Laikus gazdasági fejtegetéseim 4. része a GDP-vel kapcsolatos alapismereteket és félreértéseket járja körül, majd javaslatot tesz egy reális mutató bevezetésére. GDP = Gross Domestic Product, szó szerint Bruttó Hazai Termék
A modern élet szinte minden kellékéhez hasonlóan az egy főre jutó GDP-t is az USA-ban kezdték használni, az '50-es évek elején. A GDP-számítás a világ legegyszerűbb képletével történik: minden számot összeadnak, ami a hazai gazdasággal bármilyen összefüggésben áll. Ha egy repülőgépet ötször szállítanak Kanadába meg vissza, mire elkészül, akkor ötszörös értékkel szerepel a GDP-ben. Ha a fodrászom naponta lecsippent egy millimétert a hajamból, én meg naponta levágom nála a gyepet, akkor papíron mi ketten megtermeljük egy kis magyar város jólétét, holott csak egymásnak tologattuk oda-vissza a pénzt. A GDP egyszerű, de nagyon pontatlan módszer. Az '50-es évek amerikai gazdaságára találták ki, és csak ott ad reális eredményt, ahol az ipari termelés a domináns tevékenység. Szolgáltató országokban hiába magas a GDP, azt mondják rá, hogy nem jó a szerkezete. Ha egymásnak szolgáltatunk keresztbe-kasul, azzal nem lettünk fejlettebbek, magyarán nem lesz nagyobb a jólét. A vagyoni helyzetünket korrekten jelző mutatószám az egy főre jutó NDP (Net Domestic Product, Nettó Hazai Termék) lenne. Az NDP-t úgy kéne mérni, hogy kiszűrjük belőle az oda-vissza passzolt többszörözéseket, és kizárólag az új áruk, továbbá a külső bevételt hozó szolgáltatások értékét számítjuk. Magyarország NDP-je afrikai szinten van, világos tehát, miért nincs nálunk jólét. Nem termelünk elég új árut, nem szolgáltatunk eleget külföldieknek. Ha, mondjuk, 5%-os részünk van egy nálunk összeszerelt német autóban, akkor a GDP-ben a kocsi teljes értéke szerepel, az NDP-ben pedig csak a valós 5%.
Ha továbbgondoljuk a nettósítás következményeit, a világ össz-NDP számításából már a külföldieknek nyújtott szolgáltatások is kimaradnak (mivel bolygónkon belül passzoljuk őket ide-oda), és csak az új áruk értéke szerepel benne, ám ebből a számból levonandó a jövő generációknak okozott költség (a környezeti kár). Hmm. Ezzel a módszerrel a globális NDP már nulla közeli vagy negatív! Máris rövidre zárhatjuk az arról folyó vitát, hogy hogyan nőhet véges világunk GDP-je a végtelenségig. A válasz: csak papíron nőhet, mert a valós érték mai környezetpusztításunk mellett katasztrofálisan alakul.
Az NDP bevezetésének legnagyobb akadálya, hogy meglehetősen bonyolult kiszámítani. Reális lenne azonban a GDP mellé állítani egy becsült NDP értéket, hogy nagyjából mégiscsak tudjuk, hogyan állunk valójában. Ha emelni tudnánk az egy főre jutó Nettó Hazai Terméket, az azonnali fizetésnövekedésben és életszínvonal-emelkedésben jelenne meg, nem kéne tanácstalanul vakargatnunk a fejünket, hogy ha papíron a német GDP 50%-án állunk, akkor miért csak a német fizetések 20%-át kapjuk (nagy valószínűséggel azért, mert NDP-nk a német NDP kb. 20%-a).
A világ NDP-jét evidens módon környezetkímélő technológiákkal tudnánk nulla fölé vinni, melyekkel nagyobb értéket állítanánk elő, mint amekkora kárt okozunk a környezetben. Az ökoszisztémát kímélő, megújuló erőforrásokat hasznosító módszereket kellene alkalmaznunk, és az általam javasolt egy főre jutó NDP bevezetése erre ösztönözné az emberiséget.
(A teljes sorozat:
http://verteslaszlo.blogspot.com/2011/05/leszamolas-monetaris-mitoszokkal.html
http://verteslaszlo.blogspot.com/2011/05/penz-nem-boldogtalanit.html
http://verteslaszlo.blogspot.com/2011/05/urhatnam-szolgalonk-mammon.html
http://verteslaszlo.blogspot.com/2011/05/mit-mutat-gdp.html )
A modern élet szinte minden kellékéhez hasonlóan az egy főre jutó GDP-t is az USA-ban kezdték használni, az '50-es évek elején. A GDP-számítás a világ legegyszerűbb képletével történik: minden számot összeadnak, ami a hazai gazdasággal bármilyen összefüggésben áll. Ha egy repülőgépet ötször szállítanak Kanadába meg vissza, mire elkészül, akkor ötszörös értékkel szerepel a GDP-ben. Ha a fodrászom naponta lecsippent egy millimétert a hajamból, én meg naponta levágom nála a gyepet, akkor papíron mi ketten megtermeljük egy kis magyar város jólétét, holott csak egymásnak tologattuk oda-vissza a pénzt. A GDP egyszerű, de nagyon pontatlan módszer. Az '50-es évek amerikai gazdaságára találták ki, és csak ott ad reális eredményt, ahol az ipari termelés a domináns tevékenység. Szolgáltató országokban hiába magas a GDP, azt mondják rá, hogy nem jó a szerkezete. Ha egymásnak szolgáltatunk keresztbe-kasul, azzal nem lettünk fejlettebbek, magyarán nem lesz nagyobb a jólét. A vagyoni helyzetünket korrekten jelző mutatószám az egy főre jutó NDP (Net Domestic Product, Nettó Hazai Termék) lenne. Az NDP-t úgy kéne mérni, hogy kiszűrjük belőle az oda-vissza passzolt többszörözéseket, és kizárólag az új áruk, továbbá a külső bevételt hozó szolgáltatások értékét számítjuk. Magyarország NDP-je afrikai szinten van, világos tehát, miért nincs nálunk jólét. Nem termelünk elég új árut, nem szolgáltatunk eleget külföldieknek. Ha, mondjuk, 5%-os részünk van egy nálunk összeszerelt német autóban, akkor a GDP-ben a kocsi teljes értéke szerepel, az NDP-ben pedig csak a valós 5%.
Ha továbbgondoljuk a nettósítás következményeit, a világ össz-NDP számításából már a külföldieknek nyújtott szolgáltatások is kimaradnak (mivel bolygónkon belül passzoljuk őket ide-oda), és csak az új áruk értéke szerepel benne, ám ebből a számból levonandó a jövő generációknak okozott költség (a környezeti kár). Hmm. Ezzel a módszerrel a globális NDP már nulla közeli vagy negatív! Máris rövidre zárhatjuk az arról folyó vitát, hogy hogyan nőhet véges világunk GDP-je a végtelenségig. A válasz: csak papíron nőhet, mert a valós érték mai környezetpusztításunk mellett katasztrofálisan alakul.
Az NDP bevezetésének legnagyobb akadálya, hogy meglehetősen bonyolult kiszámítani. Reális lenne azonban a GDP mellé állítani egy becsült NDP értéket, hogy nagyjából mégiscsak tudjuk, hogyan állunk valójában. Ha emelni tudnánk az egy főre jutó Nettó Hazai Terméket, az azonnali fizetésnövekedésben és életszínvonal-emelkedésben jelenne meg, nem kéne tanácstalanul vakargatnunk a fejünket, hogy ha papíron a német GDP 50%-án állunk, akkor miért csak a német fizetések 20%-át kapjuk (nagy valószínűséggel azért, mert NDP-nk a német NDP kb. 20%-a).
A világ NDP-jét evidens módon környezetkímélő technológiákkal tudnánk nulla fölé vinni, melyekkel nagyobb értéket állítanánk elő, mint amekkora kárt okozunk a környezetben. Az ökoszisztémát kímélő, megújuló erőforrásokat hasznosító módszereket kellene alkalmaznunk, és az általam javasolt egy főre jutó NDP bevezetése erre ösztönözné az emberiséget.
(A teljes sorozat:
http://verteslaszlo.blogspot.com/2011/05/leszamolas-monetaris-mitoszokkal.html
http://verteslaszlo.blogspot.com/2011/05/penz-nem-boldogtalanit.html
http://verteslaszlo.blogspot.com/2011/05/urhatnam-szolgalonk-mammon.html
http://verteslaszlo.blogspot.com/2011/05/mit-mutat-gdp.html )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése