A humanizmus égig érő tornyot építene az ember tiszteletére. A tövében már felirat hirdeti: szabadság, testvériség, egyenlőség.
Sokan önként dolgoznak a tornyon, de nem elegen. Úgy vélik, ez akkora munka, hogy ki kell miatta szállni a helyi közösség építéséből, megtagadva az együttműködést. Látszólag megéri, hiszen ott a nagyobb, össznépi individualista brigád, amelynek közös terméke lenne a humanizmus bábeli tornya.
Csakhogy az egyén nem tud értelmesen együttműködni a többiekkel, ha nem része egy helyi szintű szándék- és célközösségnek, amely nélkül a nyelv, a megértés, a kommunikáció nem működik. A kenyér szó lefordítható minden nyelvre, de kultúrafüggő, ezért csak egy-egy kisebb közösségben élők számára hordoz közös jelentést. Ahogy nincs egyetemes kenyér, úgy nem lesz egyetemes individualista torony sem.
Transzcendens segítség nélkül nem épülhet égig érő torony, mert a homo sapiens sapiens nagyon is földön járó lény, mindössze annyival tud többet a majomnál, amennyivel meghaladja az individuum szintjét. A tornyot közösségtagadó individuumok építik, a saját dicsőségükre, ezért sosem fog elkészülni. Csak a helyi közösségek jólétére támaszkodó, abból kinövő világprojekt épülhet meg. A közösségtagadók elszabotálják a helyi jólétet, így a humanista toronynak nincs alapja.
Az önjelölt építők egy-egy téglával a kezükben szaladgálnak, felhajigálják a levegőbe, hátha jó helyre talál, és ott marad. Csakhogy nem marad fenn, hanem visszahullik az embertársakra: az individualizmus feldobált téglái háborút, éhínséget, járványokat, nyomort és halált okoznak. Így jár, aki önerőből eget ostromol -- de az is, aki tétlenül nézi a téglazáport.
Vagy folyamatosan táguló közösségi körökben gondolkodva jutunk el az emberiség nagy köréhez, vagy sehogy sem jutunk el hozzá. Közben tudatosíthatjuk, hogy az egész emberiségben való gondolkodás keresztény találmány, a zsidó Messiás vezette be, és egyetlen más kultúrában sem létezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése