Rövid kitérő a rendszeres témához képest: két napja a skót szavazók 55%-a nemet mondott a függetlenségre. Mi következik ebből? Számunkra csupa jó dolog.
Már a népszavazási kampány elején gyanúm támadt, mikor a függetlenségpártiak közölték, hogy az angol fontot természetesen az elszakadás után is megtartják. Hogyan? Hát a Bank of England felügyelete mellett - érveltek a lelkes skót hazafiak. Ezen a ponton érthetetlenné vált, mit is akarnak.
Skócia tudniillik eddig is autonómiát élvezett, önálló kormánya és parlamentje volt. A függetlenség legfeljebb formális elhatárolódással egészítette volna ki a mai helyzetet. De ki akar úgy elhatárolódni, hogy továbbhasználja a régi pénzt? Mi lett volna, ha 1848-ban Magyarország úgy szakad el Ausztriától, hogy megtartja a labancok pénzét és jegybanki felügyeletét? Ez esetben elmaradt volna a szabadságharc, az osztrákok jót nevettek volna, azután vidáman elmentek volna sörözni Kossuthékkal.
Szerintem az angol kormány is csak mutatta, hogy izgalmában rágja a körmét. Ilyen felállás mellett nem volt oka aggódni. Miért ne gondolkodhatnának szabadon az emberek? Mézgáné Paula például rendszeresen megfontolja, hogy miért nem a Hufnágel Pistihez ment feleségül, azután marad a megszokott Gézája oldalán. A skótok kaptak néhány ígéretet az eddig is mintaszerű autonómia továbbfejlesztésére, hazafiasan elmentek választani, vállon veregették a nemzeti öntudatot, és végül a józan ész győzött. Mindenki örülhet.
Ez annyiban jó hír a magyar autonómiatörekvések szempontjából, hogy alaptalanná teszi a szlovák, román, szerb és ukrán aggodalmakat, miszerint az autonómia csak ügyes csel a teljes elszakadáshoz vezető úton. Miszerint az autonómiát kérők füllentenek, nem autonómiát akarnak ők, hanem függetlenséget, és nem nyugszanak, míg el nem érik. A katalánok példája egyébként tényleg ezt a forgatókönyvet támasztja alá, ők már minden reálisan elérhető önállóságot megkaptak Spanyolországtól, és mégsem elégedettek, rendszeresen önjelölt népszavazást tartanak az elszakadásról. A skótok ellenpéldája viszont a józan észt mutatja fel: az autonómiából nem lesz automatikusan függetlenség, ha az autonóm régió gazdaságilag így jobban jár. Ahol jó élni, mert jólét van, és korrektül bánnak a kisebbségekkel, vagyis a regionális többséggel, ott felesleges szakadár mozgalmaktól rettegni.
A Vajdaság, a Felvidék (PC-ül: Dél-Szlovákia), Kárpát-alja és Székelyföld esetében az autonómiatörekvés arról szól, ami a nevéből következik, nem többről, nem kevesebbről. Ideje érvényt szerezni a jogos igényeknek. Az érintett országok pedig bölcsen döntenek, ha a kisebbségekkel korrektül bánva teszik okafogyottá az egzisztenciális félelmeiket. Ha a skótoknál győzni tudott a józan ész, máshol is győzni fog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése