Erőleves a keresztény érvelők lelkének
Nem jól alakulnak mostanában az Isten léte kontra nem léte témában folytatott viták. Általában úgy foglalhatók össze, hogy a "tudomány" híve mellett csak az összes észérv szól, a "hit" híve mellett meg az érzelmi makacsság, miszerint az állításai ésszerűtlenek, de joga van ésszerűtlennek maradni. Ez nem az érvek tényleges erőviszonyát tükrözi, hanem azt, hogy a keresztények nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, és téves álláspontból, rossz stratégiával érvelnek. Ebben a fejezetben felturbózzuk a képességeinket.
Isten léte mellett valójában több észérv szól, mint ellene, miközben nincs végső bizonyíték sem pró, sem kontra. Az alábbi kérdések a valósággal való szembenézést segítik - mind a hívők, mind a nem hívők számára. Igyekezzünk őszintén és körültekintően válaszolni.
1. Isten (nem)létére cáfolhatatlan bizonyítékkal rendelkezünk. i/n
2. Kénytelenek vagyunk nyitva tartani az Isten létezik/nem létezik opciókat. i/n
3. Isten (nem)létét csakis munkafeltételezésnek tekinthetjük. i/n
4. Ha Isten létezik, akkor kötelezően a lehető legjobb. i/n
5. Ha Isten nem a lehető legjobb, akkor definíció szerint nem Isten. i/n
6. Az emberiség jelentős részének intuitív meggyőződése, hogy Isten létezik. i/n
7. Ha ezek az emberek azt feltételezik Istenről, hogy emberi szempontból a lehető legjobb, akkor ebben az istenképben híve definíció szerint humanisták. i/n
8. A humanizmus definíciója az emberközpontúság, akár hittel, akár hit nélkül. i/n
9. Egy humanistának nem lehet gondja egy emberi szempontból lehető legjobb Istennel. i/n
10. Amelyik humanistának gondja van az emberi szempontból legjobb Istennel, az következetlenül gondolkodik. i/n
Isten létére nézve Ockham elve (más néven: Occam borotvája) miatt nem rendelkezhetünk "cáfolhatatlan" bizonyítékkal. William of Ockham 13. századi ír szerzetes vezette be azt az elvet, hogy ha egy jelenségre van egy istenes és egy természeti magyarázatunk, akkor kötelesek vagyunk a természeti magyarázatot használni. Nem azért, mert biztosan az lesz az igaz, hanem mert minél több természeti magyarázatunk van, annál jobban boldogulunk a gyakorlati életben, és Isten is azt szeretné, hogy jól boldoguljunk a gyakorlati életben. Pl. az influenza elméletben lehet Isten büntetése vagy egy vírusos fertőzés is, de ha van egy vírusos magyarázatunk, Ockham alapján kötelesek vagyunk azt használni. Járványügyi szempontból ez praktikusabb, Isten pedig nem sértődik meg, hogy kimaradt a modellből. Ockham maga hívő ember volt, a módszere nem ütközött a hitével.
A természettudományok Ockham elvére épülnek, fogalmilag kizárják Istent a modelljeikből. Ha netán olyan jelenségre bukkannának, amely Istenre utal, akkor azt mondanák, hogy ez érvénytelen, előbb-utóbb meg fogjuk rá találni a természeti magyarázatot. Kizárják az Isten-opciót. Ezek után persze, hogy soha nem bukkanhatnak "cáfolhatatlan" istenbizonyítékra. Ez nem a tényleges helyzetet tükrözi, hanem az emberiség tapogatózását segíti a megismerhető világban. Istent bármi mögé azonnal oda lehet tenni, ám ha megelégednénk ennyivel, akkor nem ismernénk többek között a gravitációt, a mikroszkopikus méretű szervezeteket és a vegyületeket. Nagy veszteség lenne. Isten deklarált kihagyása praktikus, a tudományos fejlődésünket szolgálja, de ne keverjük össze a praktikus módszert a végső igazsággal.
Ebből az következik, hogy a "tudomány" kontra "hit" vita téves felállás. A hit mellett érvelő ember ugyanúgy elfogadja a tudományt és a tudományos modelleket, ezeket a fejlődés szolgálatában állónak tartja. Vitatkozni azon lehet, hogy miért nincs Isten létére természettudományos bizonyíték. Ez pedig rövid vita, mint a fentiekben láttuk. Gyakorlati példával: ha a fejünkre teszünk egy fülhallgatót, és szeretnénk vele megtalálni az infravörös fénytartományt, nem fog sikerülni. Olyan konstrukciót választottunk, ami ezt lehetetlenné teszi. Ésszerű azt mondani, hogy "majd akkor hiszem, hogy létezik infravörös fény, ha a fülemen lévő műszerrel észlelem"? Ha a fülhallgató nem jelez infravörös fényt, akkor ezzel bizonyítottuk, hogy infravörös fény nem létezik? Aligha. A dolgok nem léte egyébként semmilyen módszerrel nem bizonyítható.
Ebből az következik, hogy a "tudomány" kontra "hit" vita téves felállás. A hit mellett érvelő ember ugyanúgy elfogadja a tudományt és a tudományos modelleket, ezeket a fejlődés szolgálatában állónak tartja. Vitatkozni azon lehet, hogy miért nincs Isten létére természettudományos bizonyíték. Ez pedig rövid vita, mint a fentiekben láttuk. Gyakorlati példával: ha a fejünkre teszünk egy fülhallgatót, és szeretnénk vele megtalálni az infravörös fénytartományt, nem fog sikerülni. Olyan konstrukciót választottunk, ami ezt lehetetlenné teszi. Ésszerű azt mondani, hogy "majd akkor hiszem, hogy létezik infravörös fény, ha a fülemen lévő műszerrel észlelem"? Ha a fülhallgató nem jelez infravörös fényt, akkor ezzel bizonyítottuk, hogy infravörös fény nem létezik? Aligha. A dolgok nem léte egyébként semmilyen módszerrel nem bizonyítható.
Fogadjuk el bátran, hogy Isten létére nincs, és soha nem is lesz természettudományos bizonyíték, ugyanis ez következik a hívő Ockham által alkotott tudományos módszertanból. Marad még érvünk bőven.
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése