvényi betiltását)
- a keresztények pártossága
(pl. a kereszténység pártsemleges, de nem értéksemleges; logikus, hogy alternatíva híján a Fidesszel szövetséges Kereszténydemokrata Párt minden más pártnál nagyobb támogatásra számíthat a keresztény választók részéről; logikus, hogy amennyiben a fenti értékeknek egy párt, jelenleg konkrétan a Fidesz-KDNP toronymagasan jobban megfelel vetélytársainál, akkor toronymagasan több szavazatra számíthat a keresztények részéről; hangsúlyozzuk azonban, hogy minden párt előtt nyitott a keresztény szempontok teljesítése, VALAMINT az így elérhető keresztény szavazatok megszerzésének lehetősége)
Várom a nemzetben gondolkodó keresztények/keresztyének véleményét, hogy megfontolt közös álláspontot alakíthassunk ki.
További ihletet adott, hogy ma reggel olvastam Dr. Faragó Tamás olimpiai bajnok, világbajnok, kilencszeres magyar bajnok vízilabdázó, edző és szövetségi kapitány friss interjúját. Az ifjú riporter nem más, mint öttusázó olimpiai bajnokunk fia.
"Balczó Bence: Keresztény iskolába járok. Üzen valamit az iskolám tanulóinak?
Faragó Tamás: Egy keresztény iskolának egy keresztény ember, ha üzenhet, akkor elsősorban azt üzeni, -- amit még a templomban a pap sem mer elmondani --, hogy bízzanak magukban, és ne féljenek semmitől! Sokan vagyunk!"
( http://hirmondo.budakeszi.hu/budakeszi-hirek/sport/867-a-vizilabda-kiralya )
Sokan vagyunk, de még nem bízunk magunkban. Olvassuk a rólunk szóló, külföldről jövő híreket, és megrettenünk az árnyékunktól. Várjuk, reméljük Magyarország fellendülését, de még keressük a hangunkat. Félszívvel megfogalmazott üzeneteinket ma még elnyomja a közös kottából harsogó harcias kisebbség, amely a többséggel szemben hirdet demokráciát -- ha kell, az egész világot hadba szólítva saját honfitársai ellen. Ez így nem mehet tovább. Alkossunk mi is közös kottát az alábbi ügyekben:
- a keresztyénség/kereszténység közéleti szerepe
(pl. mivel hitünk az élet minden területét befolyásolja, célunk, hogy a Jézus Krisztusban való hit és a történelmi egyházak valós társadalmi súlyuknak megfelelően szerepeljenek a közéletben, a politikai döntésekben, továbbá a keresztyének jól hallható, világos üzeneteket fogalmazzanak meg minden kérdésben)
- nemzeti kultúra
(pl. a nemzeti kultúra az európai kultúra alapegysége, nem ellentétben, hanem harmóniában áll vele)
- Európai Unió
(pl. az Unió a gazdasági jólét érdekében jött létre, minden tagállam nyelvét és kultúráját tiszteletben tartja; Magyarország joggal vár fokozódó jólétet az uniós tagságtól, az Unió csak ezzel párhuzamosan várhatja el a közösségi szabályoknak való megfelelést)
- nemzeti érdekképviselet
(pl. valamennyi magyar állampolgár és a határon túl, illetve a világban szétszórtan élő magyar a nemzet része, értelmi kíhívásokkal küzdők kedvéért: a zsidók és a cigányok is!, ennélfogva az a célunk, hogy kizárólag ennek a teljes nemzetnek az érdekeit képviselő emberek kerülhessenek a közhatalom közelébe)
- nemzeti tulajdonú gazdaság
(pl. gazdasági jólétünk alapja egy jövőben kialakítandó, dominánsan hazai tulajdonú gazdaság, amely kizárólag kölcsönösen előnyös együttműködésre hajlandó a külföldi gazdasági szereplőkkel)
- melegházasság
(pl. a házasság történelmileg hasznos formája a heteroszexuális szentségi házasság, az állami heteroszexuális házasság ennek lebutított formája, amely tovább már nem hígítható)
- abortusz
(pl. az élet a fogantatással kezdődik, ezt nem szokás vitatni; a vita arról folyik, hogy ezen igazság nevében célszerű-e tiltani a magzat megölését olyan anyák számára, aki kétségbeesésükben nem látnak más alternatívát; abortusz helyett az örökbeadást szorgalmazzuk, de csakis önkéntes belátás alapján -- azaz nem javasoljuk az abortusz törvényi betiltását)
- a keresztények pártossága
(pl. a kereszténység pártsemleges, de nem értéksemleges; logikus, hogy alternatíva híján a Fidesszel szövetséges Kereszténydemokrata Párt minden más pártnál nagyobb támogatásra számíthat a keresztény választók részéről; logikus, hogy amennyiben a fenti értékeknek egy párt, jelenleg konkrétan a Fidesz-KDNP toronymagasan jobban megfelel vetélytársainál, akkor toronymagasan több szavazatra számíthat a keresztények részéről; hangsúlyozzuk azonban, hogy minden párt előtt nyitott a keresztény szempontok teljesítése, VALAMINT az így elérhető keresztény szavazatok megszerzésének lehetősége)
Várom a nemzetben gondolkodó keresztények/keresztyének véleményét, hogy megfontolt közös álláspontot alakíthassunk ki.
Amíg meg nem jönnek a vélemények a nemzetben gondolkodó kereszt(y)én(y)ektől, a józan ítélőképességű olvasóval megosztok néhány kereszt-tényt.
VálaszTörlésA buzizás sokáig keresztény belügy volt, hiszen a mainstream keresztény egyház ekézte a bolgár/bogumil szektákat azzal, hogy buzik. Természetesen a bolgár/bogumil szekták nem voltak buzik (nem voltak buzibbak, mint a mainstream keresztények), de minthogy teológiai alapon, Pál Korintusbeliekhez írt 1. levelének alapján ellenezték a házasság intézményét, és ezzel támadást intéztek a mainstream keresztény felfogás ellen, valamivel hitelteleníteni kellett őket; így lett a bulgár/bogumil szóból a nyugati nyelvekben pl. "buggering", a magyarban meg például "buzeráns"/"buzi". Tehát ne tévesszük szem előtt: a buzizás keresztény belügy volt; köze nem volt a tényleges szexualitáshoz; ellenben a mainstream keresztények támadásnak és veszélynek érezték a kereszténységen belül fejét felütő vonalat.
Ahogyan a kereszténység sok mai szószólója is a keresztény világnézetet fenyegető kockázati tényezőnek tekinti például a melegházasságot.
Érdekesség, hogy pontosan ugyanez a bibliai szövegrész képezte később alapját annak, hogy az egyház a 16. században a tridenti zsinaton bevezette a cölibátust.
http://www.nyest.hu/hirek/bugrisok-es-buzik