Az őskeresztények vajon hogyan éltek? Nem dolgoztak? Nem használtak pénzt, mert cserekereskedtek? Nem valószínű. Mások birtokán dolgoztak, külső irányítás és értékrend alá vetve magukat? Ez sem valószínű. Az ókorban a termelés és a munkavállalás nem vált el egymástól, aki földet művelt, az a saját földjét művelte, aki kézműves tárgyakat készített, az a saját számlájára dolgozott. Következésképp nem fordulhatott elő, hogy az első keresztények a római tőkések üzemeiben robotoljanak éhbérért, vagy római bankároktól szerzett hitelből vásároljanak. Fel sem merült, hogy egy számukra idegen értékrend alá vessék magukat. Elhúzódtak az ókori világtól, és az ókori világ nem láncolta őket ezer szállal magához.
Az ókorban a magánember főként az erőszaknak – rablótámadásnak és katonai önkénynek – volt kitéve, de nem élt mindennapi függésben a hatalmat és a termelő eszközöket birtokló csoportoktól. Ma sokszoros jólétben és sokszoros mértékű függésben élünk, így a világtól nem lehet elhúzódni, minden elhúzódás illuzórikus. Épp annyira irreális, mint azt gondolni, hogy napi több tucat reklám megnézése után az ember “szabadon” dönti el, mit vásárol. A 21. századi világ a legeldugottabb sarokban is utolér mindenkit, ha nem személyesen, akkor a szerettein keresztül. Ez elől nincs menekvés, de hová is menekülnénk, amikor az ember betöltötte a földet? A mai kor a kölcsönös függésről szól, aki nem akar magának hazudni, az együtt él a helyzettel, és ebből hozza ki a maximumot, Jézus tanítása szerint.
A maximumot pedig akkor lehet a kölcsönös függőség világából kihozni, ha a keresztények által használt gazdasági erőforrásokat keresztények birtokolják és irányítják. Vagyis ha a keresztények keresztények által vezetett iskolákban tanulnak, keresztény munkahelyen dolgoznak, keresztény bankoktól vesznek fel hitelt, keresztények által termelt javakat vásárolnak, és a hasznot keresztény módra osztják el egymás között, keresztény módon támogatva a rászorulókat.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Erről szól a következő rész.
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése