2014. október 20., hétfő

Sikerkalauz - szerkesztett változat

Kedves Olvasók! Elkészült a Sikerkalauz keresztényeknek című könyvem nyers szövege. Köszönöm az eddig beérkezett kommenteket, melyek száma immár három, Gyuri kollégámmal együtt hat, és tovább nőhet. Ha egy üzlet beindul...

A szerkesztett szöveg is elkészült, a kommentek hatására még módosulni fog, hogy árnyaltabb, pontosabb és befogadhatóbb legyen a mondanivaló. Érik a könyvpiaci változat, addig is várom a további észrevételeket.

Sikerkalauz keresztényeknek

Fülszöveg:

     Minden évben tucatnyi könyv jelenik meg Jézusról, újabb és újabb elméletek születnek arról, hogy ki volt, és mit tanított valójában. A legkülönbözőbb feltételezések láttak róla napvilágot, kezdve attól, hogy nem is élt, illetve nem volt dokumentált történelmi személy. Hogy Heródes törvénytelen fia lehetett, vagy akár pártus herceg. Vagy hogy esszénus (aszkéta judaista) volt, mint Keresztelő János. Vagy radikális zelóta, aki a népére vonta volna Róma haragját, ezért vesznie kellett. Vagy szomorú tanító, akinek egyetlen bűne, hogy többnek hitte magát, és a sors fintorából végezték ki. Vagy téveszmés öngyilkos, akiből a fanatikus követői – különösen egy Saul nevű öngyűlölő – kreáltak mártírt, feltámadottat, ad absurdum, Istent.
     Vagy Napisten fia volt. Vagy nem halt meg a kereszten, mert maga Isten volt, asztráltesttel.  Vagy nem kereszten halt meg, hanem kínzócölöpön. Vagy próféta volt, a nagy Próféta útjának előkészítője. Vagy a minden korban eljövő próféták egyike. Vagy magánügy, ki minek véli.
    Egyetlen kézenfekvő dolgot nem írtak Jézusról az utóbbi néhány száz évben: hogy a judaizmus szerinti Messiás, aki azt tette, amit a héber Biblia szerint a Messiásnak tennie kell, a judaizmus szerinti örökre szóló következményekkel az egész emberiségre nézve – így ránk, 21. századiakra is. Túlságosan nyilvánvaló  ez az állítás? Kiderül a könyvből.

Az 1. fejezet eleje itt található, a folytatást időrendi sorrendben olvashatjátok.

Ez pedig az utolsó fejezet.
12. fejezet

Világméretű siker

Az Ószövetségi jóslatok szerint a zsidó Messiás egy új világrendet alakít ki, amelyben az emberek egységben, igazságosságban, békében és jólétben élnek. Ez a jóslat Jézussal megvalósult.

Sokáig tartott, amíg Jézus, a zsidó Messiás értékrendje kellően széles körben elterjedt, és amíg a követői alkalmassá váltak arra, hogy példát mutassanak az egész emberiségnek, de ez az idő is eljött. Ahogy az emberiség betöltötte a földet, világossá vált a népek és kultúrák kölcsönös függősége. Ma már senki nem élhet elszigetelten, mert ha nem törnek rá a szomszéd ország katonái, akkor rátörnek a gazdag országok turistái. Nincs hová menekülni, nincs hely a magányos visszavonulásra.

A jóléttel együtt a civilizációnk sérülékenysége is világossá vált: elég egy rossz fordulatot vevő fegyveres konfliktus vagy a kultúrák erőszakos versengése, és legjobb szándékaink ellenére tönkretehetjük a bolygót, vele együtt a jövő generációinak életét, esélyeit. Itt az idő, hogy erőszakmentesen elterjedjen az egyetlen aktívan toleráns és fenntartható világnézeti-erkölcsi rendszer, a kereszténység.

Egyedül a Jézus által alapított messiáskövetés alkalmas rá, hogy egységet, társadalmi igazságosságot, békét és jólétet biztosítson az egész emberiség számára.

Ezt az üzenetet kizárólag önkéntes belátásra alapozva lehet sikerrel átadni a világnak. Még sehol sem tört ki tiltakozás a Coca Cola kellemes íze, a farmer, az autók, a repülők, az orvostudomány, a kocogás, az egészséges életmód, a laptopok és táblagépek, vagy a mobiltelefonok terjedése miatt. Az emberiség egy része ugyan elutasítja őket, de ugyanez a rész az utakat, a gyárakat, a kórházakat és az iskolákat is elutasítja, ezzel - a saját társadalmának többsége szerint is - megkérdőjelezhetővé teszi a jó szándékát és/vagy az ép eszét.

A kereszténységgel szemben is leginkább azok tanúsítanak ellenállást, akik kamaszos lázadó lelkülettel nem kérnek a boldogságból, a testi-lelki egyensúlyból, mert... csak. Ez az álláspont nem igazán meggyőző, különösen akkor, ha a szeretteik boldogságát is dacos lázadás tárgyává szeretnék tenni. Keresztény felfogás szerint az egyénnek a maga életét sincs joga boldogtalanná tenni, nemhogy másokét! Ez persze intuitív kérdés, mert egyfelől miért ne lenne, másfelől meg miért lenne rá joga? A vitában nincs középutas megoldás, végső fokon a fenntarthatóság dönt: a lázadók az evolúció veszteseként visszaszorulnak, utódaik a példájukból okulva inkább a boldogságot választják.

A kereszténység a világdominancia küszöbén áll, minden idők legjobb, legigazságosabb, legtoleránsabb, legdemokratikusabb, legmeritokratább, legbékésebb és legjólétibb társadalmait hozta létre, példát állítva az emberiség elé. Csak tudatosítanunk kell a kereszténység mellett szóló egyedülálló érveket, és fel kell mutatnunk a példát, hogy a judaizmus szerinti Messiás értékrendje önkéntes alapon irányadóvá váljon az egész emberiség számára.

Jézus azt mondta: tegyetek a tanítványommá minden népet. A saját boldogságunk, a szeretteink boldogsága, a közösségeink sikere és az egész emberiség jóléte érdekében éppen ezt tesszük. A siker elkerülhetetlen.

- vége -

12 megjegyzés:

  1. Kedves László!
    Hogy ne maradj hozzászólás nélkül, néhány mondatban reagálnék az eddigiekre. Őszintén bevallom, hogy egy ideje már nem követem az írásaidat, így nem olvastam végig a "Sikerkalauz" minden fejezetét, de az itt olvasottak és más blogokhoz írt hozzászólásaid alapján szerintem elég jól megismertem az elgondolásaidat. Tulajdonképpen logikus rendszert építesz fel, csak a logikád kiindulási alapjai nem jók, mivel néhány ponton erősen félreértelmezed a kereszténységet. Ezzel együtt néhány részletkérdésben vannak jó meglátásaid, de ezzel ugye nem sokra megyünk, ha az alapok nem stimmelnek...
    De nem kell elfogadnod a véleményemet, mert én egy szenvedős, világtól elforduló, a haladásban és a demokratikus jólétben nem hívő mazochista vagyok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az észrevételt, a tiéd is egy logikus rendszer. Elvárod, hogy rossz legyen neked a földön, és következetesen úgy alakítod az életed részleteit, hogy ez megvalósuljon. Ha kiderülne, hogy Jézus örömhírt hozott a világba, elutasítanád, nehogy már elrontsa a számodra fontos gyászhírt?

      Ezek szerint te úgy éled meg a hitedet, hogy választanod kell a földi és az örök boldogság között, vagy egyik, vagy másik? Mit mondanál annak a nem kereszténynek, aki elutasítja a hitet, mert evolúciósan örömkereső, és nem szerené a rövid távú "ócska" földi boldogságot feladni a bizonytalanért?

      Nem találod ütősebb érvnek azt a felfogást, hogy az élet nem vagy-vagy, hanem dupla vagy semmi? Jézussal boldog leszel a földön és a túlvilágon, vagy Jézus nélkül nem leszel boldog sem itt, sem ott.

      Törlés
    2. Ironikus voltam, nyilván nem várom el, hogy rossz legyen nekem a földön, viszont ha úgy alakul, és nem tudok ellene tenni, akkor elfogadom.
      Nem a földi és az örök boldogság között kell választanunk, hanem az örök boldogság felé kellene haladnunk már itt a földön. De az sem mindegy, hogy egyáltalán mit értünk "boldogság" alatt.
      Te mit mondasz az evolúciósan örömkeresőnek: "Legyél keresztény, mert az sikerhez és boldogsághoz vezet! Ja, az igaz, hogy én teljesen mást értek a siker és boldogság alatt, mint te, de csak így működik a dolog."

      Törlés
    3. Jogos az ellenérved, legalábbis a felszínen, hiszen a boldogság alatt sokan bulvármediális gyönyörkupacra gondolnak. A kereszténység meg boldogságot ad. Hányféle boldogság van? Csak egyféle: hosszú távú, komplexen értelmezett, a szerettekre is kiterjedő. Nincs másféle boldogság, a bulvármediális gyönyörkupacot az véli boldogságnak, aki keveri a kannás bort a bordóival. Az értelmes nem keresztények sem gondolják boldogságnak a bulvármediális gyönyörkupacot, ezen nincs vita hívők és nem hívők között.

      Vita azon van, hogy a kereszténység vezet-e földi boldogsághoz, és én azt állítom, hogy igen, sőt kizárólag.

      Törlés
    4. De kár, hogy kétezer éven át mindenki félreértette a tanításokat! De most végre eljött a fényességes próféta, és felnyitotta a szemünket! Most végre békében és boldogságban (és persze demokratikus jólétben) élhet az egész világ!

      Törlés
    5. "Most végre békében és boldogságban (és persze demokratikus jólétben) élhet az egész világ!"
      Ámen

      Törlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kíváncsivá tettél: mire ébredt a páciens? Reggel hatkor új világrend csörömpölt az ablaka alatt?

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha tényleg hozzá akarsz szólni, légy szíves, írd le konkrétan, mi a hozzászólásod. Nem árt az sem, ha a poszthoz kapcsolódik.

      Törlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet, hogy így van, de ez akkor derülhet ki a legkönnyebben, ha leírod konkrétan, mire akarsz kilyukadni, és nem csak homályosan célozgatsz. Ha nem fontos neked, hogy érthető légy, miért kommentelsz?

      Régebbi eszmecseréinkből úgy emlékszem, neked "a hit elég cselekedetek nélkül" a vesszőparipád, javaslom tanulmányozásra ezt: http://christianity.about.com/od/faqhelpdesk/a/Faith-And-Works.htm

      Törlés