2012. június 27., szerda

A zsidók és a kungfu

Egyetlen párhuzam sem tökéletes, de ez elég közeli ahhoz, hogy elgondolkodjunk rajta.

A hongkongi kínai harcművészeti közösség évszázadokig élt elzárkózva, abban a boldog tudatban, hogy övé a világ legütősebb módszere. Igaz, hogy angol fennhatóság alá került a tartományuk, de egyszer jól jön még a titkos kungfu tudás, hogy megszabaduljanak a megszállóktól.

A kungfut csakis kínaiak tanulhatták, kétféle konstrukcióban: 1. ha volt pénzük, szintenként kemény fizetségért, a teljes tudásért legalább 15 évet edzve és szó szerint egy vagyont a mesternél hagyva; 2. ha nem volt pénzük, a mesterhez beköltözve, házi szolgaként, a teljes tudást akár 20-30 év szolgálat után sem birtokolva. Ez volt a hagyomány.

Egyszer csak egy Li Csen-fan nevű tanítvány jelentkezett, aki 13 évesen már bámulatos képességekkel rendelkezett, és Yip Man mesternél öt év alatt kitanulta a wing csun módszer összes fogását. 30 évesen világsikerű filmekben mutatta be képességeit, főszerepeket játszott, bemutató körutakat tartott, a tanultakat továbbfejlesztve saját harcművészeti módszert dolgozott ki. Bruce Lee néven minden idők legsikeresebb harcművésze lett, a nyugati világban félistenként tisztelték. Karrierje mindössze három évig tartott.


A hongkongi zárt közösséget sokkolta és felháborította Li Csen-fan sikere. Kiszolgáltatta a titkos tudást az idegeneknek, veszélyeztette a mesterek megélhetését, megszegte a hagyományos szabályokat. Egy titkos tanács kimondta rá az ilyenkor szokásos ítéletet: vesznie kell. Bruce Lee 33 évesen halt meg, orvosi vélemény szerint egy szokatlan nyugtatóallergia következtében. Családja szerint megmérgezték. Világszerte milliók gyászolták, Kínában is sokak példaképe lett. Azóta sem született hozzá fogható harcművész.


A harcművészeti közösség dilemma elé került. Bruce Lee sikere nyomán óriási érdeklődés mutatkozott a kungfu iránt, és ő még életében hálózatot épített ki a saját módszerének (dzsit kun do -- a megállító ököl útja) tanítására. Az elzárkózás azt jelentette volna, hogy kicsúszik az irányítás a kínai mesterek kezéből. A világ így is, úgy is hozzájut a "titkos" tudáshoz, de a hagyomány őrzőinek ebben már nem jut szerep, sem díjazás, sem tisztelet. A közvélemény úgy emlékszik majd rájuk, hogy ők voltak a gonoszok, akik megölték a harcművészet Istenét. A bölcs mesterek nem ezt az utat választották.


Megnyitották edzőtermeiket a világ számára, özönlöttek a tanítványok. A legtehetségesebbek származástól függetlenül mesterré váltak, hazájukba visszatérve iskolát alapítottak. A tandíj egy részét visszajuttatják a nagymestereknek, akik így jobban élnek, mint valaha. Világszerte százmilliók tanulnak kungfut, nagyra becsülik a kínai kultúrát és általában a kínaiakat. Mindenhol, ahol a kínai bevándorlók letelepednek, létezik némi kínaiellenesség, de nem a kungfut tanulók körében. Számukra Kína a tudás forrása, a kínaiak az ősi tudás birtokosai, nagy és tiszteletre méltó nép. Mindez azon múlt, hogy a mesterek Bruce Lee halála után nem akadályozták a mozgalmat, hanem az élére álltak.


70 generációval ezelőtt a zsidó mesterek (rabbik) fordított döntést hoztak Jehosua halála után, a többi, sajnos, történelem. Megfontolandó, hogy sosem késő stratégiát váltani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése