2012. június 9., szombat

Áttérjek? 7. rész, Bahá'i hit

Mi lenne, ha bahá'i hitre térnék?

Először is, hagynám magam meggyőzni az alábbi "eladási" érvek által. (Forrás: www.bahai.hu)
1. Mit adott nekem a bahá’í hit? Én minden vallásra úgy tekintek, mint Isten a földi élethez adott „használati utasítására”. Így a szememben a bahá’í vallás nem más, mint a mai kor embere számára összeállított, legkorszerűbb „felhasználói kézikönyv”. (Laci)
2. 3 jó érv arra, hogy valaki bahá’í legyen: a tanítások logikusak, de a szívhez is szólnak; könnyebben érthetővé válik a többi vallás; jó közösséget találhatunk. (Zsóka)
3. Miért vagyok bahá’í? Gyerekkorom óta keresem Istent. Felnőttként pedig felismertem, hogy – az egész Föld egy nagy ország, és mindenki egyenlőnek születik, az élet célja, hogy Istent megismerjük és szeressük, embertársainkat pedig segítsük. (Marika)
4. 3 jó érv arra, hogy valaki bahá’í legyen: A hitélet meglehetősen szabad, nincsenek szertartások vagy egyházi adó, viszont aki keresi, megtalálhatja Istent és saját helyét a világban, azt, hogy miként szolgálhatja az emberiség fejlődését. (Levente)
5. Hogyan lettem bahá’í? Tetszett, hogy a bahá’í hit azt tanítja, hogy a nagy világvallások ugyanannak a Könyvnek a különböző fejezetei és mindegyik Isten Útja. A bahá’í hit adott életemnek értelmes célt. (Mariann)

Egyetértek ezekkel a gondolatokkal, szimpatikusak a nyilatkozók, nézzük, mi a teendő. A vallásalapító Bahá'u'lláh fő tanításait tartalmazó kézikönyvet pár évvel ezelőtt kaptam kölcsön bahá'i hitű kollégámtól, Pétertől, de reménytelenül elakadtam benne. Bahá'u'lláh életműve mintegy 15 ezer levélre, azaz mintegy 30 ezer oldalra rúg, az ebből zanzásított 350 oldalas könyv annyira komplex és olyan nehezen áttekinthető, hogy tovább kéne egyszerűsíteni. Szerencsére a hazai honlap szerkesztői már megtették, íme a Tan lényege.

A vallások egysége
Mivel csak egy Isten létezik, ezért Istennek egyetlen vallása van, mely különböző helyeken és korokban más és más formát ölt. A Mindenható Isten minden néphez elküldte az Ő Hírnökét és Prófétáit. A létező vallások (mint a zsidó vallás, kereszténység, iszlám, buddhizmus, hinduizmus) ugyanattól az Istentől származnak. Ahogyan a betegségek gyógyítása más és más szakorvost és gyógymódot igényel, úgy gondoskodik Isten korról-korra az emberiség szellemi gyógyulásáról az Ő Megnyilvánulásainak útmutatásain keresztül.
Mi a közös a vallásokban
A gyermek különböző személyektől kap nevelést: kezdetben a dadustól, majd a tanártól és végül a professzortól. Bahá’u’lláh szerint az emberiség nevelői az isteni megnyilvánulások, akiket a világvallások alapítóinak ismerünk. Egy Isten van. Ugyanaz az Isten küldte Mózest, Buddhát, Jézus Krisztust, Mohamedet, hogy az emberiség fejlettségi szintjéhez kapja a vezérvonalat. A vallások egységének megértése hatalmas energiákat fog felszabadítani az emberiség jólétéhez és fejlődéséhez.
Fejlődő kinyilatkoztatás
A történelem során az emberiség sokszor, többféleképpen megtapasztalta Isten gondoskodó szeretetét. Buddha, Mózes, Jézus vagy Mohamed mind ugyanazt az üzenetet adták át, ugyanattól az Istentől, csak az adott kor és kultúra nyelvén megfogalmazva. Mindig más alakban, más formában és látszólag más tanítással érkezett el Isten Hírnöke az emberiséghez annak érdekében, hogy ott és akkor megértsék korának népei. A mi korunkba is megérkezett Az, Akit elődei oly sokszor megjövendöltek.
A Föld egy ország
Az emberiség egy tőről fakad. Egy fajhoz tartozik, ugyanolyan isteni teremtmény minden egyes tagja. Hogy miért van mégis eltérés ember és ember között neme, bőrszíne, felépítése, nyelve és kultúrája vonatkozásában? Hát nem az a legcsodálatosabb, ha egy kertben a virágok sokszínűségükkel, formagazdagságukkal ragadják meg a tekintetet? Milyen unalmas lenne az a kert, ahol ezrével csak egyszínű, egyforma virágok lennének? Élvezzük a sokszínűséget, hiszen valamennyien egyazon kertnek és Kertésznek vagyunk a virágai!
Az emberiség egysége
A valódi egységre az emberi test ad példát: Testünk szerveinek el kell fogadni egymás különbözőségét, minden rész más módon járul hozzá a közös jóléthez. Ha a testrészek nem fogadják el egymás különbözőségét, azaz ragaszkodnak előítéleteikhez, közös boldogulásuk is lehetetlen. Bahá’u’lláh szerint, amíg az emberiség nem fogadja el egységét, nem orvosolhatók jelenkori problémáink. Az emberiség egységének felismerése a fejlődés új hajtóerejéül fog szolgálni.

Ezt elvben csak lelkesen igenelni tudom! A gyakorlatban a fenti öt bekezdés sajnos indokolatlan hurrá optimizmust tükröz: az 1817-ben Perzsiában (Iránban) született Bahá'u'lláh-t bebörtönözték, üldözték, száműzetésbe kényszerítették. A bahá'i hívőket azóta is keményen üldözi az intoleránsan muszlim iráni rezsim. Pontosítást igényel az a tétel is, hogy minden nagy világvallás egyformán Isten útja. Minden nagy monoteista vallás alkalmas arra, hogy istenkeresű lélekkel kiteljesedjünk benne. Ugyanakkor minden nagy monoteista vallás bizonyos fokig ki van téve a Tant erre vagy arra kiforgatók törekvéseinek: ha kettős mércével sanyargatnád embertársaidat, a judaizmus a te platformod; ha kardot akarsz rántani, az Iszlám nevében könnyen megteheted; ha bigottul el akarod rontani mások örömét, a kereszténység ideális vadászterep számodra. Jó hozzáállással az ember jó lehet akárhol, de azért tudjuk, hogy ez nem mindenhol egyformán könnyű. Rossz hozzáállással szintén bárhol lehet rossz az ember, de egyes világmodellek keretében ez sokkal könnyebben megvalósítható.

A rövid leírásból nem evidens, ám Bahá'u'lláh szövegeit olvasva annyi mindenképpen világossá válik, hogy a bahá'i hit iszlám alapokra épül. A fő tanítások 350 oldalából legalább 300 oldal Isten nagyságát, hatalmasságát, mindenhatóságát dicsőíti -- szerintem meglehetős szószátyársággal. A hiperhozsannázás az Iszlám fő külső jegye. Ennek alapján megkockáztatom, hogy a bahá'i hit egy Iszlám 2.0, avagy egy megreformált, korszerűsített és liberalizált Iszlám. Praktikus így, másképp esélye sem lenne a sok egyéb mellett a keresztény térítést is halállal büntető kőkorszaki iszlám világban. A világbéke érdekében lelkesen támogatom a kereszténység és a bahá'i hit közötti párbeszédet.

Mivel a bahá'iok szerint keresztényként érvényesen követhetem Isten útját, nem kell áttérnem. Mivel katolikus kereszténységem szerint egy istenre nyitott bahá'i a hite és jó cselekedetei által nyugodtan üdvözülhet, neki sem szükséges kereszténnyé válnia. A világ jobbá tételéért végzett közös munka feltételei rendelkezésre állnak, már csak az együttműködés gyakorlati részleteit kell kidolgoznunk.

Előző rész: http://verteslaszlo.blogspot.com/2012/06/atterjek-6-resz-tao-konfucianizmus.html

10 megjegyzés:

  1. Re: "... ha kettős mércével sanyargatnád embertársaidat, a judaizmus a te platformod; ha kardot akarsz rántani, az Iszlám nevében könnyen megteheted; ha bigottul el akarod rontani mások örömét, a kereszténység ideális vadászterep számodra..."

    Furcsa. Ezt olvasva az a benyomása az embernek, hogy az iszlám és a judaizmus nevében soha nem alkalmazott senki kettős mércét, a kereszténység és a judaizmus nevében soha senki nem rántott kardot, a judaizmus és az iszlám nevében soha senki nem akarta elrontani mások örömét... Vagy legalábbis mintha az egyik vallás "alkalmasabb" lenne egy adott fajtájú "visszaélésre", mint a másik. De ennél borúsabb gondolat, hogy az egyes vallásoknak a LÉNYEGÉHEZ tartozik, hogy milyen visszaélésre lehet legkönnyeben kifacsarni (a júdaizmus rossz, mert kettős mércével mér; az iszlám rossz, mert erőszakos; a kereszténység rossz, mert örömrontó).

    Nem lehet, hogy mindegyik vallást kifacsarták mindegyik célra, és mindegyik vallás keretein belül megvalósítható a világnézetek békés egymás mellett élése?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kérlek, olvasd el a posztot. Kiderül belőle, hogy jó ember minden nagy monoteizmusban jó lehet.

      Nem szerepel a posztban, hogy bármelyikben lehetetlen lenne elkövetni az említett visszaélések bármelyikét. Jól dekódolod a mondatod első felében, hogy a poszt szerint az egyes vallások LÉNYEGÉHEZ tartozik, hogy milyen visszaélésre lehet őket a legkönnyebben kifacsarni. Nem következik azonban ebből a mondatod második fele, hogy a judaizmus rossz vagy az Iszlám rossz vagy a kereszténység rossz. Mindhárom vallás sajátos kihívással él, és az a rossz, ha nem néz ezzel szembe.

      Tehát a judaizmus a kettős mércével, az Iszlám az erőszakkal, a kereszténység az örömrontással. Számomra úgy tűnik, a világot nem a szeretetteljes emberek együttműködésre képtelensége tartja siralmas állapotban, hanem az önző, telhetetlen és erőszakos emberek megzabolázására való képtelenség. Ha ezzel nem nézünk szembe, akkor nem tudjuk jobbá tenni a világot. Ezért hangsúlyozom a bahá'i hit szimpatikus megállapításai mellett a gyenge pontokat is.

      Törlés
  2. Na, lassan haladunk előre.

    Re/ "Jól dekódolod a mondatod első felében, hogy a poszt szerint az egyes vallások LÉNYEGÉHEZ tartozik, hogy milyen visszaélésre lehet őket a legkönnyebben kifacsarni."

    Ezt elfogadom Tőled mint véleményt. Ezek szerint VL véleménye (kb.) az (csak példaképpen), hogy a keresztény vallás LÉNYEGÉHEZ tartozik, hogy ki lehet facsarni oly módon, hogy elrontsa mások örömét. Ez a keresztény vallás "sajátos kihívása".

    Én erről személy szerint úgy gondolom, hogy a kereszténység az örömhír, az εὐαγγέλιον vallása; Jézus arra buzdítja a farizeusokat, hogy ha már mindenképpen aszkéták akarnak lenni és böjtölnek, akkor ezt ne lehessen látni rajtuk (Jézus nem mondja nekik, hogy másokat is buzdítsanak önsanyargatásra, aszkézisre).

    De ez a két személyes vélemény megfér egymás mellett. Persze, ennek ezel együtt következményei is vannak: hisz eszerint a kereszténység sajátos kihívása például az, hogy nehezen fogadja el, hogy a szexnek legalább olyan fontos a funkciója a szeretetkapcsolat örömön keresztüli megerősítése (amire rendszeresen és hosszú időn át "használjuk"), mint a szaporodás (amire életünkben csak néhány alkalommal és csak rövid ideig használjuk). Én úgy látom, hogy ez nem általános keresztény álláspont.

    Re/ "Számomra úgy tűnik, a világot nem a szeretetteljes emberek együttműködésre képtelensége tartja siralmas állapotban, hanem az önző, telhetetlen és erőszakos emberek megzabolázására való képtelenség. Ha ezzel nem nézünk szembe, akkor nem tudjuk jobbá tenni a világot."

    Kérdés (a Személyed iránti teljes tisztelettel, az álláspontod alaposabb megértése itáti vágytól hajtva, hátsó szándék és boobytraps nélkül): az önző, telhetetlen és erőszakos emberek megzabolázására alkalmasnak tartod-e a vallás terjesztését a vallástalansággal szemben, a kereszténység terjesztését a többi vallással szemben, valamint a katolicizmus terjesztést a többi keresztény felekezet hitével szemben, vagy sokkal inkább arra szólítasz föl, hogy minden világnézet, vallás és felekezet működjét együtt az önzés, a telhetetlenség és az erőszak leküzdése érdekében? Ez esetben ugyanis célszerű, ha nem magukat a világnézeteket bélyegezzük meg (az iszlám hajlamos erőszakos lenni, az ateizmus és a judaizmus hajlamos önző és telhetetlen lenni, stb.).

    Tisztelettel várom válaszod.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "sokkal inkább arra szólítasz föl, hogy minden világnézet, vallás és felekezet működjét együtt az önzés, a telhetetlenség és az erőszak leküzdése érdekében?" Így van.

      "Ez esetben ugyanis célszerű, ha nem magukat a világnézeteket bélyegezzük meg (az iszlám hajlamos erőszakos lenni, az ateizmus és a judaizmus hajlamos önző és telhetetlen lenni, stb.)." Ha szerinted ez a célszerűbb, dolgozz így. Ha nem dolgozol így, ne álságoskodj. Az én módszerem az egységes mérce, magamnak és másnak ugyanúgy mérek. Nem gondolom, hogy a kényes, ugyanakkor a többség által stikában vallott állítások szemforgató megkerülése valódi egyetértést hoz.

      Törlés
  3. Re/ "Így van."
    Remek.

    Re/ "Ha szerinted ez a célszerűbb, dolgozz így."
    Pontosan így dolgozom. Minden eddigi munkám, amit letettem az asztalra (műfordítások, Rapnyelv, zenei produkciók és felvételek, tanítás, dokumentumfilmes munkák, stb.) pontosan erről szól: nem ekézzük, hanem megértjük a másik világnézetet, mert nem feltétlenül a saját világnézetünk a legjobb. Tudni illik a világot magát kell javítani a közös nevezők megkeresése és feszültségek megértése révén, és nem a világnézetek csatájába kell elmerülni szügyig, továbbvíve a történelem vérben és agyvelőben tocsogó, legmocskosabb hagyományait. Jézus is többnyire erre bujtogat (ne ítélj meg ilyenek). Erre bujtogat az ökumenikus mozgalom is. Erre bujtogatnak a bahá'iok is. Erre bujtogat a dalai láma is (malac, hogy tanulhattam tőle élőben).

    Ha viszont Te úgy akarsz dolgozni, hogy a világnézeteket ekézed, akkor készülj föl arra, hogy nem fogsz tudni párbeszédet generálni (egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy nem nyüzsög a blogod olyan emberek kommentjeitől, akik legalább nagyjából egyetértenének Veled; ez jelez valamit).

    Re/ "Ha nem dolgozol így, ne álságoskodj."
    Percepciókérdés, hogy álságoskodom-e -- lásd a korábbi válaszomat. Állom a próbát, ha független bizottság kivizsgálja, melyikünk alkalmazza skrupulusok nélkül az ad personam attakot, és melyikünk vigyáz arra, hogy ne személyében támadja a másikat.

    Re/ "Nem gondolom, hogy a kényes, ugyanakkor a többség által stikában vallott állítások szemforgató megkerülése valódi egyetértést hoz."

    Érdekelne, hogy az Általad stikában vallott állításokra vonatkozó kérdéseim szemforgató megkerülése helyett mikor fogsz végre VÁLASZOLNI rájuk. Az lenne az igazi tabudöntés. Az lene az obskurantizmus vége. Akkor kiderülne, hogy tudunk-e a előrelépni a valódi egyetértés felé.

    Item: abban SOHA nem fogok egyetérteni Veled, hogy "a diaszpórában élő zsidók számára értelmezhetetlen az önmérséklet fogalma", vagy hogy "a keresztények számára értelmezhetetlen a spontán életöröm fogalma". (Abban sem fogok egyetérteni senkivel, hogy "a feketék tehetségesebbek a futásban, mint a fehérek", vagy hogy "a cigányok tehetségesebbek a zenében, mint a gádzsók".) Ha megneveznéd, hogy a zsidóság mely csoportja milyen módon nem elég önmérséklő, akkor az tökös dolog lenne. De ez még várat magára, attól tartok.

    Nem várok Tőled sokat, Laci. Ha egy keresztény barátodhoz odamész és azt mondod neki, hogy "Számodra nem értelmezhető a spontán életöröm fogalma", és erre ő visszakérdez, hogy "Mit értesz ez alatt?", akkor mit felelsz neki?

    Ha egy zsidó barátodhoz odamész és azt mondod neki, hogy "Számodra nem értelmezhető az önmérséklet fogalma", és erre ő visszakérdez, hogy "Mit értesz ez alatt?", akkor mit felelsz neki?

    Nehéz kérdések ezek?

    Személyeskedés nélkül, a gondolkodásod mélyebb megismerése iránti vágytól hajtva, booby traps nélkül kérdezem.

    Hogy továbbléphessünk a valódi egyetértés felé.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Pontosan így dolgozom. Minden eddigi munkám, amit letettem az asztalra (műfordítások, Rapnyelv, zenei produkciók és felvételek, tanítás, dokumentumfilmes munkák, stb.) pontosan erről szól: nem ekézzük, hanem megértjük a másik világnézetet, mert nem feltétlenül a saját világnézetünk a legjobb."

      Amit leírsz, az a világ jobbítása szempontjából nem munka, azaz az általam írt értelemben nem dolgozol. Ha nem vagy meggyőződve róla, hogy a te világnézeted a legjobb, akkor definíció szerint nem vagy kritikai gondolkodó. Kritikai gondolkodóként ugyanis feladatod, hogy minden nap a legjobb, legnaprakészebb világnézettel rendelkezz (a módszer kidolgozója, Platón is rendelkezett ilyennel). Ez nem akadálya az alternatívák megértésének -- különben hogy lehetne holnap is a legjobb a világnézeted? A valódi egyetértés úgy alakulhat ki, hogy néhány alternatív világnézetet tűréshatáron belülinek minősítesz, és kezdődhet a közös munka a világ jobbítására.

      Ha egy keresztény barátomhoz odamegyek ("hogyan válaszolsz arra a kritikára, hogy a keresztények számára nem értelmezhető a spontán életöröm fogalma"), alighanem elgondolkodik, és az esetek többségében azt fogja mondani, hogy "tényleg" vagy "van benne valami". Próbáld ki a saját barátaidon. Ha egy zsidó ismerősömhöz odamegyek ("hogyan válaszolsz arra a kritikára, hogy a diaszpórában élő zsidók számára nem értelmezhető az önmérséklet fogalma"), akkor semmiféle magyarázattal nem fogja elfogadni ezt a kritikát, mert ehhez már értelmeznie kéne az önmérséklet fogalmát. Ha nagyon őszinte, ki is mondja, hogy az önmérséklet lúzereknek való, és ellenkezik az életstratégiájával. Kipróbáltam számos emberen, próbáld ki te is. Őszintének tűnsz, mikor ezt írod: "abban SOHA nem fogok egyetérteni Veled". Olyan emberrel érdemes érvelni, aki nem ír hasonlókat. Aki kategórikus állásponttal indít, azzal egy párhuzamos érvrendszert lehet prezentálni, a kettő közötti átjárás leghalványabb reménye nélkül.

      Törlés
  4. Re/ "Amit leírsz, az a világ jobbítása szempontjából nem munka, ..."

    A Szemelyed iranti legmelyebb tisztelettel megjegyzem, hogy ez a kommented kapitalis onteltseg benyomasat kelti. De ezen tulteszem magam; kulonben sem lep meg, hisz azt is megirtad mar ugyanezen a blogodon, hogy Magyarorszagon harom ember lat tisztan, es az egyik Te vagy.

    Re/ "Ha egy keresztény barátomhoz odamegyek ("hogyan válaszolsz arra a kritikára, hogy a keresztények számára nem értelmezhető a spontán életöröm fogalma"), alighanem elgondolkodik, és az esetek többségében azt fogja mondani, hogy "tényleg" vagy "van benne valami". Próbáld ki a saját barátaidon."

    Most en kerdem: nem olvastad a kommentemet? Kiprobaltam. Azt mondtak, ez szerintuk nem allja meg a helyet. Meg valoszinuleg az a katolikus teologiai allaspont sem jutott el Hozzad, amely az orom nelkuli hitet nem tul szerencses aszketikus mellekhajtasnak tekinti a katolicizmus testen (szo szerint ideztem a vonatkozo forrast pedig).

    Re/ "Ha egy zsidó ismerősömhöz odamegyek ("hogyan válaszolsz arra a kritikára, hogy a diaszpórában élő zsidók számára nem értelmezhető az önmérséklet fogalma"), akkor semmiféle magyarázattal nem fogja elfogadni ezt a kritikát, mert ehhez már értelmeznie kéne az önmérséklet fogalmát. Ha nagyon őszinte, ki is mondja, hogy az önmérséklet lúzereknek való, és ellenkezik az életstratégiájával. Kipróbáltam számos emberen, próbáld ki te is."

    Valoszinuleg nem olvastad a kommentemet; EN kiprobaltam. Te meg feltetelezgetsz.

    Re/ "Aki kategórikus állásponttal indít, azzal egy párhuzamos érvrendszert lehet prezentálni, a kettő közötti átjárás leghalványabb reménye nélkül."
    Mint pl. hogy a monoteista katolicizmus a legfejlettebb, mert csak? Ertem.

    VálaszTörlés
  5. Mea culpa; valoban nem kozoltem vegul, hogy kiprobaltam, mert nem akartam kozvetetten se kiadni a kiserletbe bevont kereszteny es zsido barataimat. Mindenesetre mindeddig Te vagy az egyetlen ember, akit ismerek, aki szerint a keresztenyek szamara ertelmezhetetlen fogalom a spontan eletorom, ideertve a Szentszek teologiai lexikonjanak szerzojet is.

    De folytatom a kiserletet, es megirom, amint valaki azt mondja, hogy tenyleg, o se tudja, mi fan terem az oromhir.

    Nem jutott el ezek szerint Hozzad a zsidokrol szolo cikkedhez beirt link sem. Komoroczy professzor nemreg kijott kotete epp arrol ir, mennyire kulcsfontossagu volt a zsidosag integraciojaban es kvazi asszimilaciojaban annak a talmudi elvnek, hogy az allam torvenyeit be kell tartani. Ami a zsidosag eseteben sokkal durabb onmersekletet jelentett, mint a keresztenyek tekinteteben.

    VálaszTörlés
  6. (A posztban említett Péter kollégám megkért, hogy tegyem fel a nevében.)

    A bahá'í hit tanításait nagyon szépen és logikusan foglalod össze, a honlapról a legfontosabb részeket emeled ki, köszönöm. Köszönöm a szimpatikus szavaidat, a megértést is.

    Ami a kommentárjaidat illeti, a szuverén véleményedet fogalmazod meg, amit természetesen tiszteletben tartok, de engedd meg, hogy hozzátegyek néhány gondolatot (főként mivel fel is hatalmazol rá):

    Azt szoktuk mondani, hogy Bahá'u'lláh mintegy 15 ezer levelet írt, illetve nyilatkoztatott ki. Hogy ez hány oldalt tesz ki, nem tudom, bár a százezret soknak tartom. A levelek hossza eltérő, kevés közöttük a kifejezetten hosszú. A bahá'í hitet néha "levelező kinyilatkoztatásnak" szoktam nevezni, mikor előadok, mivel Bahá'u'lláh élete nagy részében a Török Birodalomban élt száműzetésben, ahogy írod is, a közösség nagy része viszont Iránban élt, és csak levélben tudott érintkezni velük.

    Kicsit elszomorított a bejegyzésed végén a szarkasztikus megjegyzéssorozatd a világvallásokról, mert úgy éreztem, sok rossz élményed lehetett, ezért fogalmaztál így.

    Az utolsó előtti bekezdés esetében hadd bontsam két részre a reakciómat:

    A bahá'í hit nyilvánvalóan iszlám alapokra épül, miként a kereszténység is zsidó alapokra. "Iszlám 2.0" voltát mulatságosnak találom (bár hallottam már úgy is megfogalmazva, hogy "kedves síiták vagytok"), mert a tanítások teljesen mások, és egy teljesen más történelmi helyzetben és világ számára lettek kinyilatkoztatva. Ettől függetlenül, ha úgy fogalmazom át, hogy a bahá'í hit az iszlám kereszténysége, el tudom fogadni. Mikor a Hitről tartok előadást, én is szoktam néha ezt a párhuzamot hozni, hogy az Isteni Akarat működését egy kicsit közelebb vigyem a hallgatókhoz.
    Sokat gondolkoztam már azon, miért van, hogy a nagy világvallások párban léteznek (zsidó-keresztény, hindu-buddhista, iszlám-bahá'í). A Báb úgy fogalmaz egy helyen, hogy minden vallásnak megvan a maga feltámadása, ez pedig az a mozzanat, mikor a következő világvallás eljövetelével beteljesednek az előzőben megfogalmazott próféciák.
    Milyen érdekesen működik Isten!

    A nyelvezetről: A Bibliában gyönyörű részeket találsz, amelyek Istent dicsőítik. Az, hogy Bahá'u'lláh miért ilyen bőven teszi ezt, annak megértéséhez az adott társadalmi közeg ismerete vihet közelebb, amiben kinyilatkoztatott. A kultúra, amiben élt, ezt követelte meg, de egy hívő ember számára általánosságban, korszaktól eltekintve sem lehet probléma, ha valaki Istent dicsőíti, sőt ez az egyik legnemesebb és legdicséretreméltóbb cselekedet a kereszténység szerint is. Erről tanúskodnak azok a szerzetesrendek, amelyek évszázadokon keresztül Isten dicsőítésében találták meg az elhívásukat (mégha néha némán is tették azt).
    Nem szószátyárságról van tehát szó, hanem egy áradó érzelem kifejeződéséről.

    Teljesen egyetértek azzal, amit az együttműködésről írsz. Dolgozzunk rajta. Te és az a csoport, amibe jársz (bár nem tudom, hogy még létezik-e), gyönyörű példája annak, hogy miként kell megismerkedni más vallásokkal anélkül, hogy az ember a sajátjában megrendülne. Ez a vallásközi párbeszéd egyik alapelve, amit a Vallásközi Párbeszéd Társaságában mindennapi szinten gyakorlunk. Nagyon jó tréning.

    Szép vasárnapot!
    Péter

    (Megjegyzés: Bahá'u'lláh életművének oldalszámát először 100-ról 50e, majd 30e oldalra csökkentettem.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. További kommentváltás Péterrel

      VL: Köszönöm a reakciókat, a 100e oldalt szívesen pontosítom is, de ha 15e levelet feltételezünk, akkor ez azért kb. 50e oldal. Szarkazmusom szimmetrikus, és a világ állapotára hivatkozom indokként. Nem érzek okot a túlzott optimizmusra, különösen nem az Iszlámmal kapcsolatban. Hozzászólásod gazdagítja a bahá'i vallásról festett képet, átnézem még egyszer részletesen, és ha javítani tudok a poszt szövegén, megteszem.

      Péter: Bahá'u'lláh kinyilatkoztatásának hosszával kapcsolatban nem tudok pontos számot mondani, de az 50 ezer közelebb van szerintem a valóshoz, mint a száz, még ha a tényleges szám kevesebb is, mint ötven.

      A bahá'í tanítások szerint, mivel egy óriási rendszerről van szó, hosszú idő fog eltelni addig, amíg a világ erkölcsi értelemben újra emelkedő pályára áll. A mi feladatunk az, hogy ezt a folyamatot amennyire tudjuk, segítsük és gyorsítsuk. Ebből, a Hit tanításából fakad az optimizmusom, hogy a világ igenis fel fog újra emelkedni - csak most még lefelé megyünk, és messze nem vagyunk a lejtő alján...

      Törlés