Az nem lehet, hogy
nyilas és a neonáci szavakat, én is áthúztam őket a tolerancia jegyében.)
Háttér: a fenti sorokat a tiltakozás elleni tiltakozásul írtam, kéretik őket iróniával olvasni. Dörner György az Új Színház vezetésére beadott pályázatát ízzé-porrá kritizálták azon az alapon, hogy magyar színházban minőségi magyar darabokat merészelne előadni klasszikus felfogásban. Skandalum! Ibsen és Schiller nyilvánvalóan csak azért került be a javasolt repertoárba, hogy közöttük el lehessen adni Szabó Magdát... Ha a pályázaton valódi fogást keresnek a tiltakozók, bírálhatnák a koncepció bevezetőjében szereplő kirohanást minden ellen, ami új, ami nem nemzeti. Ez a rész joggal kifogásolható, csakúgy, mint gyanúm szerint esetleg Csurka A hatodik koporsó című darabja, és hogy ő az egyetlen szerző, aki két darabbal is szerepel, ám ezek egyike sem származik munkásságának elismerten színvonalas szakaszából.
Nota bene: olvasta, látta már valaki a javasolt Csurka-darabokat? Én még nem, és a véleménynyilvánítás szabadsága jegyében szeretném őket megismerni bírálat előtt. Addig is szívesen olvasnék tételes elemzést a kifogásolható szakaszokról vagy akár a mondanivaló egészéről. Ennek híján a vérszomjas, előítélkező kultúrsoviniszta tiltakozók pontosan a bírált koncepció stílusában járatják le magukat.
A kulturális vezetés elkövette azt a sajnálatos hibát, hogy a Nemzeti élén hagyta a tehetséges, ám egy nemzeti típusú teátrum vezetésére látványosan alkalmatlan Alföldi urat. Cserébe a kormány a Nemzeti helyett az Újból szeretne nemzetit, ebből lett a minibotrány. Javaslatom kézenfekvő: menjen Alföldi úr az Újba, és kerüljön Dörner úr a Nemzeti élére. Csurka úr kellő számban írt vitathatatlanul jó darabokat, azokat nyugodtan lehetne játszani. Az nem lehet, hogy egyszer végre a józan célszerűség irányítsa Magyarországot?
- a 'zemberek szeressék a hazájukat
- ápolják a kultúrájukat
- akár csak egyetlen színházban is kiváló magyar szerzők darabjait játsszák
- a művészet több szólamban szóljon
- ne a liberálisok határozzák meg, melyik az egyetlen szalonképes szólam
- Tamási Áron fércműveit elő lehessen adni
- Szabó Magda tré darabjai valahogy színpadra kerüljenek
- a kiemelkedő kortárs drámaíró Csurka István ne legyen holtáig pária
- a nemzeti művészetet pártolók összefogjanak
- a magyarok közösségi érdekei érvényesüljenek
- a Nemzeti Színház műsorán klasszikus darabok közönségbarát előadásban szerepeljenek
- ne Alföldi Róbert legyen az élő és egyetlen klasszikus
- a magyarok belekontárkodjanak a saját közügyeikbe
- jól érezzék magukat a saját hazájukban
- a magyar kultúra legjava ne minősüljön "
nyilas"-nak, angolulneonácinak.
Háttér: a fenti sorokat a tiltakozás elleni tiltakozásul írtam, kéretik őket iróniával olvasni. Dörner György az Új Színház vezetésére beadott pályázatát ízzé-porrá kritizálták azon az alapon, hogy magyar színházban minőségi magyar darabokat merészelne előadni klasszikus felfogásban. Skandalum! Ibsen és Schiller nyilvánvalóan csak azért került be a javasolt repertoárba, hogy közöttük el lehessen adni Szabó Magdát... Ha a pályázaton valódi fogást keresnek a tiltakozók, bírálhatnák a koncepció bevezetőjében szereplő kirohanást minden ellen, ami új, ami nem nemzeti. Ez a rész joggal kifogásolható, csakúgy, mint gyanúm szerint esetleg Csurka A hatodik koporsó című darabja, és hogy ő az egyetlen szerző, aki két darabbal is szerepel, ám ezek egyike sem származik munkásságának elismerten színvonalas szakaszából.
Nota bene: olvasta, látta már valaki a javasolt Csurka-darabokat? Én még nem, és a véleménynyilvánítás szabadsága jegyében szeretném őket megismerni bírálat előtt. Addig is szívesen olvasnék tételes elemzést a kifogásolható szakaszokról vagy akár a mondanivaló egészéről. Ennek híján a vérszomjas, előítélkező kultúrsoviniszta tiltakozók pontosan a bírált koncepció stílusában járatják le magukat.
A kulturális vezetés elkövette azt a sajnálatos hibát, hogy a Nemzeti élén hagyta a tehetséges, ám egy nemzeti típusú teátrum vezetésére látványosan alkalmatlan Alföldi urat. Cserébe a kormány a Nemzeti helyett az Újból szeretne nemzetit, ebből lett a minibotrány. Javaslatom kézenfekvő: menjen Alföldi úr az Újba, és kerüljön Dörner úr a Nemzeti élére. Csurka úr kellő számban írt vitathatatlanul jó darabokat, azokat nyugodtan lehetne játszani. Az nem lehet, hogy egyszer végre a józan célszerűség irányítsa Magyarországot?
Arról mi a véleményed, hogy a szakmai zsüri 6:2 arányú ajánlásával ellentétben a háromszoros arányban (!) leszavazott Dörner kapott színházat, kifejezetten politikai (ráadásul a szakmai szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyó) döntés alapján?
VálaszTörléshttp://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2011/10/dorner.pdf
Az a véleményem róla, hogy Kulturkampf van, és nem a Fidesz részéről. Kirekesztés van, és nem a Fidesz részéről. "Szakmai" zsűri viszont nincs, sajnos, ahogy "szakember" sincs (http://verteslaszlo.blogspot.com/2011/10/igy-mukodik-gazdasag.html).
VálaszTörlésA fékek és ellensúlyok rendszere nem úgy működik, hogy az egypárton belül kell mindenhol mindennek keresztbe feszülni. Úgy van kitalálva, hogy több párt több irányzata vetekszik, belülről kőkemény autoriter felépítéssel. Ezt hívják demokráciának, hozzá kell szokni. A magyar kulturális életben nem tudok egyetlen olyan színházról sem, ahol főszabályként színvonalas magyar darabokat adnak. Most lenne egy, ettől kell harakirizni?