Az előző poszt kapcsán bukkantam e nem túl friss írásra Kertész Imre a Le Monde-nak adott interjújáról, és az alábbi észrevételt küldtem rá.
"Kertész Imre nem volt mindig ilyen
feledékeny, ebben a beszélgetésben még emlékezett rá, hogy
baloldali szélsőség is létezett: http://www.youtube.com/watch?v=EsyGPcGQk-M
Traumatizált lelkű embertől nem
várok feltétlenül ésszerű, következetes logikát, de ha egyszer
szert akarna rá tenni, íme néhány pontosítás:
1. A Holokauszt német fennhatóság
alatt működött, Magyarország a megszállása után, német
vezénylettel vett részt a transzportok elindításában.
2. Ha Horthy lemond '44 tavaszán
(erkölcsi bizonyítványunk szempontjából jól tette volna), akkor
aligha adhat ki parancsot a budapesti gettó elszállításának
leállítására, így a ma haragos zsidó túlélők döntő
többsége nem élne, nem tudná festékkel leönteni a szobrát.
3. A Zsidó Tanács szervilitása és kollaborációja nélkül a Holokauszt nem jöhetett volna létre.
4. A Holokauszt szintén nem jöhetett
volna létre, ha a '30-as évek közepén Európa társutas baloldali
értelmisége nem huny szemet mintegy 5 millió ukrán holokausztja
felett -- ezzel szilárdította meg Hitler eltökéltségét és
erősítette a nemzetben gondolkodók rettegését a Szovjetuniótól.
Ha nincs rettegés, Horthy más pályán manőverezhetett volna, és
a magyar zsidóság egészét is megmenthette volna, nem csak a
budapesti gettó lakóit.
5. A Holokauszt szintén nem jöhetett
volna létre, ha Trianon nem teszi irracionálisan sértetté a
németeket és a magyarokat. Nem lett volna miért minden áron
revansra vágyni. A nagyhatalmak eleve eldöntötték, hogy
Magyarország helyett a területeit elnyerőkkel tárgyalnak, nem
volt kihez átállni. Zárt pályán haladtunk előre, egészen a
háború végéig. Képmutatás a szövetségesek rövidlátó
igazságtalanságáért is a magyarokat hibáztatni.
6. A Holokauszt szintén nem jöhetett
volna létre, ha a szövetségesek nem vonakodnak máig
megmagyarázatlan okból közbelépni. Sztálin asszisztált a varsói
gettó felszámolásához, a szövetségesek asszisztáltak a
számukra is ismert módon teljes gőzzel működő haláltáborokhoz.
Gyáva opportunizmus nem követelni szembenézést a nagyhatalmaktól,
kettős mérce a marginális, illetve félpozitív szerepet játszó,
a zsidó túlélést még német megszállás alatt is legnagyobb
számban biztosító Magyarország nyitott kapuján dörömbölni;
jellemtelenség felfelé nyalni, lefelé taposni.
7. A magyar szembenézés megtörtént,
a Holokauszt tény, minden magyar történelemkönyvben kellő
súllyal szerepel, a magyar részvétel tényeivel együtt. Csak
Horthy szerepe maradt egyoldalúan negatív, ezen kell a történelmi
hűség végett változtatni, de ez már zsidó oldali szembenézést
igényel. A magyar szembenézés megtörtént, a bocsánatkérés
megtörtént, a kártalanítás megtörtént, a zsidó oldali
szembenézés és megbocsátás nem történt meg, pedig erősen
ideje lenne.
8. Kertész úr leszólja a
transzportokat német vezénylet alatt összeállító csendőrök
hazáját, és inkább a Holokauszt kivitelezőinek fővárosában
él, büszkén, szabadon, boldogan. Ha neki megfelel, nekem is, de ez
teljesen megbicsaklott identitásra, szétesett logikára vall: a
Stockholm-szindróma klasszikus esete.
9. A Kertész Imre által Európának
aposztrofált hely nem létezik. Európa önmagukat képviselő
nemzetekből áll, az európaiság a saját nemzet szeretetét és
vállalását feltételezi. A franciák nemzeti érdekből
újratárgyalják a "fiskális paktumot", a britek nemzeti
érdekből ellenzik a náluk már létező bankadó európai szintűvé
tételét, hogy ne kelljen közös kasszába tenni a bevételüket, a
németek ellenzik az autók CO2 kibocsátási normáit, mert nemzeti
érdek nagy motorral szerelt erős autókat gyártani, legyenek bár
rákkeltő dízelszörnyek vagy globális felmelegedést okozó
terepjárók. A nemzeti érdek nem ütközik az európaisággal, ez
az évszázad átverése ... lenne, de most már a magyarok is
kezdenek felzárkózni a többi európai néphez, és nem vevők
minden butaságra.
10. Kérem, nézzenek szembe a baloldal
XX. századi történelemben és a Holokauszt elindításában
játszott szerepével, nézzenek szembe a nagyhatalmak Holokausztot
megengedő szerepével, nézzenek szembe a magyar szembenézéssel,
nézzenek szembe a megbocsátás elodázhatatlanságával, az
egységes mércén alapuló konstruktív zsidó-magyar együttélés
igényével, és nőjenek fel a 21. századhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése