2011. október 16., vasárnap

Kettős beszéd a köbön

A bankok elleni "szabadságharc" a közélet minden szereplőjét kettős beszédre késztette. A kormány hazai fórumokon azt nyilatkozza, hogy kiáll a hitelesek védelmében. Külföldi lapoknak és a svájcifrank-hitelekben főszereplő osztrák bankoknak pedig azt, hogy a végtörlesztést legfeljebb a hitelesek 10%-a tudja majd igénybe venni. Találgatások szerint a következő lépés a forint stratégiai leértékelése lehet, ez előnyös az exportnak, és az importcikkek drágításával ösztönzi a hazai termékek fogyasztását. A kettős beszéd ezúttal a befektetők megnyugtatását szolgálja: ha túlzottan aggódnak, akkor leminősítik az ország hitelképességét. A kormány azt kommunikálja feléjük, hogy a forint leértékelése megfontolt, stratégiai keretben történik, és nem veszélyezteti a hitelek visszafizetését.

Az ellenzék szintén kettős beszédet folytat: úgy tesz, mintha elhinné a kormánynak, hogy szabadságharcot folytat, és erre hivatkozva keményen bírálja. Ismeri a befektetőknek küldött üzenetet is, de azt nem tudná szakszerűtlenségnek beállítani, mivel maga is nagyjából ugyanazt tenné/mondaná, ha hatalmon lenne. Ezt a hallgatólagos együttműködést nevezte Dávid Ibolya mutyizásnak. A politikai elit két fő szekértábora palira veszi a népet, hogy működjön a marketing stratégiája.

A magyar média engedelmesen parírozik, úgy tesz, mintha elhinné a szabadságharcot, a szakszerűtlenséget, a politikai elit két oldala közötti radikális különbséget. A hazai írott és elektronikus sajtó egyelőre a nagy pártok engedelmes szolgáló leánya -- sajnos. Vigasztalásul csak annyit írhatok, hogy gazdasági ügyekben még a híres angolszász sajtó is frappírozza néha a frankót. Ezzel együtt, ha a magyar médiafogyasztó nemzetközi sztenderdek szerint tisztán szeretne látni, olvassa például a Budapest Business Journalt.

A választók elsöprő többsége készségesen szavalja a pártprospektusok tartalmát: jobbról a szabadságharcot, balról a szakszerűtlenséget. Jókat lehet veszekedni a témán. A politikai elit dörzsölheti a kezét, hogy "ezek" nem tetszenek önállóan gondolkodni. Ideje lenne legalább értelmiségi szinten felhagyni a kettős beszéddel.

Röviden összefoglalom, ami a tényekből, nyilatkozatokból és jelzésekből kiolvasható: a kormány színpadiasan szorongatja a bankokat, közben a színfalak mögött igyekszik őket megnyugtatni, mert a forint leértékelésére épülő gazdaságélénkítő stratégiához szüksége lesz a támogatásukra. Az ellenzék más műsort adna elő a színpadon, de a kulisszák mögött egyetért, maga is nagyjából ilyen intézkedéseket hozna.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése