Minden tízezer fős település, járás vagy falucsoport számára programot indítanék, hogy találja ki saját piacképes vállalkozását: legyen az asztalos vagy sajtüzem, lekvárfőzde, szörpműhely vagy zöldségchips vállalat. A közösség (előre kidolgozott típustervek alapján) kapjon állami segítséget egy életképes üzleti terv kidolgozásához, kapjon induló tőkét az építéshez, és 10-20%-os önerőt bedobva lépjen ki a hazai piacra. Az üzemépületben legyen vendéglő és bolthelyiség is, megfelelő külső parkoló kapacitással. Az építkezésen dolgozzanak közmunkások, tisztességes építőipari bérért. A vállalkozás részvénytársasági formában működjön, és a dolgozók a fizetésük egy részét kapják részvényben. Így négy cél valósulhat meg egyszerre: 1. rövid távon felpörög a magyar gazdaság és a GDP, 2. középtávon jövedelemhez jutnak a vidéken élők, és 3. kialakul egy új nemzetgazdasági tulajdonosi és termékkör, 4. hosszú távon exportképes termékek jönnek létre.
Várhatóan csak minden negyedik-ötödik potenciális vállalkozó közösség tud életképes üzleti tervet előállítani és megfelelő önerőt felmutatni, továbbá valószínűleg csak minden második-harmadik vállalkozás bizonyul életképesnek, ezért előre végig kell gondolni, mi legyen a sikertelenekkel. Az üzleti tervezésbe egyáltalán belefogó közösségeket állami elismerésben kell részesíteni, nem tökéletes pályázatukat tárolni kell egy tudásbázisban, ahol a jövő vállalkozói böngészhetik a lehetőségeket. A nem rentábilis üzemeket közösségi épületté lehet alakítani, vagy el lehet adni egy nagyobb, sikeresebb vállalkozásnak. Néhány éven belül országos vállalatcsoportok jöhetnének létre, amelyekben a helyi részvényeseknek megfelelő kisebbségi védelmet és jogokat kell biztosítani. Ezek a vállalkozások, megfelelő léptéket elérve, már külföldi piacra is termelhetnek.
Legalább ennyire fontos hatás, hogy a magyar társadalom végre úgy érezné: történik valami, van előrelépés, kilépünk a nemzetközi hitelek-megszorítások mókuskerekéből. A Nemzeti Vállalkozásfejlesztési Programot a gazdaság osztrák pályára állításaként lehetne népszerűsíteni.
Várhatóan csak minden negyedik-ötödik potenciális vállalkozó közösség tud életképes üzleti tervet előállítani és megfelelő önerőt felmutatni, továbbá valószínűleg csak minden második-harmadik vállalkozás bizonyul életképesnek, ezért előre végig kell gondolni, mi legyen a sikertelenekkel. Az üzleti tervezésbe egyáltalán belefogó közösségeket állami elismerésben kell részesíteni, nem tökéletes pályázatukat tárolni kell egy tudásbázisban, ahol a jövő vállalkozói böngészhetik a lehetőségeket. A nem rentábilis üzemeket közösségi épületté lehet alakítani, vagy el lehet adni egy nagyobb, sikeresebb vállalkozásnak. Néhány éven belül országos vállalatcsoportok jöhetnének létre, amelyekben a helyi részvényeseknek megfelelő kisebbségi védelmet és jogokat kell biztosítani. Ezek a vállalkozások, megfelelő léptéket elérve, már külföldi piacra is termelhetnek.
Legalább ennyire fontos hatás, hogy a magyar társadalom végre úgy érezné: történik valami, van előrelépés, kilépünk a nemzetközi hitelek-megszorítások mókuskerekéből. A Nemzeti Vállalkozásfejlesztési Programot a gazdaság osztrák pályára állításaként lehetne népszerűsíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése