Napi fix filó 8. rész

Mi a tudomány további két korlátja? 
Csak látható-tapintható adatokkal foglalkozik a műszaki fejlesztés érdekében, és nem az élet egészével. A tudomány segítségével kényelmi eszközöket fejlesztünk, amelyek tehermentesítik az életünket, rengeteg szabadidővel ajándékoznak meg bennünket. A tudomány azonban nem ad tanácsot arra, hogy mit tegyünk a nagy kényelmünkben, és mihez kezdjünk a rengeteg szabadidővel. 
    A technika elszemélytelenedést, elidegenedést okozhat, a kényelem unalmassá válhat, a tétlen idő depresszióhoz, szerhasználathoz, általános leépüléshez, korai halálhoz is vezethet – ahogy számos munkanélküli, illetve friss nyugdíjas példáján látjuk. 
    A tudomány eszközöket ad, amelyek boldogító alkalmazásához általános életbölcsesség is kell: az élet teljes megéléséhez hozzátartozik nem csak a mozgás és a tanulás, hanem hozzátartoznak egyebek mellett a finom ízek, a művészeti alkotások, a személyes kapcsolatok, egy elkötelezett heteroszexuális párkapcsolat, a család, a gyermekek nevelése, az unokák okítása, sőt a mindezekkel kapcsolatos problémák kezelése is. Jordan B. Peterson szép gondolata e témában, hogy az élet értelme, amire mindenki igényt tart, egyszerűen a személyes feladatok és felelősség vállalásából adódik. Nem célszerű eszközfejlesztésnél többet várni a tudománytól - csalódás lesz belőle. 
    Nézzük meg néhány példán, hogy mire képes a tudomány, és mire nem: a tudomány kifejleszti a televíziót, de nem tesz bele nézhető műsorokat; a tudomány kifejleszti az internetet, és akár a gyermekeinket nem kívánatos tartalmaktól védő programokat, de nem tölt fel valódi tájékozottságot nyújtó tartalmat; a tudomány kifejleszti a természetazonos aromát és az élelmiszer-adalék anyagokat, de ezeket kihagyatni már nekünk kell; a tudomány képes olyan zárt üzemet létrehozni, amely a pelyhes kiscsibéket futószalagon néhány hét alatt tojásrántottává és rántott csirkévé alakítja, de nem intézi el, hogy az ott dolgozók ne bolonduljanak meg; a tudomány elkerülhetetlenül kifejleszti a tömegpusztító fegyvereket, a génmódosítást és a klónozást, de hogy ebből ne legyen világvége, az már az emberiség etikai feladata; a tudomány előbb-utóbb kifejleszti a fenntartható kényelmi eszközöket is, de ezek többletköltségét már a fejlett világnak kell összedobnia a felzárkózó világ számára; a tudomány kifejleszti a 3D nyomtatót, de nem mondja meg, milyen a legegyszerűbb véletlenül létrejövő 3D nyomtató, amely véletlenül képes önmagát kinyomtatni, és véletlenül rendszeresen ki is nyomtatja. 
    A tudomány óriási fejlesztésekre képes, ezért tekintik sokan - tévesen - Mindenható Tudománynak, ám a műszaki fejlesztés az életnek csak egy szelete. 
    A tudomány ráadásul nem vezet etikához - erről szól a következő rész.