2013. február 19., kedd

Pascal cáfolata?

Találtam egy magabiztosnak tűnő ateistát, aki részletesen kifejti a Pascal-fogadással szembeni ellenérveit. Pontokba szedve válaszolok rájuk.

1. Nem biztos, hogy ha van Isten, és hiszünk benne, megjutalmaz minket érte.
     - Pascal nem is állít ilyet: azt mondja, ha betartjuk Isten szabályait, akkor számíthatunk jutalomra. Nem ő találta ki, hanem a Bibliából tudhatjuk.
2. Ha van is, nem biztos, hogy érdekli, mit csinálunk.
     - Akkor értelmetlen lenne minden kinyilatkoztatás, amelyből úgy tudjuk, Istent nagyon is érdekli, mit csinálunk a földi életünkben.
3. Lehet, hogy Isten az ateistákat kedveli jobban.
     - Az is lehet, hogy Isten az Abba együttest, a pisztácia fagyit vagy a kisüstit még az ateistáknál is jobban kedveli, de mi adódik ebből? Egyébként a Biblia melyik szakaszából következtethetünk arra, hogy Isten esetleg az ateistákat kedveli jobban?
4. Ha nincs Isten, és hiszünk benne, nagy kárunk származik ebből, pl. sorvad a tudomány, jön a pestis, nem lesz védőoltás.
     - Az egyház mai felfogása szerint a hit és a tudomány egymás partnere, nem fordulhat elő, hogy az egyik a másikban kárt tegyen. A pestis 1350 körül egyformán pusztított keresztények, muszlimok, hinduk, buddhisták, konfucianisták és pogányok között. A spanyol nátha 570 évvel később ugyanúgy pusztította a közben tudományossá vált emberiséget, nincs összefüggés a tudomány és a világméretű járványok kezelése között. A madárinfluenzát csak azért sikerült eddig kézben tartanunk, mert még nem tört ki. Ha kitör, ugyanolyan kontrollálatlanul pusztít majd, mint a pestis vagy a spanyol nátha. A vallástól való elfordulás nem segíti a védőoltások ügyét sem: a védőoltást feltaláló zseniális mikrobiológus, Louis Pasteur hívő keresztény volt.
5. Istenben híve feláldozzuk érte az egyetlen életünket, hamis szabályokat követünk az örök élet illúziójáért, amely nem fog bekövetkezni.
     - Isten a legnagyobb humanista, semmi olyat nem követel tőlünk, ami hosszú távon ne nekünk használna. Ha követjük a szabályait, ám nem létezik, akkor boldogabbak leszünk a földön, és annyi, azaz mindenképpen nyereségünk származik belőle.
6. Ha nincs Isten, és nem hiszünk benne, elkerüljük a 4. pontban írt bajokat, és nem kell félnünk a túlvilági büntetéstől.
     - A 4. pont bajai ellen nem segít a hitetlenség, a túlvilági büntetéstől való félelem pedig minden erkölcs alapja, lásd Kant istenérvét és a pszichopátia témakörét.
7. Erkölcsileg aggályos, hogy ha valaki haszonelven hisz, azt Isten becsüli.
    - Haszonelven hinni és betartani Isten szabályait értékesebb, mint aggályosan nem hinni, és nem tartani be a szabályokat. Természetesen a leghitelesebb hinni és betartani Isten szabályait, de ebből nem következik, hogy haszonelven hinni és betartani a szabályokat problémás magatartás lenne Isten szemében.
8. Aki logikailag meggyőzi magát, hogy célszerű hinnie, az ettől még definíció szerint nem hisz.
    - Az újszövetségi Isten nem hiú, tehát jó eséllyel mindegy neki, hogy aki betartja a szabályait, az "definíció szerint" hisz-e vagy sem. Amennyiben mégsem mindegy, a szabályokat elvi elhatározásból betartó illető megkapja a hit kegyelmét, amelyet kérni is lehet. Kérjetek és kaptok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek.

Eléggé elkényelmesítheti a gondolkodást az ateizmus, ha egy logikára valamit adó ateista ennyi lyukat hagy az ellenérveiben. Kell lennie ennél színvonalasabb versenyzőnek. Ha ismersz ilyet, kommentben add meg a linket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése