Képzeljük el, hogy féltve tutujgatott gépkocsinkat bevisszük a szakszervizbe, ahol bizalomgerjesztő mosollyal átveszik. Feljegyzik laikus észrevételeinket (olyan izén perceg bal kanyarokban, mintha szuvas lenne), megkínálnak egy kávéval, és hazabocsátanak. A megadott időpontban aztán csillogó tisztán adják vissza, s még jó tanácsokat is mellékelnek hozzá annak érdekében, hogy autónkban minél tovább leljük örömünket. Ehhez a szakszervizhez hasonlít egy jól szervezett kormány. Nem tudjuk, hogy amint kitesszük a lábunkat az ügyféltérből, jönnek a melósok, szétráncigálják járgányunk alkatrészeit, a rozsdás csavaroknak jól odavágnak egy kalapáccsal, olajos kézfejjel törlik az orrukat, vadul ötletelnek -- gyerekek, mi lenne, ha elvágnánk ezt a fékcsövet, másképp nem férünk hozzá a gömbcsuklóhoz -- figyeljetek, szúrjuk ki a gumiját, aztán menjünk haza. Nos, erről mi nem tudunk, mivel a szakszerviz jól szervezett, megfelelően kommunikál. Annyit közöl velünk, amennyi ahhoz kell, hogy elégedetten fizessük ki a tetemes számlát, és legközelebb is rájuk bízzuk dédelgetett autónkat.
Most képzeljük el, hogy kissé összekeverednek az eljárások. A munkafelvételnél morc melós fogad, olajos kézfejjel törli épp az orrát. Az asztalon rozsdás féltengely hever, mellette kétkilós kalapács. Átveszi az autót, de nem kérdez meg az előzetes észrevételekről -- hidegen hagyják vélelmeink, végül is mit értünk mi a közlekedésgépészethez?! Érzékelteti velünk, hogy feleslegesek vagyunk, legyünk szívesek eltűnni. A nyitott műhelyajtón át azért még látjuk, hogy egy mosolygó recepciós felhajtja a motorháztetőt, és ide-oda bök a kezében lévő hosszú csavarhúzóval. Kétségek között fordulunk vissza: biztos, hogy minden rendben lesz? A melós megnyugtat. Kicsit szétkapják a járgányt, de semmi ok az aggodalomra. Többnyire össze szokták tudni rakni -- teszi hozzá fanyar mosollyal. A megadott időpontban sehol az autó. Emberünk kelletlenül beporoszkál a műhelybe, csak foszlányokat hallunk. ... hű, vaze, nem a zúzdába kellett volna ... szóljatok utánuk ... talán még nem késő ... Kezdünk kétségbe esni. Végre előjön egy bizalomgerjesztő autómosó, és szemünk láttára tisztára törli az állítólag kicserélt hengerfej tömítést, majd megkérdezi, parancsolunk-e rá vaxolást. Legszívesebben ordítanánk, de csak sápadtan érdeklődünk, mi lesz az autóval. Kint egy trélerről lepakolják csupa kosz szemünk fényét, a szervizdíj mellé felszámítják a fuvart is -- sovány vigaszként így is jóval kevesebbet fizetünk, mint a csili-vili szervizben. A hajunk égnek áll, ide se jövünk még egyszer. Ilyen egy rosszul szervezett kormány.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a kétféle műhely munkája között nincs feltétlenül minőségi különbség, sőt előfordulhat, hogy a rosszul szervezett szolgáltató olcsóbban ÉS szakszerűbben végezte el a feladatot. Ezt csak akkor tudjuk eldönteni, ha magunk is kitanuljuk kissé az autószerelő mesterséget. Kétségkívül óriási különbség van azonban a munkaszervezésben és a kommunikációban -- következésképp az ügyfélelégedettségben is. Senki ne keressen direkt megfeleléseket a két elméleti szerviz és a közéleti valóság között. Rendszerváltás utáni kormányaink egyike sem esett tisztán egyik vagy másik kategóriába. Ha ilyen kontrasztos lenne a szakműhelyek közötti különbség, s persze ha átlátnánk a műszaki végeredményt, akkor gyerekjáték lenne a választás. Tapasztalatból tudjuk, mennyire nem az. Ez csak gondolati séma, de nagyot lendít a közügyeken, ha egyénileg megpróbáljuk feltölteni tartalommal.
