Hol van a devizahitelek gyenge pontja?

Elsőként ott, ahol Róna Péter és dr. Léhmann György ügyvéd véli. Szerintük -- és szerintem -- nem jogos előre meg nem határozott törlesztőrészletekkel hitelszerződést kötni. A svájci frankban felvett hitel törlesztőrészletét azonban meghatározhatják frankban, amit az előző havi átlagárfolyam alapján forintra átszámítanak. Ebben az esetben a törlesztőrészlet kiszámítható, még ha változik is az árfolyam. Az adós ugyanis nyomon követheti a frank árfolyamalakulását, kiszámíthatja, hogy nagyjából mennyi lesz a következő törlesztőrészlete. Gyakran hallom azonban, hogy a törlesztőrészlet sokkal magasabbra emelkedik, mint az árfolyam, a szerződésbe beépített különböző egyéb mutatók miatt. Ez a rész nem jogos, mert az ügyfél számára átláthatatlan mechanizmust léptet életbe, és ez kimeríti a tisztességtelen szerződés fogalmát. Ezen a ponton tehát megtámadható bármelyik devizahitel-szerződés, hiszen ha a havonta törlesztendő devizaösszeg sincs meghatározva, akkor a bank az erőfölényével visszaélve kiszolgáltatott helyzetbe hozta az adóst, az előnyök és kockázatok aránytalanul oszlanak meg (magyarán: az előnyök mindegyike a banknál, a kockázatok mindegyike ellenben az ügyfélnél landolt). A szerződés polgári perben semmissé nyilvánítható -- ismétlem, csak akkor, ha sem forintban, sem devizában nem tartalmaz fix havi törlesztőrészletet. Amennyiben a bankok tömegesen ilyen szerződéseket kötöttek, akkor a csoportos keresetek földcsuszamlásszerű pozíciófordulást hozhatnak, és a bankok elveszíthetik ... extraprofitjuk egy részét.

A devizahitelek másik gyenge pontja az ingatlanfedezet feletti tartozásnál található. A jelenlegi gyakorlat szerint amennyiben az ügyfél nem törleszt, a bank elárverezi az ingatlant, és annak árverési értéke felett még tartozást is követelhet. Ez az angolszász világban csak ritkán fordul elő, például akkor, ha egy második jelzáloghitelből medencét épített a tulajdonos, ám annak értéke nem érvényesül az ingatlan értékében. Illetve akkor, ha egy új ház értékének 80-100%-a erejéig kapott hitelt a tulajdonos, és az ingatlan értéke azóta jelentősen csökkent. A magyar ingatlanhitelek elbírálásánál eleve nyomott árat feltételezett a bank, és annak is csak az 50-60%-a erejéig adott hitelt. Akkora óvatossággal járt el, hogy szinte lehetetlenné tette, hogy a tulajdonos az ingatlan értékénél nagyobb tartozást halmozzon fel: kivéve, ha a hitel törlesztőösszegei a svájci frank kétszeres árfolyamemelkedése plusz ismeretlen banki mutatók miatt még magasabbra szöknek, ÉS pang az ingatlanpiac. Ezzel a devizahitel hazardírozás kategóriába kerül, és kimeríti a tisztességtelen szerződés ismérveit. A pénzügyi felügyeletnek az ügyfél kérésére hivatalból meg kéne semmisítenie a devizahitel-szerződést, lehetetlenné téve, hogy az ingatlan árverési értékénél többet követeljen az adóstól. Ha a bank rosszul mérte fel, mennyit kaphat nemteljesítés esetén az ingatlanért úgy, hogy az még fedezze az adósságot, az a bank üzleti kockázata, azaz a bank problémája. Csodálkozom, hogy az ügyfelek érdekeit védő állami hatóságok eddig még nem jöttek rá erre a megoldásra.

A rend kedvéért leírom az amerikai megoldást is hasonló esetekre: 1. a tulajdonos állami refinanszírozást kérhet, amely az ingatlan értékét meghaladó tartozásra is kiterjed (120%-ig); 2. az adós önként árverést kérhet az ingatlanára, megállapodva a bankkal, hogy az elengedi az esetleges többlettartozás egy részét vagy egészét; 3. az adós magáncsődöt jelenthet ingatlanai és nem létfontosságú ingóságai elárverezése mellett -- a többletadósságot leírják, de az ügyfél sokáig vagy soha többé nem fog hitelt kapni; 4. az adós magáncsődöt jelenthet törlesztési megállapodással, azaz kisebb részletekben akár élete végéig törleszthet, de szociális támogatásra jogosult, hogy ne kerüljön életveszélybe. Az általam olvasott amerikai oldalak megjegyzik, hogy magáncsődöt általában a gazdagok jelentelenek, akik tovább nyújtózkodtak a takarójuknál. Magyarországon ellenben a kisemberek kerültek teljesen reménytelen helyzetbe a svájci frank kezelhetetlen mértékű árfolyamemelkedése, valamint a bankok tisztességtelen magatartása miatt.