A személyközi kapcsolatok 3. szabálya

(1. Minden ember boldogságra, elfogadottságra, szeretetre és tiszteletre vágyik a belső elképzelése szerint.
2. Minden ember szimmetrikus kapcsolatrendszert kíván másoknak, úgy, hogy az előnyös legyen saját maga és szerettei számára.
3. Egzisztenciális biztonságáért cserébe minden ember lemond az előzőek arányos részéről.
4. Minden ember igyekszik átörökíteni a szerzett társadalmi előnyeit.)

3. Egzisztenciális biztonságáért cserébe minden ember lemond a boldogság, elfogadottság, szeretet, tisztelet és az önérdekű szimmetria arányos részéről.

Amióta ember él a földön, különböző veszélyek fenyegetik: vadállatok, a szomszéd törzs vagy nép, hunok, tatárok, rablók, fasiszták/kommunisták, vagy egyszerűen a megélhetési gondok. Az egzisztenciális biztonság alapvető feltétele a boldogságkeresésnek és a magasabb rendű törekvéseknek, a Maslow-szükségletpiramis szerint. Az egzisztenciális biztonságot egy-egy erős embertől és az általa irányított hatalmi szervezettől reméljük, akik a veszéllyel arányosan lemondást kérnek a boldogságról, elfogadottságról, aszimmetrikus szimmetriáról, stb. A lemondás mértéke a szolgáltatással egyenesen, az érdekérvényesítő képességgel fordítottan arányos.

Az ókori társadalmaktól kezdve a rablók, külső betörések és a szomszéd birodalmak jelentettek fenyegetést, ez tartotta helyzetben az uralkodó elitet és a katonaságot. A tömegpusztító fegyverek koráig Nyugaton is folyamatosak voltak a fegyveres konfliktusok, azóta azonban belül csend és jóléttermelés honol, az erős emberek mérsékelt előjogait csak a bűnözés elleni védelem biztosítja. Ezzel párhuzamosan javult a társadalom önérvényesítő képessége, így az alapvágyak viszonylag kis torzulással érvényesülnek -- ezt az elrendezést nevezzük modern demokráciának. A világ többi részén még a hagyományos helyzet uralkodik, hagyományos előjogokkal és erőteljes torzító hatással. Folyamatos a fenyegettség, amelytől védelmet kínálva a hatalmi csoportok (pl. hadurak, tálibok, al-Kaida, al-Sebab, stb.) magasan a lakosság fölé tornyosulnak, és ellenállás nélkül zsarnokoskodnak. A társadalom önérvényesítő képessége gyenge, ipara, gazdasága, stabil megélhetése nincs, demokratikus hagyománya nulla, így törvényszerűen cseberből vederbe esik, ha egy konkurens hadúrhoz fordul. Ez a magyarázata az "arab tavasz" nyugati szemszögből vélt kudarcának. A középosztály és az egzisztenciális biztonság hiányát célszerű figyelembe vennie Francis Fukuyamának, ha meg akarja érteni, jóslatával ellentétben miért nem ért véget a történelem.

Minél nagyobb az egzisztenciális fenyegetettség, annál könnyebb uralni és elnyomni egy társadalmat. Minél kisebb a társadalom középosztálya, önellátó és jóléttermelő képessége, annál kiszolgáltatottabb, és annál torzabb személyközi viszonyokba kényszerül.

Az 1. szabály leírása: http://verteslaszlo.blogspot.com/2013/01/a-szemelykozi-kapcsolatok-mechanikaja.html
A 2. szabály leírása: http://verteslaszlo.blogspot.com/2013/01/a-szemelykozi-kapcsolatok-2-szabalya.html