Médiacsatornáin keresztül a Fidesz-kormány állandóan nyitva tartja a műhelyajtót. Bár ne tenné. Felröppennek, majd rövidesen meg is cáfoltatnak a hírek. Megszüntetik az idősek ingyenes utazását. Nem szüntetik meg. Megszüntetik a Corvinus Egyetemet. Nem szüntetik meg. Jövő évtől három hónapra csökken a munkanélküli segélyjogosultság. Lapzártáig nem érkezett cáfolat.
Sebtiben előgoogolt adataim szerint az EU-ban 12-18 hónap a munkanélküli segély időtartama. Tagállamonként változik, attól is függ, mennyi ideje volt előzőleg állásban az ellátásban részesülő. A híresen szociáldarwinista USA segélyjogosultsága -- államtól függően -- 6-18 hónap. Ha ezek után valaki komoly képpel bizonygatja nekem, hogy Magyarországon 2012-től 3 hónapig jár majd a munkanélküli segély, akkor visszakérdezek: mi lesz az európai normákkal, hogyan illeszkedünk a fejlett világ gyakorlatához? Hogyan jelentjük majd az Eurostatnak a munkanélküliségi statisztikákat, ha 3 hónap múltán már nem munkanélküli, hanem szociális segélyen élő lesz az ellátott? Hogyan adunk EU-szinten összehasonlítható adatokat? Nyilvánvalóan úgy, hogy alkalmazkodunk az európai gyakorlathoz. Más szóval a munkanélküliek segélyjogosultsága legfeljebb akkor lesz 3 hónap, amikor átlépünk a Dél-Kelet Ázsiai Unióba. Nem fogadnék erre nagy összegben.
Óvatos optimizmusra ad okot, hogy politikai pártjaink kölcsönösen tanulnak egymástól. Mindig azt szorgalmaztam, hogy (hasonlóan a választókhoz) rugalmasan használják az eszüket. Nagy heurékázás lehetett a pártszékházakban: "hurrá, gyerekek, végre megfejtettük a titkukat!". Az MSZP eltanulta a Fidesztől a népszavazások kezdeményezését, a tiltakozások utcára vitelét, a Fidesz meg eltanulta az MSZP-től az álhírek reformelőkészület gyanánti közvélemény-puhító bedobását. Csakhogy amíg a Fidesz szinte túlnyerte magát a népszavazások és tüntetések eredményeképpen, az MSZP történelmit betlizett a választókat hergelő álhírek behajigálásával. Kicsinyes kötözködésnek tűnhet, de szerintem a kölcsönös tanulási folyamatnak a bevált módszerek terjedését kellene elősegítenie. Örülnék, ha a mindenkori kormány -- első fecskeként a Fidesz-KDNP stáb -- összeszedné magát, és igyekezne olyan szakszervizként működni, ahová legközelebb is örömmel visszük az autónkat.
Most képzeljük el, hogy kissé összekeverednek az eljárások. A munkafelvételnél morc melós fogad, olajos kézfejjel törli épp az orrát. Az asztalon rozsdás féltengely hever, mellette kétkilós kalapács. Átveszi az autót, de nem kérdez meg az előzetes észrevételekről -- hidegen hagyják vélelmeink, végül is mit értünk mi a közlekedésgépészethez?! Érzékelteti velünk, hogy feleslegesek vagyunk, legyünk szívesek eltűnni. A nyitott műhelyajtón át azért még látjuk, hogy egy mosolygó recepciós felhajtja a motorháztetőt, és ide-oda bök a kezében lévő hosszú csavarhúzóval. Kétségek között fordulunk vissza: biztos, hogy minden rendben lesz? A melós megnyugtat. Kicsit szétkapják a járgányt, de semmi ok az aggodalomra. Többnyire össze szokták tudni rakni -- teszi hozzá fanyar mosollyal. A megadott időpontban sehol az autó. Emberünk kelletlenül beporoszkál a műhelybe, csak foszlányokat hallunk. ... hű, vaze, nem a zúzdába kellett volna ... szóljatok utánuk ... talán még nem késő ... Kezdünk kétségbe esni. Végre előjön egy bizalomgerjesztő autómosó, és szemünk láttára tisztára törli az állítólag kicserélt hengerfej tömítést, majd megkérdezi, parancsolunk-e rá vaxolást. Legszívesebben ordítanánk, de csak sápadtan érdeklődünk, mi lesz az autóval. Kint egy trélerről lepakolják csupa kosz szemünk fényét, a szervizdíj mellé felszámítják a fuvart is -- sovány vigaszként így is jóval kevesebbet fizetünk, mint a csili-vili szervizben. A hajunk égnek áll, ide se jövünk még egyszer. Ilyen egy rosszul szervezett kormány.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a kétféle műhely munkája között nincs feltétlenül minőségi különbség, sőt előfordulhat, hogy a rosszul szervezett szolgáltató olcsóbban ÉS szakszerűbben végezte el a feladatot. Ezt csak akkor tudjuk eldönteni, ha magunk is kitanuljuk kissé az autószerelő mesterséget. Kétségkívül óriási különbség van azonban a munkaszervezésben és a kommunikációban -- következésképp az ügyfélelégedettségben is. Senki ne keressen direkt megfeleléseket a két elméleti szerviz és a közéleti valóság között. Rendszerváltás utáni kormányaink egyike sem esett tisztán egyik vagy másik kategóriába. Ha ilyen kontrasztos lenne a szakműhelyek közötti különbség, s persze ha átlátnánk a műszaki végeredményt, akkor gyerekjáték lenne a választás. Tapasztalatból tudjuk, mennyire nem az. Ez csak gondolati séma, de nagyot lendít a közügyeken, ha egyénileg megpróbáljuk feltölteni tartalommal.
Médiacsatornáin keresztül a Fidesz-kormány állandóan nyitva tartja a műhelyajtót. Bár ne tenné. Felröppennek, majd rövidesen meg is cáfoltatnak a hírek. Megszüntetik az idősek ingyenes utazását. Nem szüntetik meg. Megszüntetik a Corvinus Egyetemet. Nem szüntetik meg. Jövő évtől három hónapra csökken a munkanélküli segélyjogosultság. Lapzártáig nem érkezett cáfolat.
Sebtiben előgoogolt adataim szerint az EU-ban 12-18 hónap a munkanélküli segély időtartama. Tagállamonként változik, attól is függ, mennyi ideje volt előzőleg állásban az ellátásban részesülő. A híresen szociáldarwinista USA segélyjogosultsága -- államtól függően -- 6-18 hónap. Ha ezek után valaki komoly képpel bizonygatja nekem, hogy Magyarországon 2012-től 3 hónapig jár majd a munkanélküli segély, akkor visszakérdezek: mi lesz az európai normákkal, hogyan illeszkedünk a fejlett világ gyakorlatához? Hogyan jelentjük majd az Eurostatnak a munkanélküliségi statisztikákat, ha 3 hónap múltán már nem munkanélküli, hanem szociális segélyen élő lesz az ellátott? Hogyan adunk EU-szinten összehasonlítható adatokat? Nyilvánvalóan úgy, hogy alkalmazkodunk az európai gyakorlathoz. Más szóval a munkanélküliek segélyjogosultsága legfeljebb akkor lesz 3 hónap, amikor átlépünk a Dél-Kelet Ázsiai Unióba. Nem fogadnék erre nagy összegben.
Óvatos optimizmusra ad okot, hogy politikai pártjaink kölcsönösen tanulnak egymástól. Mindig azt szorgalmaztam, hogy (hasonlóan a választókhoz) rugalmasan használják az eszüket. Nagy heurékázás lehetett a pártszékházakban: "hurrá, gyerekek, végre megfejtettük a titkukat!". Az MSZP eltanulta a Fidesztől a népszavazások kezdeményezését, a tiltakozások utcára vitelét, a Fidesz meg eltanulta az MSZP-től az álhírek reformelőkészület gyanánti közvélemény-puhító bedobását. Csakhogy amíg a Fidesz szinte túlnyerte magát a népszavazások és tüntetések eredményeképpen, az MSZP történelmit betlizett a választókat hergelő álhírek behajigálásával. Kicsinyes kötözködésnek tűnhet, de szerintem a kölcsönös tanulási folyamatnak a bevált módszerek terjedését kellene elősegítenie. Örülnék, ha a mindenkori kormány -- első fecskeként a Fidesz-KDNP stáb -- összeszedné magát, és igyekezne olyan szakszervizként működni, ahová legközelebb is örömmel visszük az autónkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése