2012. június 6., szerda

Áttérjek? 6. rész, Tao - konfucianizmus

Mi lenne, ha taoista/konfucianista lennék?

A bőség zavarába esnék, mert választhatnék, hogy a hagyományos kínai sámánista/politeista modellt, a Konfuciusz hirdette alázatetika elsőbbségét, vagy a Lao Ce által hirdetett panteizmust fogadom-e el. Valójában még választanom sem kellene, mert ezek mindegyikét egyszerre is vallhatnám, plusz a buddhizmust, a judaizmust, a kereszténységet, az iszlámot, a sintót és bármit. Látszólag csodálatos lehetőség a vallások hipermarketjében bolyongani polctól polcig, kutyakaját önteni a mélyhűtött zöldborsóra, virslit harapni a lekvárhoz, de azért nem ennyire kaotikus a helyzet.

A taoizmus (az Út tana) egy átfogó világmodell, amelyben a Tao egyszerre jelöli a mindenséget és annak törvényeit. A világ maga: Tao. A világ működése: Tao. A boldogulás útja: Tao. A bölcsesség útja: Tao. Rejtélyes? Európai ésszel feltétlenül. Kínai alázattal rá lehet érezni a rendszerre.

Más megközelítésben a világ minden területe két ellentétes erő egyensúlyára épül: fény-árnyék, férfi-nő, kemény-lágy, meleg-hideg. Ha dinamikus egyensúlyban vannak, az jó. Ha megbomlik az egyensúly, az rossz. Az Út tehát a világ erőpárjainak egyensúlyban tartása. Ez a taoizmus lényege.

A konfucianizmus névadója a Kr.e. 6-5. évszázadban élt kínai bölcs, Konfuciusz. Tanát 499 mondás formájában jegyezték le tanítványai a Lun jü (Beszélgetések és mondások) című kötetben. Minden magyarázatnál többet ér, ha idézek belőle néhány mondást:
1/3. Az okoskodó beszéd és a nagyképű modor ritkán fér össze a jóindulattal.
1/4. Minden nap három szempontból vizsgálom meg magam: hű vagyok-e azokhoz, akiket képviselek; megbízható vagyok-e a barátaimmal; gyakorlom-e a tanításokat.
1/14. A nemesember nem eszi tele magát, nem keresi a könnyű életmódot, gyors ügyintéző, körültekintően fogalmaz. Láthatóan a tanulásnak szenteli magát.
1/16. Ne az zavarjon, hogy mások nem értékelnek. Az zavarjon, ha te nem értékelsz másokat.
2/4. Tizenöt évesen tanulni vágytam; harmincévesen kialakítottam az álláspontomat; negyvenévesen már nem ringattam magam illúziókba; ötvenévesen tudtam, mire rendeltettem; hatvanévesen felismertem, mi igaz abból, amit hallok; hetvenévesen vétek nélkül követhettem szívem vágyait.
2/10. Vizsgáld meg indítékait, kövesd cselekedetei irányát, figyeld, nem feszeng-e -- így nyitott könyv lesz számodra az ember!
2/15. Tanulni gondolkodás nélkül kárba veszett munka -- gondolkodni tanulás nélkül kétségbeejtő.
2/16. A szélsőségeknek nekitámadni veszélyes  csak igazán.
3/12. Mikor az ősöknek áldozatot mutatunk be, éreznünk kell a jelenlétüket. Ha szent áldozatot mutatunk be az isteneknek, éreznünk kell a jelenlétüket. Ha nem érzem a jelenlétüket, az olyan, mintha nem áldoztam volna nekik.
4/9. A tudós, aki az Útra vágyik, de megveti az ócska ruhát és a gyönge kosztot, említésre sem méltó.
4/18. Szüleid szolgálatában tapintatosan tégy javaslatot, ha nem fogadják meg, légy tisztelettudó, ne engedetlenkedj, viseld a terhet, és ne panaszkodj.
5/19. Csin Wen Cü háromszor is meggondolt mindent, s csak azután cselekedett. Ezt hallván így szólt Konfuciusz: "elég lenne kétszer meggondolnia".
6/24. Ha egy jóindulatú embernek azt mondják, valaki beesett a kútba, lemászik érte? - kérdezte Caj Wo. Miért mászna? Egy nemesembert oda lehet hívni, de nem lehet kelepcébe csalni. Megpróbálhatod becsapni, de nem fog sikerülni - válaszolta Konfuciusz.
8/9. Elérheted, hogy a nép kövessen, de tudásra nem kényszerítheted.
12/7. Cü Kung az uralkodás titkáról kérdezte a mestert. Elég étel, elég fegyver és a nép bizalma - felelte Konfuciusz. Ha valamelyikről le kell mondani, melyik legyen az? - kérdezte Cü Kung. Mondj le a fegyverről - szólt Konfuciusz. Ha egy másikról is le kell mondani, melyik legyen a kettő közül? - folytatta Cü Kung. Mondj le az ételről. Halál ősidők óta létezik, de bizalom nélkül a nép helytállni képtelen.
(Forrás: http://www.confucius.org/lunyu/lange.htm)

A bölcsességnek e gyöngyszemei jól mutatják, hogy Konfuciusz számára az ősök és feljebbvalók tisztelete, az engedelmesség és alázat fontosabb, mint hogy a világ végső titkai ügyében mi az "igazság". Etikája lehetővé teszi az ősök tisztelete, a politeizmus, a panteizmus, a buddhizmus és tetszőleges modern tanok együttélését, akár szintézisét is. Ez tette kétezer éve hatalmassá a kínai kultúrát, ez tette mára a világ legnépesebb országává Kínát. Mint mindennek, ennek a felfogásnak is van gyönge pontja.

Kína elsőként találta fel a puskaport, de nem harcászatra, hanem tűzijátékra alkalmazta. A puskapor így az Iszlám terjedését hozó török hódítások eszköze lett. Kína épített elsőként világjáró flottát, de önmérsékletből elpusztította. A felfedezéseket ezáltal a keresztény gyarmatosítókra hagyta. A nemcselekvés etikájával óvatlanul lepkeszárny effektust indított be, ennek köszönhette későbbi gyarmatosítását, a gyarmatosítás által megbontott egyensúlynak köszönhette még később a kommunizmus egyeduralmát. A Középső Királyság végre kilábalóban van a hosszú lejtmenetből, de ezt már nem a hagyománytiszteletnek, hanem a nyugati ipar átvételének köszönheti.

A hagyományos egyensúly átmenetileg felborult. Kína végre felvállalta a létszámából és helyzetéből adódó szerepet, magasabb technikai-jóléti szinten kell újraalkotnia fény és árnyék, keménység és lágyság, férfi és nő dinamikus összhangját.

Tisztelettel és örömmel olvasom a kínai bölcselőket, de nem leszek taoista-konfucianista, mert nincs kihez csatlakoznom: már a kínaiak sem azok. Szívesen csatlakozom viszont a globális fenntarthatóság etikáját keresőkhöz.

Előző rész: http://verteslaszlo.blogspot.com/2012/06/atterjek-5-resz-moon-egyesito-egyhaz.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése