2013. február 15., péntek

Istenjojók 1. rész

A keresztény teológusok az évszázadok során számos istenérvet gyűjtöttek össze és vetettek be a meggyőzés igényével, ezek némelyike jojószerű gondolatvilágba visz. Összeállítottam belőlük egy minisorozatot.

1. Az első mozgató érve: semmi sem mozog a világban anélkül, hogy valami vagy valaki mozgatná. A sor végén egy mozdulatlan mozgató szubsztanciának kell állnia, és ez nem lehet más, mint Isten -- írja Kr.e. három és fél évszázaddal Arisztotelész. Az érvelés elsőre könnyen cáfolhatónak tűnik. Az anyagelvű (materialista) világmodell szerint az anyag eleve létezik, s mivel az univerzum minden része állandó mozgásban van, mégpedig az anyag kölcsönhatásai okán, nincs szükség első mozgatóra. Egyébként is, logikusabb a látható anyag öröklétét feltételezni, mint egy láthatatlan szubsztanciáét. Vizsgáljuk meg ezt közelebbről.

Az általunk ismert világegyetem bevett elképzelés szerint az ősrobbanással kezdődött. Egészen kicsi pontba sűrűsödött minden anyag, és ebből a forrásból indult hódító útjára. A fizikusok a csillagok sok milliárd éves fényét elemezve rekonstruálták, mi történhetett az első ezredmásodpercben, az első percben, az első órában, egészen napjainkig. A robbanáskor szanaszét repülő anyag a gravitációnak köszönhetően menet közben gázfelhőkbe rendeződött, majd csillagokká alakult, a porfelhők bolygókká sűrűsödtek, így jöttek létre a naprendszerek és a belőlük álló galaxisok. Tudományos becslés szerint legalább százmilliárd galaxis létezik, Földünk a Tejút-galaxis egyik bolygója, még azt is tudni véljük, hogy mintegy 13,7 milliárd fényévnyire található a világegyetem peremétől. Az ősrobbanás modellje szerint a világegyetem csökkenő sebességgel tágul, míg a gravitáció le nem állítja a tágulást, és újra össze nem húzza, egy egészen kicsi pontba, ahonnan aztán BUMMM... Kezdődik minden elölről. Nem kell megijedni, ez néhány milliárd évvel a maja naptár vége után várható, szóval nyugodtan vegyél tartós tejet és télikabátot. Az univerzum ezek szerint egy bazi nagy önfelhúzó jojó.

Van egy aprócska gond: az önfelhúzó jojó szakszóval perpetuum mobile, azaz örökmozgó amelyről a fizika azt tanítja, hogy nem létezik. Külső energiabevitel nélkül egy idő múlva le fog állni, hacsak... Javaslom, hogy vegyük komolyan Arisztotelészt.

Van egy nagyobbacska gond is: a fizikusok megállapították, hogy a világegyetem egyre gyorsabban tágul, holott az ősrobbanás elmélet szerint a tágulásnak a gravitáció miatt lassulnia kellene. Az univerzum nem értesült erről a szabályról, mert a galaxisok egyre gyorsabban távolodnak egymástól. Sebaj, kreatív emberek kitalálták a "sötét anyag" és a "sötét energia" fogalmát, ami szerintük megmagyaráz két érthetetlen jelenséget: 1. miért maradnak pályán a bolygók, amikor a newtoni fizika szerint el kellene szállniuk az űrbe; 2. miért tágul antigravitációs módon a világegyetem. A sötét anyag/energia kétarcú dzsoli dzsóker, kitölti a világegyetemet, nem látjuk, nem mérhető, valójában semmit sem tudunk róla, csak annyit, hogy ha kreatívan tekergetjük, "megmagyarázza", miért történnek fordítva a dolgok. Ha kell, erősíti a gravitációt, ha kell, megfordítja, igény szerint.

Mi a különbség egy láthatatlan, ismeretlen és ötletszerűen viselkedő anyag meg az első szubsztancia között? Nem sok, márpedig ettől kezdve nem logikusabb a használata, mint az első szubsztanciáé, de ez még hagyján. A csillagközi térben ezek szerint ott lapul a kigyúrt sötét anyag/energia, és egyik feszülő gravitációs bicepszével pályán tartja a bolygókat, másik hatalmas antigravitációs muszklijával meg tolja szét a csillagrendszereket? Ha ez így van, és a sötét energia a gravitációval ellentétes mozgást idéz elő, akkor ennek mindenhol, itt a földön is így kellene lennie, azaz Newton fejéről az almának fel kéne esnie a fára, és nem fordítva. Erre az a válasz, hogy kis távolságon belül erősödik a gravitáció, nagy távolságban viszont megfordul. Hmm. Egy minigalaxis ezek szerint kis távolság, mivel csak így magyarázható, hogy nem hullik szét, viszont ha elég jó távcsövünk lenne, akkor látnánk, hogy tőlünk egymilliárd fényévre az alma tényleg felfelé esik, mivel ott ezt praktikus feltételeznünk. A sötét anyag annak a kobakjában van, aki elhiszi ezt az átverést! Az ősrobbanás jelenlegi modellje nem bazi nagy jojó, hanem kolosszális blöff, ideje beismerni, hogy megbukott. Más szóval, a világegyetemről e pillanatban nem rendelkezünk érvényes modellel, ám egyes "tudományos" körök szeretnék fenntartani a látszatot, nehogy végiggondolja az emberiség, mi következik ebből.

A materialisták rémálmaként újra irányadóvá válik az első mozgató elve.

(Ne érd be ennyivel, olvass utána:
a flogisztonblöff: http://hu.wikipedia.org/wiki/Flogiszton-elm%C3%A9let
az éterblöff: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89ter_(fizika)
a sötétanyagblöff: http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_anyag
a sötétenergiablöff: http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_energia )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése