A világ legtöbb kultúrája közösségközpontú, kötelességeket ró az egyénre, aki alárendeli magát a közös érdekeknek. A nyugati liberális kultúra az egyetlen, amelyben a közösség az egyén szolgája. Ez érdekes szemléletbeli különbségekhez vezet, amint az amerikai és az indiai kultúra alábbi összehasonlító vizsgálata is jelzi.
Az amerikaiak és az indiaiak is helytelenítik az alábbiakat:
- Egy ember sétált az utcán, észrevett egy alvó kutyát. Odalépett hozzá és belerúgott.
- Egy apa jutalmat ígért a fiának, ha jó jegyet kap a vizsgán. A fiú jó jegyet szerzett, de nem kapott jutalmat.
Az amerikaiak helytelenítik a következőket, az indiaiak viszont nem:
- Egy fiatalasszony egyedül ment moziba, és nem szólt a férjének. Mikor hazaért, a férje azt mondta neki, hogy ha ez még egyszer előfordul, kékre-zöldre veri. A nő újra elment, mire a férj valóban kékre-zöldre verte.
- Egy férfinek egy fia és egy lánya volt, mindketten megházasodtak. Mikor a férfi meghalt, a fia kapta az örökség nagy részét, a lány alig örökölt valamit.
Az alábbiakat az indiaiak helytelenítik, az amerikaiak viszont nem:
- Egy huszonöt éves férfi tegezi és keresztnevén szólítja az apját.
- Egy asszony rizst főzött, majd a férje és a sógora társaságában evett belőle.
- Egy nő székelés után főzni kezdett, és előtte nem öltözött át.
- Egy özvegyasszony hetente kétszer-háromszor halat eszik. (Az indiaiak úgy tartják, hogy a hal vágyfokozó étel.)
Ezek a különbségek részben higiéniaiak, részben pedig a társadalmi hierarchiából, illetve annak hiányából adódnak. Ahol a közösség az egyén fölött áll, ott az egyénnek meghatározott helye és szerepe van a hierarchiában, erkölcsileg elítélendő, ha másként viselkedik. A közösség érzelmi nyomásgyakorlással adja a tudtára, hogy normaszegő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése