A német zöld-liberálisok fel kívánják tárni pedofil múltjuk néhány szeletét. A nyolcvanas években ugyanis a szégyenmentes szexuális szabadságért küzdöttek, ennek részeként a gyermekek és felnőttek közötti szex lehetőségéért is.
Évek óta keményen támadják az egyházat az eltusolt papi pedofíliaesetek miatt, saját házuk táján viszont eddig nem söprögettek.
A helyzet pikantériája, hogy a zöldeknek gratulálniuk kellene a pedofil papoknak: leküzdötték a szégyenérzetüket, megvalósították a szexuális szabadságot, a legzöld-liberálisabb értékrend szerint. Azaz a valamikori legzöld-liberálisabb értékrend szerint. Ma másként gondolják, időközben rablóból pandúrrá lettek.
Vezessük végig az események logikáját: az egyház elvben határozottan tiltja a pedofíliát, a gyakorlatban viszont nem tudta nullára csökkenteni, sőt a tényleges esetek egy részét még el is tusolta. A zöldek viszont elvben és gyakorlatban is támogatták a pedofíliát, éveken át küzdöttek az elfogadtatásáért, ám azóta pálfordultak. Melyik oldal a bűnösebb, melyik a képmutatóbb?
Ha az egyház elvben és gyakorlatban is helyesli a pedofíliát, és éveken át küzd az elfogadtatásáért, az csökkentette vagy növelte volna a papi pedofíliát? Nyilvánvalóan növelte volna. Ha a zöldek elvben elutasítják a pedofíliát, bár a gyakorlatban nem tudják nullára csökkenteni, az csökkentette vagy növelte volna a köreikben előforduló esetek számát? Nyilvánvalóan csökkentette volna. Ebből következően a pedofil esetek számának növekedéséért a zöld-liberálisok felelnek, az általuk okozott általános növekedés piciny töredéke gyűrűzött be az egyházba.
Az az oldal súlyosbítja a családon belüli pedofil eseteket, amelyik a hagyományos erkölcs, a gátlások és a szégyenérzet mellett áll, vagy amelyik teljes szabadságra, gátlástalanságra és szégyentelenségre biztat? A iménti módszerrel ezt is eldönthetjük. Ha az egyház szabadságra, gátlástalanságra és szégyentelenségre biztat, az csökkenti vagy növeli a pedofil esetek számát? Nyilvánvalóan növeli. Ha a zöld-liberálisok a hagyományos erkölcsre, a gátlásokra és a szégyenérzetre helyezik a hangsúlyt, az csökkenti vagy növeli a pedofil esetek számát? Nyilvánvalóan csökkenti. Ebből következően a pedofil esetek családon belüli növekedéséért szintén a zöld-liberálisok felelnek.
Mi a helyzet az eltusolással? Ebben az egyház és a zöld-libek is bűnösek, ám az egyház mára megtisztult, a zöldek pedig mindössze kénytelen-kelletlen próbálkozásba kezdtek, hogy a népszerűségüket nulla fölött tartsák. Erősen kétséges, hogy utolérik-e valaha az egyházban már megvalósult eredményeket, mivel a zöld-lib pedofil érintettség a mozgalom legfelső szintjéig terjed, így nem csak közkatonáktól, hanem a vezérkar, azaz a plakátarcok egy részétől is meg kellene szabadulniuk.
Mi a helyzet az eltusolással? Ebben az egyház és a zöld-libek is bűnösek, ám az egyház mára megtisztult, a zöldek pedig mindössze kénytelen-kelletlen próbálkozásba kezdtek, hogy a népszerűségüket nulla fölött tartsák. Erősen kétséges, hogy utolérik-e valaha az egyházban már megvalósult eredményeket, mivel a zöld-lib pedofil érintettség a mozgalom legfelső szintjéig terjed, így nem csak közkatonáktól, hanem a vezérkar, azaz a plakátarcok egy részétől is meg kellene szabadulniuk.
Ki a képmutatóbb? A keresztény egyház a tökéletességet keresi, miközben nem tökéletes. Ha azt állítaná, hogy tökéletes, képmutató lenne. Viszont nem ezt állítja, hanem hogy gyarló bűnösként törekszik a zsidó Messiás tanította tökéletességre. Ez nem képmutatás, hiszen igaz, a szavak és a tettek egybevágnak. A zöldek azt állítják, hogy küzdenek minden visszaélés ellen, miközben a legüldözöttebb változatát saját maguk terjesztették, és saját soraikban azóta sem küzdenek ellene, nem néztek szembe a múltjukkal, nem zárták ki a pedofíliában érintett tagjaikat. Ez képmutatás, mivel a szavak ellentmondanak a tetteknek.
Kérdés, miért nem ezt olvassuk a hírekben. A választ az olvasóra bízom. A Wikipedia témába vágó szócikke szakszerűen írja le a tényleges helyzetet: "Egyházi személyek által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések: Németországi kutatások arról tanúskodnak, hogy öt esetből négy családon belül történt. Az összes elkövető 0,3 százaléka volt egyházi személy.[3] Reinhard Haller törvényszéki pszichiáter is felhívja rá a figyelmet, hogy „a pedofil tettek elkövetőinek 99,7 százaléka nem egyházi személy”, „a legtöbb ilyen eset családban vagy zárt rendszerekben fordul elő, például egyesületekben."
Ehhez képest egészen más képet kapunk a médiából. Ahogy az erőviszonyok állnak, nem a média lesz kiegyensúlyozottabb, hanem a Wiki-szócikket fogják átírni, máris ott a figyelmeztetés:
 | Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert ahhoz képest, amilyen fontos témát tárgyal, vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. |
Álláspontom szerint vállalhatatlan és katasztrofális állapotban a te valóságismereted, erkölcsi logikád és egyházról alkotott képed van, kedves olvasó.
Tisztelt Vértes Úr!
VálaszTörlésNem értem, a pedofil témát miért kell feltétlenül egy egyházhoz kötni - vagy miért akarja bárki is kizárni a saját egyháza problémaköréből. Ez sajnos mindenütt előfordul, és ha "nem is egyházi személy követte el" a bűncselekményt, akkor az egyház egy olyan elveszett tagja esetleg, akinek ugyan az anyagi adománya jól jött az egyházatyák számára, a lelkével már nem annyira éreztek elhívatottságot foglalkozni. Odaadó katolikus nagymamám egy pedofillal adta össze magát a kocsmában, akit aztán behozott a családba is, ahol bátran garázdálkodhatott. Ja, hogy ez az ember nem viselt egyházi címet? Az áldozatok szempontjából ez lényegtelen, azt hiszem. Azt hiszem, a családomban is volt éppen elég látható jel, hogy arra hívatott egyházi esetleg elkezdhettek volna kérdéseket feltenni az egyébként odaadó vallásos családnál. De nem tették. Akkor most ítéljünk el minden vallást, vagy annak az egy bizonyos egyháznak minden tagját?
Egyszerűbb, ha megfordítjuk a kérdést: ahelyett, hogy melyik egyház hogyan próbálja lepasszolni magáról ezt a kérdéskört, és próbálja a másik egyházat nálánál bűnösebbnek beállítani, inkább tegyük fel a kérdést: Vajon melyik egyház mit tesz az áldozatokért? Egyáltalán felismeri-e ezeket az áldozatokat, vagy éppen valami modern boszorkányoknak tekinti őket? Természetesen függetlenül az áldozat saját vallásos hovatartozására. csak egyszerűen, ahogy Jézus tanította az irgalmas szamaritánusról szóló példázatában..."....E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, a ki a rablók kezébe esett? Az pedig monda: Az, aki könyörült rajta. Monda azért néki Jézus: Eredj el, és te is a képen cselekedjél." (Lukács 10:30-37)
Egy áldozat szempontjából ugyanis ez az egyedüli mérce.
Kedves karalábé!
TörlésAz eset valószínűleg tanulságos, szívesen megismerném a részleteket (milyen ember volt az említett pedofil, mit követett el a családban, mi lett vele, stb.).
Egyetértek, hogy a lényeg az elkövetés mielőbbi leállítása, és az áldozat(ok) segítése. Minél többet tudunk erről a felháborító jelenségről, annál jobb, annál többet tehetünk ellene. A poszt az egyházi személyek rendkívül alacsony részvételi arányára és az ezzel kapcsolatos médiatorzításokra hívja fel a figyelmet, ha jól értem az észrevételét, az említett eset nem kapcsolódik szorosan a poszthoz, de attól még feltárandó.
Igen. Annyira meggyógyultam már, hogy van erőm kezelni a helyzetet, ezért puszta kíváncsiságból megkerestem néhány fórumot, hogy meglássam, vajon kit mennyire érdekel a hazánkban előforduló pedofilia témaköre. Ebbe beletartoztak kormányzati szervek, és egyházak működéséért felelős szervezetek is, ezenkívül jogvédők. Az eredmény elég lehangoló. Nem vagyok benne biztos, hogy keresztény nemzetnek kéne magunkat nevezni, hacsak nem tudjuk valamilyen aktuális "bibliai tanítás " formájába becserkészni a pedofiliát is, Pl: "szeressétek a kisgyermekeket" vagy hasonlóra gondolok.
TörlésAz elkövető már rég meghalt. Isten ítélkezett felette, mert szörnyű kínok és szenvedések között ment el. De úgy gondolom, hogy egy keresztény nemzet jogrendszerének is valamennyire vissza kéne tükröznie az isteni ítéletet, de ez sajnos nincs így. Na, én ezt tartom önámításnak, amikor rajta ülünk ilyen (és ehhez hasonló) eseteken, csak azt nem értjük, hogy miért fogy a nemzet. Pedig az isteni törvényeket, még a kedvünkért sem fogják átírni.
Nekem csak a Jehova Tanúi Egyházban volt tapasztalatom abban, hogy hogyan kezelik az áldozatokat. Ott megszégyenítést, lejáratást, kiátkozást tapasztaltam. Pedig ők is csak "erkölcsösségre" biztatnak. "Az az oldal súlyosbítja a családon belüli pedofil eseteket, amelyik a hagyományos erkölcs, a gátlások és a szégyenérzet mellett áll, vagy amelyik teljes szabadságra, gátlástalanságra és szégyentelenségre biztat?" Valóban, de ezt ők úgy értik, hogy az áldozatnak kell szégyellnie magát. De van, aki ezt máshogy érti? Hát, remélem, majd egyszer azzal is összefutok.
A pedofil témában egyébként nem értem, hogy az egyházak miért mossák a kezeiket? A ki a hibás helyett talán azt is lehetne kérdezni, hogy mit lehet tenni? A Biblia szerint Jézus azt is számon kérheti tőlünk, amit NEM tettünk meg, jóllehet lett volna rá hatalmunk.